Richard Trevithick

angol feltaláló, bányamérnök

Richard Trevithick (Illogan, Cornwall, 1771. április 13.Dartford, Kent, 1833. április 22.) angol feltaláló, bányamérnök. A legkiemelkedőbb munkája a magasnyomású gőzgép kifejlesztése, valamint ő építette az első működő gőzmozdonyt.

Richard Trevithick
John Linnell festménye (1816)
John Linnell festménye (1816)
Született 1771. április 13.
Illogan
Elhunyt 1833. április 22. (62 évesen)
Dartford
Állampolgársága
Nemzetisége angol
Házastársa Jane Harvey
Gyermekei
  • Richard Trevithick
  • Anne Ellis
  • Elizabeth Banfield
  • John Harvey Trevithick
  • Francis Trevithick
  • Frederick Henry Trevithick
SzüleiAnn Teague
Richard Trevithick
Foglalkozása
  • felfedező
  • feltaláló
  • bányamérnök
  • mérnök
  • vasúti mérnök
  • locomotive designer
Halál okatüdőgyulladás
Sírhelye Kent
A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Trevithick témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete, munkásságaSzerkesztés

Richard Trevithick a cornwalli bányavidék szülötte, idősebb Richard Trevithick hatodik gyermeke volt. A fiatal Trevithick nem tanulmányaiban, hanem elsősorban a sportteljesítményében volt sikeres. Az egész életében szinte írástudatlan Trevithick azonban már kiskorában szeretett gépeket bütykölni. 1790-ben apját követve, a környékbeli bányáknál dolgozott mint gőzgép-szerelő, ahol hamar kiderült, új megoldásokkal képes nagyobb teljesítményt kisajtolni a korabeli alacsony nyomású, Watt-féle gőzgépekből.

1796-ban, Cornwall legintenzívebb művelésű ónbányájánál mérnökké lépett elő, ahol kifejlesztette a magasnyomású gőzgépet. A korábbiaknál jóval nagyobb teljesítményű gépre a cornwalli és dél-walesi bányák részéről is hamar nagy lett a kereslet.

Trevithick szabadidejében olyan gőzüzemű járművet tervezett, amely kezelhető méretei mellett elég erős ahhoz, hogy terheket és személyeket szállíthasson. Számos működő, kisméretű modell készítése után egy közúti gőzjárművet épített. A „Puffing Devil” (magyarul „Pöfögő Ördög”) névre keresztelt kísérleti járművét 1801 karácsonyán próbálta ki Camborne városka utcáin. Az egy hengeres gőzjármű csak rövid utazásokra volt alkalmas, néhány nap kísérletezés után a gép megsemmisült, a túlhevült kazánja lángra lobbantotta. A feltaláló a sikertelen vállalkozások után a közúti gőzjárművek kísérletezésével felhagyott, a következő években bányáknak, vasöntödéknek és kovácsműhelyeknek készített álló, magasnyomású gőzgépeket.

 
Trevithick gőzmozdonyának rajza, hasonlót épített a Penydarren Vasmű számára

A walesi Penydarren Vasmű vaspályát volt kénytelen építeni termékeinek szállítására, ugyanis a konkurens vasmű a helybeli szállításra használt hajózócsatornát kisajátította. Samuel Homfray, a vasmű egyik tulajdonosa, olyan gőzjármű építésével bízta meg Trevithicket, amely képes ezen a vaspályán közlekedni és a teherkocsikat vontatni. A világ első gőzmozdonya az első sikeres próbautat 1804. február 21-én tette meg. A tíz tonnányi vasáruval, hetven utassal és öt üres vagonnal terhelt mozdony a mintegy 16 km-es utat négy óra és öt perc alatt teljesítette, majdnem 4 km/h-s átlagsebességgel. A vaspálya azonban nem bírta a gőzmozdony tömegét, a hét tonnás gép alatt a korabeli öntöttvasból készült sínek nagy számban széttörtek, három út után a gőzmozdonyt átalakították álló gőzgéppé.

Később Christopher Blackett szénbánya-tulajdonos bízta meg gőzmozdony építésével. Blackett a wylami szénbánya és a Tyne folyó között 1748-ban épült, 5 mérföld hosszú, fából készült nyompályán kívánta a lovakat helyettesíteni gőzmozdonnyal. Hamar kiderült, hogy a Trevithick által épített 5 tonnás jármű a fa nyompályára túl nehéz.

 
A gőzmozdony népszerűsítése érdekében épített Trevithick-féle „gőzcirkusz”

Trevithick bízva az üzleti lehetőségekben, 1808-ban családjával Londonba költözött. 1808 nyarán a korábbiakhoz hasonló mozdonyt szerkesztett, amelyet a mai Euston tér környékén működtetett egy kör alakú pályán. A körbe-körbe közlekedő szerelvényen egy shillingért lehetett utazni, Trevithick ezzel a látványossággal kívánta bebizonyítani, hogy az utazás gőzmozdonnyal gyorsabb, mint lóval. A „Catch Me Who Can” (magyarul „Kapj el, ha tudsz”) nevű gőzmozdonnyal akár 19 km/h-s sebességet is el lehetett érni, azonban a pálya itt sem bírta a terhelést, a sorozatos síntörések miatt a látványosságot két hónap után be kellett zárni.

A gőzmozdonnyal történt kudarcok után a magasnyomású gőzgépet Trevithick más területeken próbálta bevezetni, így gőzgépeket tervezett hengerműveknek, kovácsműhelyeknek a kalapácsok mozgatásához, kohóművekben a nagyolvasztók fúvatójának működtetéséhez, kőbányáknak kőzúzáshoz, valamint a bányákban használt gépek meghajtásához. A Temze medrének karbantartásához, kotrógépek kifejlesztésére kapott felkérést, a fizetségből a folyóból kitermelt anyag arányában részesedett. Ezenkívül gőzgép meghajtású, lapátkerekes bárkákat is épített.

Miután bebizonyosodott, hogy a gőzgépes folyamkotrásból nem tud megélni, Trevithick 1816-ban elfogadta egy mérnököt kereső perui ezüstbánya ajánlatát. A kezdeti nehézségek után a gőzgépei remekül helytálltak bányákban, a profitból saját ezüstbányát kívánt nyitni, de az időközben kitört háború miatt Trevithicknek mindent hátrahagyva menekülnie kellett. 1822-ben érkezett meg Costa Ricába, ahol bányászati gépek kifejlesztésével foglalkozott, ám az ott töltött sikertelen időszak után a feltaláló Kolumbiába vándorolt. A nincstelenné vált Trevithick Kolumbiában találkozott Robert Stephensonnal, akinek a pénzadománya segítségével tért haza Angliába 1827-ben.

Az ipari forradalom egyik fontos alakja nagy szegénységben hunyt el 1833-ban, a tisztességes temetésére a dartfordi munkások gyűjtöttek pénzt.

MozdonyaiSzerkesztés

Puffing DevilSzerkesztés

The Coalbrookdale locomotiveSzerkesztés

The Pen-y-Darren locomotiveSzerkesztés

The Newcastle locomotiveSzerkesztés

CsaládSzerkesztés

1797-ben feleségül vette Jane Harvey-t. Összesen hat gyerekük született:

IrodalomSzerkesztés

  • Burton, Anthony. Richard Trevithick: Giant of Steam. London: Aurum Press (2000). ISBN 1-85410-878-6 
  • Hodge, James (2003), Richard Trevithick (Lifelines; 6.) Princes Risborough, Buckinghamshire HP27 9AA: Shire Publications
  • Kirby, Richard Shelton, Withington, S.; Darling, A. B.; Kilgour, F. G.. Engineering in History. New York: Dover Publications Inc (1990). ISBN 0-486-26412-2 
  • Lowe, James W. (1975), British Steam Locomotive Builders. Cambridge: Goose ISBN 0-900404-21-3 (reissued in 1989 by Guild Publishing)
  • Rogers, Col. H. C. (1961), Turnpike to Iron Road London: Seeley, Service & Co.; pp. 40–44

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Richard Trevithick témájú médiaállományokat.

ForrásokSzerkesztés