Főmenü megnyitása
Állati sejt felépítése

A riboszóma a citoplazmában elhelyezkedő, riboszomális RNS-ből és fehérjékből álló sejtszervecske. Minden élőlény sejtjeiben megtalálhatóak, nagyobb számban a citoplazmában, a durva endoplazmatikus retikulum felszínén, a mitokondriumokban és a plasztiszokban fordulnak elő.

SzerkezetSzerkesztés

A riboszómák mérete megközelítőleg 20 nm (200 Ångström), ezért csak elektronmikroszkóppal láthatók. 65%-ban riboszomális RNS-t, 35%-ban fehérjét tartalmaznak.[1] Két részből, egy kis- és egy nagy alegységből állnak. Méretének kifejezésére a Svedberg egységet használják, így az eukarióták riboszómájának nagysága 80 S, a prokariótáké 70 S.[2]

FunkciókSzerkesztés

 
A transzláció folyamata a riboszómában játszódik le

A riboszómákban történik a fehérjék szintézise (transzláció), amely folyamatban mind az rRNS, illetve a riboszomális fehérjék részt vesznek. Ehhez első lépésként a génekben tárolt információ a transzkripció során lefordítódik mRNS-sé (ez az RNS-típus a kromoszómák DNS-ében tárolódó genetikai információ átirata), ami a továbbiakban eljuttatja a szintetizálandó fehérjék tervrajzát a riboszómákhoz. Majd a riboszómán a ribonukleotidok sorrendjét a transzlációs gépezet hármasával „olvassa le”, ezek a nukleotidhármasok a kodonok. Minden ilyen hármas egy bizonyos aminosavnak felel meg. A riboszóma és a tRNS molekulák ezt a kódot lefordítva állítják elő a fehérjéket.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kurland, C.G. (1960). „Molecular characterization of ribonucleic acid from Escherichia coli ribosomes” (en nyelven). Journal of Molecular Biology 2 (2), 83–91. o. DOI:10.1016/s0022-2836(60)80029-0.  
  2. The Molecular Biology of the Cell, fourth edition. Bruce Alberts, et al. Garland Science (2002) pg. 342 ISBN 0-8153-3218-1

További információkSzerkesztés