Ricse
- A Ricse a Beatrice együttes beceneve is.
Ricse nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban.
| Ricse | |
 | |
| Ricse egyik nevezetessége, az Adolf Czukor által adományozott Juhász-kút felett látható névadó szoborcsoport | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Cigándi |
| Jogállás | nagyközség |
| Polgármester | Vécsi István (MSZP)[1] |
| Irányítószám | 3974 |
| Körzethívószám | 47 |
| Testvértelepülései | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1769 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 71,64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 24,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ricse
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″ | |
Ricse
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
| |
| Ricse weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ricse témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Révleányvár és Cigánd között található, a Tisza jobb partján. Határában folyik az itt különösen kiszélesedő Tisza, aminek a jobb partján terül el. Jellegzetes észak-alföldi tájon fekszik, az ukrán határtól kb. 8, a szlovák határtól kb. 3–4 km-re. A falu nagy része dombos terület.
TörténeteSzerkesztés
Ricse neve szláv eredetű. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek.
1609-ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779-ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka.
A 18. században szombatosok is laktak itt, akik Mária Terézia idején a katolikus hitre tértek.
A Tisza szabályozásáig a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy része ma is ezen nevek valamelyikét viseli.
Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
1910-ben 1955 lakosából 1954 magyar volt. Ebből 259 római katolikus, 1439 református, 129 izraelita volt.
Ricse jelentősége a trianoni békeszerződés után nőtt meg a térség életében. Átvette a határ túloldalára került Királyhelmectől a Bodrogközi járás székhelyének szerepét, és ezt az 1938-1950 közötti időszakot kivéve meg is őrizte 1956. február 1-jéig, 1950-től már Ricsei járás néven. A településen jelentős számú izraelita közösség élt, melynek tagjai bankot, malmot működtettek. A holokauszt következtében közösségük gyakorlatilag megszűnt.
Itt születtek, itt éltekSzerkesztés
- Adolf Zukor itt született 1873. január 7-én.
NevezetességeiSzerkesztés
- Barokk stílusú római katolikus templom
- Juhász kút, amelyet a Czukor család adományozott a falunak
- Református temploma - 1828-ban épült.
- Adolf Czukorról elnevezett művelődési ház
- Tájház[3]
- Zsidó temető
ÉrdekességekSzerkesztés
- Innen származik Adolf Czukor (Adolph Zukor) filmrendező, Hollywood egyik alapítója.
- A faluban nehéz tájékozódni pusztán az utcanevek alapján, de könnyű, ha az ember ismeri a helyiek által adott neveket. Például kucorgó, tökös ér, csöbökös, almáska, tóka, kígyós domb, sebes hát, pólincs, tarna, új falú, kesős, stb.
- A ricseieket „gemeseknek” is szokták nevezni a „bodrogközi szlengben”. Ennek eredete a Ricse címerében található gémre vezethető vissza.
NépcsoportokSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Magyarországi tájházhálózat
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
ForrásokSzerkesztés
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye
