Wikipédia

Reggio Calabria

község Olaszországban, Reggio Calabria megyében
(Rhegium szócikkből átirányítva)

Reggio Calabria vagy Reggio di Calabria vagy Reggio (calabriai dialektusban Rìggiu; calabriai-görög dialektusban Righi) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében, annak székhelye. Az i. e. 8. században alapított város az olasz csizma orrán helyezkedik el, a Messinai-szoros keleti partján, átellenben Szicíliával. Jelentős közlekedési csomópont.

Reggio Calabria
Reggio Calabria látképe
Reggio Calabria látképe
Reggio Calabria címere
Reggio Calabria címere		 Reggio Calabria zászlaja
Reggio Calabria zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCalabria
MegyeReggio Calabria (RC)
FrazionékArchi, Catona, Gallico, Gallina, Modena, Mosorrofa, Ortì, Pellaro, San Gregorio,
Irányítószám89100
Körzethívószám0965
Forgalmi rendszámRC
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség170 951 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség788,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság31 m
Terület236 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 38° 06′ 52″, k. h. 15° 39′ 00″Koordináták: é. sz. 38° 06′ 52″, k. h. 15° 39′ 00″
Elhelyezkedése Reggio Calabria térképén
Elhelyezkedése Reggio Calabria térképén
Reggio Calabria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reggio Calabria témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Az Aspromonte lábainál elterülő keskeny tengerparti síkságon fekszik, a Calopinace, Gallico, Sant’Agata és Catona folyók szelik át.

Éghajlata szerkesztés

A városnak mediterrán éghajlata van.

Reggio Calabria éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)24,225,227,030,433,442,044,239,437,630,427,026,044,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)14,915,116,719,223,427,530,830,628,023,519,616,422,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,18,19,111,014,818,221,722,019,115,912,19,714,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)0,40,00,04,67,810,814,414,411,26,64,60,20,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)76594834181371034636972500
Forrás: Reggiói meteorológiai állomás


Története szerkesztés

 
Reggio a 15. században
 
Reggio a 18. században

Kümé után Rhégion volt a második legrégebbi görög gyarmatváros Dél-Itáliában. A hagyományok szerint az i. e. 8. században Euboia szigetéről származó hajósok alapították. A görög gyarmat helyén a legendák szerint már az i. e. 3. évezredben is létezett település, amelyet állítólag a legendás Aszkhenez királynő alapított. Az aszkenezek után az ausonok majd az enotrik lakták. A város egy másik alapítójának Jókasztoszt, Aiolosz egyik fiát tartják, akit a legendák szerint a városhoz tartozó Calamizzi-fok területén temettek el.

A görög polisz Magna Graecia egyik legjelentősebb városává nőtte ki magát mind gazdaságilag, mind katonailag. Virágkorát az i. e. 5. században élte, amikor a dél-itáliai filozófia és művészetek központja volt. I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz a várost i. e. 387-ben elfoglalta és lerombolta, utóda azonban újjáépíttette.

A rómaiak térhódítása idején, az i. e. 3. században a birodalom szövetségese lett, majd Rhegium néven a Regio III Lucania et Brutti provincia fővárosa.

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a bizánci calabriai hercegség székhelye lett. Második virágkorát a 8. században élte, amikor püspöki székhellyé emelték.

Stratégiai fekvése miatt a kora középkorban többször is gazdát cserélt: előbb a szaracénok foglalták el, majd a longobárdok, ezt követően ismét bizánci fennhatóság alá került. 1060-ban Robert Guiscard normann csapatai foglalták el és csatolták a Szicíliai Királysághoz. A normannok érkezésével a nyugati keresztény vallás vált hivatalossá az addigi keleti helyett.

1282-ben a szicíliai vecsernye idején csatlakozott az Anjouk elleni felkeléshez, de végül mégis a Nápolyi Királyság része lett.

A 16. században a folyamatos kalóztámadások, a járványok valamint a királyságban kivetett magas adók miatt a város hanyatlásnak indult, amit tetőzött az 1783-as földrengés, amelynek során Reggio épületeinek nagy része elpusztult.

1861. augusztus 21-én a híres Piazza Duomó-i csatában Giuseppe Garibaldi meghódította a várost és a II. Viktor Emánuel egyesült Olasz Királyságához csatolta.

Az 1908-as földrengés és cunami után a várost teljesen újjáépítették. Mindkét világháborút súlyos veszteségekkel élte túl, hiszen az olasz hadiflotta egyik fontos állomása volt.

Az 1970-es években alulmaradt Catanzaro városával szemben a regionális székhelyért való versenyben. Az ezt követő két évtizedben a nagyfokú munkanélküliség és bűnözés miatt a város hanyatlásnak indult, csak az 1990-es években a gazdaság és turizmus fellendítésével sikerült javítani az életkörülményeken.

Nevének alakulása szerkesztés

 
Rhegiumi érme az i. e. 5. századból

A történelem során a neve többször is változott:

  • Erythrà (Ερυθρά, a.m. Vöröslő?) a görög telepesek érkezése előtt;
  • Rhègion, a görög gyarmatváros neve;
  • Febèa, II. Dionüszosz türannosz uralkodása alatt;
  • Rhègium, a latin neve;
  • Rhègium Julium, a római császárság idején;
  • Rivàh, a szaracénok fennhatósága alatt;
  • Rìsa, a normannok fennhatósága alatt ;
  • Reggio és Regio, az újkori neve;
  • Reggio di Calabria majd Reggio Calabria, a város neve, 1861 óta.

Népessége szerkesztés

A népesség lélekszámának alakulása:

Nyelv szerkesztés

A calabriai dialektus átmenetet képez a nápolyi nyelv és szicíliai nyelv között. Erős görög szubsztrátummal rendelkezik, ami a vidék évszázados görög múltjára vezethető vissza. A francia, az arab és – néhány területen – a spanyol nyelv is erős nyomott hagyott rajta.

Közigazgatása szerkesztés

 
Reggio városközpontja

Reggio Calabria 33 városnegyede 15 kerületbe csoportosul:

  1. Centro Storico (Óváros)
  2. Pineta Zerbi – Tremulini – Eremo
  3. Santa Caterina – San Brunello – Vito
  4. Trabocchetto – Condera – Spirito Santo
  5. Rione Ferrovieri – Stadio – Gebbione
  6. Sbarre
  7. San Giorgio – Modena – San Sperato
  8. Catona – Salìce – Rosalì – Villa San Giuseppe
  9. Gallico – Sambatello
  10. Archi
  11. Ortì – Podàrgoni – Terreti
  12. Cannavò – Mosorrofa – Cataforìo
  13. Ravagnese
  14. Gallina
  15. Pellaro

Főbb látnivalói szerkesztés

 
Az Aragón vár

A város fő látnivalói:

  • Lungomare Falcomatà – liberty-stílusban kiépített tengerparti sétány, amelyet Olaszország legszebb kilométerének tartanak.
  • Magna Graecia Nemzeti Múzeum – a város legnagyobb múzeuma, gazdag ókori dél-itáliai görög régészeti anyaggal. Ugyancsak itt vannak kiállítva a híres riacei bronzszobrok
  • Arena dello Stretto – a Messinai-szorosra néző tengerparti színház, az ókori görög-római színházak mintájára épült
  • Duomo – a város egyik legszebb építménye. A 10. században a normannok emelték egy ókori templom alapjaira. A 17. században építették át a mai, barokk dóm formájára
  • Castello Aragonese – a ma is álló vár elődjét a 6. században építették. Az évszázadok során nagy stratégiai jelentőséggel bírt, hiszen innen ellenőrzés alatt tarthatták a szorosban zajló hajóforgalmat. Ma múzeumként működik
  • Villa Zerbi – 17. századi nemesi palota, amelyet vörös színű mozaikok borítanak
  • Oszmán-templom (Chiesa degli Ottomani) – a 10. század első felében bizánci stílusban épült templom
  • Teatro Cilea – a város eklektikus stílusú operaháza, amelyben 1931-ben tartották az első előadást
  • Terme Romane – a tengerparton álló római fürdők romjai
  • Piazza Italia – a város főtere, amelyet Itália allegorikus, monumentális szobra díszít
  • Lido Zerbi – a város egyik legszebb, finom homokos strandja

Kultúra szerkesztés

 
Riacei bronzszobrok
 
A Teatro Cilea főhomlokzata

Múzeumok szerkesztés

A város jelentősebb múzeumai:

Oktatás szerkesztés

A városban több felsőoktatási intézmény is működik, amelyek kizárólag az utóbbi évtizedekben jöttek létre:

  • „Mediterranea” Tudományegyetem (Università degli Studi "Mediterranea") – 1986-ban alapították, mérnöki, jogi, agrártudományi karokkal
  • Dante Alighieri Egyetem (Università „Dante Alighieri”) – 1984-ben alapították. Ma nyelvészeti karokkal működik
  • Képzőművészeti Akadémia (Accademia di Belle Arti)
  • Francesco Cilea Zenekonzervatórium (Conservatorio di Musica „Francesco Cilea”)
  • Monsignor Vincenzo Zoccali Hittudományi Főiskola (Istituto Superiore Scienze Religiose „Monsignor Vincenzo Zoccali”)
  • Közigazgatási Főiskola (Scuola Superiore della Pubblica Amministrazione)

Hagyományok szerkesztés

Fata morgana szerkesztés

Reggio Calabriát a fata morgana városának is nevezik, mivel délibáb-jelenség gyakran keletkezik a Messinai-szorosban. A szorosban kialakuló légrétegek bizonytalan egyensúlyi helyzete miatt a kialakuló képek alakja és mérete állandó változásban van, ami meseszerűvé teszi a természeti jelenséget. A legendák szerint az Itáliát fosztogató barbár seregek elérték a ködös Reggio városát is. Királyuk ekkor megparancsolta építsenek bárkákat és keljenek át Szicíliába. Ekkor egy gyönyörű női alakot pillantott meg a vízből kiemelkedve, aki mögött az ég kitisztult és csodálatos tengerpart képe vált láthatóvá. A király bűvöletében lóra ült és végzetébe vágtatott.

Szent György legendája szerkesztés

Szent György kultusza a városban a 11. századra nyúlik vissza, amikor Calabria a szaracénok állandó fenyegetettségének volt kitéve. 1086-ban a szaracénok elpusztították a Calamizzi-fokon álló templomot, de a város hercegének Borsai Rogernek sikerült támadásukat visszaverni. A legendák szerint Rogert a csatában maga Szent György segítette.

Gazdaság szerkesztés

A város rendelkezik Calabria régió legfejlettebb gazdaságával, noha messze elmarad olaszországi viszonylatban, sőt elmarad a nagyobb dél-olaszországi városokhoz (Nápoly, Bari, Taranto) viszonyítva is. A gazdasági élet fejlődését jelentősen hátráltatták a nagyobb földrengések is (legutóbb 1908-ban), amelyek során az épületeinek nagy része rombadőlt.

Az ipar vezető ágazata a textilipar valamint a kerámiaipar, illetve a halászathoz kötődő élelmiszeripar (a városban gyárat üzemeltet a Coca-Cola valamint a Mauro Caffè is). A vegyipart a Liquichimica vállalat képviseli. Az Ansaldo-Breda vasúti gördülőanyag szerelő üzemet működtet, ezen felül a nemzeti vasúttársaságnak, az FS-nek is működik egy szervizüzeme Reggióban.

A mezőgazdaság fő ágazatai a hagyományos halászat valamint a növénytermesztés (bergamott-narancs, olíva, jázmin, annóna).

A turizmus fejlesztésére az utóbbi évtizedekben jelentős befektetéseket eszközöltek. 2006-ban az ötödik, külföldiek által leglátogatottabb olaszországi város volt, ami betudható annak is, hogy a Szicília felé induló kompok a városból indulnak. Fő vonzerejét a strandjai valamint a Magna Graecia Nemzeti Múzeum képezik.

Közlekedés szerkesztés

 
Szicília látképe Reggióból

A város az A3-as autópálya végpontja, ez Salernón keresztül Nápolyig tart.

Országos jelentőségű főutak, melyek érintik:

A város része az országos Eurostar Italia nagysebességű vasúthálózatnak. Főpályaudvara a Reggio Calabria Centrale. A Messinába tartó vonatok a Reggio Calabria Mare (korábban Stazione Marittima) pályaudvaron gördülnek a kompokra.

Reggio Calabria kikötője ma elsősorban személyforgalmat bonyolít le és egyike Olaszország legforgalmasabb kikötőinek. Innen indulnak a kompok Szicíliába valamint a Lipari-szigetekre. Az áruforgalmat a Reggio közelében fekvő Gioia Tauro-i kikötőn keresztül mozgatják.

A légiközlekedést a Tito Minniti repülőtér bonyolítja le.

A városi tömegközlekedésre az ATAM (Azienda Trasporti per l'Area Metropolitana) autóbuszai valamint a Trenitalia elővárosi vasútvonalai szolgálnak.

Híres személyiségek szerkesztés

 
Reggio katedrálisa

Testvérvárosok szerkesztés

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Reggio Calabria témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Reggio_Calabria&oldid=26508078”