Ricse

magyarországi nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A Ricse a Beatrice együttes beceneve is.

Ricse nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban.

Ricse
Ricse egyik nevezetessége, az Adolf Czukor által adományozott Juhász-kút felett látható névadó szoborcsoport
Ricse egyik nevezetessége, az Adolf Czukor által adományozott Juhász-kút felett látható névadó szoborcsoport
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállás nagyközség
Polgármester Vécsi István (MSZP)[1]
Irányítószám 3974
Körzethívószám 47
Testvértelepülései
Lista
Caselette
Népesség
Teljes népesség1769 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség71,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ricse (Magyarország)
Ricse
Ricse
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″
Ricse (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Ricse
Ricse
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Ricse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ricse témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Révleányvár és Cigánd között található, a Tisza jobb partján. Határában folyik az itt különösen kiszélesedő Tisza, aminek a jobb partján terül el. Jellegzetes észak-alföldi tájon fekszik, az ukrán határtól kb. 8, a szlovák határtól kb. 3-4 km-re. A falu nagy része dombos terület.

TörténeteSzerkesztés

Ricse neve szláv eredetű. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek.

1609-ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779-ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka.

A 18. században szombatosok is laktak itt, akik Mária Terézia idején a katolikus hitre tértek.

A Tisza szabályozásáig a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy része ma is ezen nevek valamelyikét viseli.

Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

1910-ben 1955 lakosából 1954 magyar volt. Ebből 259 római katolikus, 1439 református, 129 izraelita volt.

Ricse jelentősége a trianoni békeszerződés után nőtt meg a térség életében. Átvette a határ túloldalára került Királyhelmectől a Bodrogközi járás székhelyének szerepét, és ezt az 1938-1950 közötti időszakot kivéve meg is őrizte 1956. február 1-jéig, 1950-től már Ricsei járás néven. A településen jelentős számú izraelita közösség élt, melynek tagjai bankot, malmot működtettek. A holokauszt következtében közösségük gyakorlatilag megszűnt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Vécsi István (független)[3]
  • 1994–1998: Vécsi István (MSZP)[4]
  • 1998–2002: Vécsi István (MSZP)[5]
  • 2002–2006: Vécsi István (MSZP)[6]
  • 2006–2010: Vécsi István (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Vécsi István (MSZP)[8]
  • 2014–2019: Vécsi István (MSZP)[9]
  • 2019-től: Vécsi István (MSZP)[1]

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

 
Adolph Zukor emléktáblája a mátészalkai zsinagóga falán, a születési helye feltüntetésével

NevezetességeiSzerkesztés

  • Barokk stílusú római katolikus templom
  • Juhász kút, amelyet a Czukor család adományozott a falunak
  • Református temploma - 1828-ban épült.
 
A Juhász-kút felirata

ÉrdekességekSzerkesztés

  • Innen származik Adolf Czukor (Adolph Zukor) filmrendező, Hollywood egyik alapítója.
  • A faluban nehéz tájékozódni pusztán az utcanevek alapján, de könnyű, ha az ember ismeri a helyiek által adott neveket. Például kucorgó, tökös ér, csöbökös, almáska, tóka, kígyós domb, sebes hát, pólincs, tarna, új falú, kesős, stb.
  • A ricseieket „gemeseknek” is szokták nevezni a „bodrogközi szlengben”. Ennek eredete a Ricse címerében található gémre vezethető vissza.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 14,7% cigánynak mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 49%, görögkatolikus 3,3%, felekezeten kívüli 14,1% (21,7% nem válaszolt).[12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. ↑ Magyarországi tájházhálózat
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  12. ↑ Ricse Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ricse&oldid=23114053”