Rigyác

magyarországi község Zala vármegyében

Rigyác község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Rigyác
Rigyác címere
Rigyác címere
Rigyác zászlaja
Rigyác zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásNagykanizsai
Jogállásközség
PolgármesterBalassa Kornél (független)[1]
Irányítószám8883
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség386 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″46.466667°N 16.866667°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″46.466667°N 16.866667°E
Rigyác (Zala vármegye)
Rigyác
Rigyác
Pozíció Zala vármegye térképén
Rigyác weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rigyác témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
A 7-es főút rigyáci elágazása

Külterületén halad el a 7-es főút és az M7-es autópálya is, melyek a szomszédos Eszteregnye mellett keresztezik is egymást egy csomópontban. Maga a település azonban zsákfalu, ugyanis közúton csak a 7-es főútból, annak 218-as kilométere után északi irányba kiágazó 75 135-ös számú mellékúton közelíthető meg.

Története

szerkesztés

A néprajzilag Eszteregnyével, Sormással és Becsehellyel táji csoportot alkotó Rigyác első említése 1411-ben: Rigyalch. Szerb–horvát eredetű elnevezés. 1406-ban Petri János fia Istvánnak, majd a Répásy családnak volt itt birtoka. A 16. században kisebb nemesek birtokolták, akik részben a Kanizsai család szolgálatában álltak.
A kanizsai vár közelsége miatt Rigyác is sokat szenvedett a török támadásoktól. 1566-ban – azután, hogy felégették a falut – a lakosság Répásy Ferencné birtokán építették újra házaikat, s ezt azonnal el is nevezték Újrigyácnak.

A 18. században az Inkeyek bírták, a parasztok hajdinát, zabot, kendert, lent és kukoricát termeltek. Nagy súlyt helyeztek a szőlőtermelésre. Mindenkor magyarok lakták. 1774-ben készült el Inkey Boldizsár adományából a római katolikus templom.

A 19. században a Benyovszky család tulajdonába került, s 1900-ban kizárólag szegény, föld nélküli parasztok, cselédek és napszámosok lakták. 1945-ben 45 szegényparaszt volt részese a földosztásnak, de mivel a téeszbe nem akartak belépni, építkezéseken, vasútnál és üzemekben kellett elhelyezkedni. A község értékes népi építészeti emlékekkel rendelkezik, de az Imre-hegyen lévő boronapincékből és a présházak faragott, főfás préseiből mára hírmondó is alig maradt.

Idegen elnevezései

szerkesztés

Horvátul két neve ismert. A petriventei horvátok Redžacnak, a tótszerdahelyiek Ridžacnak hívták.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Tóth Imre (független)[4]
  • 1994–1998: Tóth Imre (független)[5]
  • 1998–2002: Tóth Imre (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth Imre (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth Imre (független)[8]
  • 2010–2014: Homály Balázs (független)[9]
  • 2014–2015: Homály Balázs (független)[10]
  • 2016–2019: Kántor László (független)[11]
  • 2019–2024: Balassa Kornél (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2016. március 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

A rigyáci önkormányzat mindenkori képviselő-testületét a rendszerváltás évétől, 1990-től 2010-ig a polgármesteren kívül öt képviselő alkotta; 2010 óta már csak négy a képviselői jogállású testületi tagok száma.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
391
391
385
383
382
386
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,3%, cigány 1,12%. A lakosok 84,77%-a római katolikusnak, 1,52% reformátusnak, 1,27% felekezeten kívülinek vallotta magát (11,9% nem nyilatkozott).[13]

Természeti értékek

szerkesztés

Védett természeti terület a rigyáci fás legelő, melynek védelmét 1976-ban a Zala Megyei Tanács a 32745 sz. rendelettel biztosította. A védett terület Rigyác községtől északkeletre az Öreg-hegy szőlői és a Felső-mező erdői közt helyezkedik el.

A múlt században még zárt bükkös volt itt, melyet a fák kiirtása után legelőként hasznosítottak: elsősorban sertésmakkoltatásra.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Millenniumi Emlékpark
  1. a b Rigyác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  4. Rigyác települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Rigyác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. Rigyác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Rigyác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Rigyác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. Rigyác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  10. Rigyác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. a b Rigyác települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. március 6. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  13. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal