Richard Kuhn

Richard Kuhn (Bécs, 1900. december 3. – Heidelberg, Németország, 1967. augusztus 1.) osztrák–német biokémikus, a karotinoidok és a vitaminok vizsgálatáért 1938-ban kémiai Nobel-díjat kapott.

Richard Kuhn
Richard Kuhn ETH-Bib Dia 248-065.jpg
Született Richard Johann Kuhn
1900. december 3.[1][2][3][4][5][6][7]
Bécs[8][9]
Elhunyt

Heidelberg[11][9]
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztség professzor
Iskolái
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Adolf-von-Baeyer Gold Medal (1934)
  • Cothenius Medal (1937)
  • kémiai Nobel-díj (1938)[12][13]
  • Frankfurti Goethe-díj (1942)
  • Emil-von-Behring-Prize (1944)
  • Wilhelm Exner Medal (1952)
  • Paul Ehrlich and Ludwig Darmstaedter Prize (1958)
  • díszdoktor (1960)[14]
  • Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (1961)[15]
  • City of Vienna Prize for science (1962)
  • Centenary Prize (1962)
Sírhely Bergfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Kuhn témájú médiaállományokat.

ÉletrajzaSzerkesztés

Bécsben járt gimnáziumba. 1910 és 1918 között iskolatársa volt Wolfgang Pauli, aki 1945-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. 1918-tól a Bécsi Egyetem hallgatója, ahol kémiát tanul. Tanulmányait 1922-ben az enzimek vizsgálatával a Müncheni Egyetemen doktorátusi cím elnyerésével fejezte be. Vizsgálatait Richard Willstätter irányítása mellett végezte. 1926–1929 között Zürichi Műszaki Egyetem tanára, majd a Heidelbergi Egyetem professzora, a kutatóintézet igazgatója.

Kutatási területeiSzerkesztés

Vagy 300 növényi pigmentet tanulmányozott és a kromatográfia módszerét alkalmazta a természetes anyagok elválasztására. Meghatározta a B2-vitamin szerkezetét és megvalósította a szintézisét. Izolálta a K1-vitamint és szintetikus úton A- és B6-vitamint állított elő. Fontos szerepe volt a biokémiai genetika kialakulásában.

ÍrásaiSzerkesztés

1948-ban szerkesztette a Justus Liebigs Annalen der Chemie (Liebigs Annalen) az egyik legrégebbi és történelmileg legjelentősebb folyóiratot a kémiai szakterületén.

Szakmai sikerekSzerkesztés

1938-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki. A Harmadik Birodalom vezetői nem engedték, hogy a díjat átvegye, így az okmányt és az aranyérmet végül a második világháború után kapta meg.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven)
  8. ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  9. ↑ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Кун Рихард, 2017. február 25.
  10. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
  11. ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  12. ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/1938/
  13. ↑ https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/
  14. ↑ http://geschichte.univie.ac.at/en/persons/richard-johann-kuhn-prof-dr-dr-hc
  15. ↑ német Wikipédia, 2018. december 3.

ForrásokSzerkesztés

  • Richard Kuhn. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
  • Richard Kuhn. nobelprize.org. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Richard_Kuhn&oldid=22173286”