Főmenü megnyitása

Riegersburg osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 4906 lakosa volt.

Riegersburg
Riegersburg von Süden.jpg
Riegersburg címere
Riegersburg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Südoststeiermark járás
Irányítószám 8333, 8312, 8313, 8330, 8334, 8361
Körzethívószám +43 3153
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség
  • 4952 fő (2016. jan. 1.)
  • 4922 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság377 m
Terület71,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Riegersburg (Ausztria)
Riegersburg
Riegersburg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 00′, k. h. 15° 56′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 15° 56′
Riegersburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Riegersburg témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Riegersburg a Délkelet-stájerországi járásban

Riegersburg Kelet-Stájerországban fekszik kb. 40 km-re keletre Graztól, a Keletstájer-dombvidéken, a messziről is jól látható, vulkanikus eredetű várhegy tövében, amelyen a hasonló nevű vár áll. Az önkormányzat 11 katasztrális községben[2] 16 települést egyesít: Altenmarkt bei Riegersburg (440 lakos), Bergl (304), Breitenfeld an der Rittschein (389), Dörfl (146), Edelsgraben (138), Grub I (84), Krennach (432), Lembach bei Riegersburg (352), Lödersdorf I (590), Lödersdorf II (126), Neustift (142), Oberkornbach (120), Riegersburg (657), Sankt Kind (265), Schützing (441), Schweinz (300).

A környező önkormányzatok: délkeletre Fehring, délnyugatra Feldbach, északnyugatra Markt Hartmannsdorf, északra Ottendorf an der Rittschein és Ilz, északkeletre Großwilfersdorf és Söchau.

 
Riegersburg látképe

TörténeteSzerkesztés

Az első német telepesek a magyarok 955-ös augsburgi veresége után érkeztek a vidékre, miután a kalandozásaiknak vége szakadt. A várat 1122-ben építtette Rüdiger von Hohenberg, akiről az erőd a nevét is kapta. Az erőd már a 13. században két részből állt: a régebbi, 1122-es építésű Kronegg fellegvárból és a III. Ottokár stájer herceg által 1140-50 között felhúzott alsó Lichteneckből. A Hohenberg család hamarosan von Riegersburgra változtatta a nevét. 1249-es kihalásuk után a Kuenring-Dürnstein család szerezte meg az erődöt, 1301 után Ulrich von Wallsee-Graz kezére került. A jól védhető Riegersburg Hartberg, Fürstenfeld és Radkersburg váraival együtt Ausztria fontos keleti védvonalát képezte előbb a magyar, majd a török betörésekkel szemben.

Vas Ernő osztrák herceg 1412-ben rövid ostrom után elfoglalta az alsóvárat, a fellegvár pedig rövidesen megadta magát. 1417-ben Reingelt von Wallsee szerezte meg a birtokot, ami a család kihalása után III. Frigyes császárra szállt vissza, aki 1478-ban Reinprecht von Reichenburgnak adományozta azt. A 15. század második felében a Baumkirchner-féle nemesi felkelés, a török betörések és Mátyás magyar király háborúja során a környéket többször is feldúlták, de a várat egyik alkalommal sem ostromolták meg.

 
A Szt. Márton-plébániatemplom

A vár 1571-ben a Stadl-családé lett, akik késő reneszánsz stílusban átépítették; adósságaik miatt azonban 1618-ban kénytelenek voltak eladni Georg Christoph of Ursenbecknek. A birtokot 1637-ben házassága révén a radkersburgi Seyfried von Wechsler szerezte meg, aki nővérére bízta. A 17. század közepén az állandó török fenyegetés miatt megerősítették a fellegvárat és lebontották az alsóvárat. Az 1664-es török háború során több ezren kerestek menedéket a várban, míg a Rába-völgyet feldúló törököket Montecuccoli vissza nem szorította a folyó mögé.

Az ekkori várúr, Johann Ernst Purgstall gróf volt Stájerország fő boszorkánybírája, aki a szomszédos Feldbachban tartotta a boszorkánypereket. A vár egyik szobájában ma is megtalálható Katharina Paltauf, a "virágboszorkány" képe, aki a várkapitány felesége volt és akit 1675-ben máglyán megégettek.

Nem tudni, hogy Riegersburg mikor kapott mezővárosi státuszt. Gazdasági jelentősége feltehetően fokozatosan erősödött 1500 után, főleg lenszövőinek köszönhetően. 1598-ban az osztrák herceg már mezővárosként hivatkozik rá. 1603-ban említés történik a város bírájáról, a helyi plébános 1663-as állítása szerint viszont a település nem rendelkezett vásártartási joggal; ezt csak Ferdinánd császár biztosította Riegersburgnak 1838-ban.

A Purgstall család 1817-es kihalása után 1822-ben Johann von Liechtenstein vásárolta meg az uradalmat; tőle a politikai hatalom 1850-ben került a városi tanács kezébe.

2015-ben a stájerországi közigazgatási reform keretein belül az addig önálló Breitenfeld an der Rittschein, Lödersdorf és Kornberg bei Riegersburg községeket egyesítették Riegersburggal.

LakosságSzerkesztés

A riegersburgi önkormányzat terület 2017 januárjában 4906 fő élt. A lakosságszám 1910 óta (akkor 5831 fő) többé-kevésbé csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,8% a régi (2004 előtti), 1,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 97,7%-a római katolikusnak, 0,9% evangélikusnak, 0,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a városban.

LátnivalókSzerkesztés

 
A kornbergi kastély
  • Riegersburg vára
  • a kornbergi kastély
  • a boszorkánymúzeum
  • a Szt. Márton-plébániatemplom
  • Breitenfeld an der Rittschein plébániatemploma
  • Lödersdorf Jézus szíve-temploma
  • St. Kind Szent András-temploma
  • az 1740-ben épült breitenfeldi plébánia
  • Fischentin-Villa

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Altenmarkt bei Riegersburg, Breitenfeld, Grub I, Krennach, Lembach bei Riegersburg, Kornberg, Lödersdorf, Neustift bei Breitenfeld, Riegersburg, St. Kind, Schweinz.

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Riegersburg (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.