Riksdag

Sveriges riksdag vagy Riksdagen (a.m. Az országgyűlés) Svédország egykamarás parlamentje.

Riksdag
Korábbi neve(i)	Ståndsriksdag
Alapítva	1971
Típus	Parlament
Jogelőd	Swedish bicameral parliament
Székhely	Parliament House of Sweden (Riksdagshuset) (Stockholm község, é. sz. 59° 19′ 39″, k. h. 18° 04′ 03″59.3275, 18.0675, Helgeandsholmen)
Riksdag Pozíció Stockholm térképén
é. sz. 59° 19′ 39″, k. h. 18° 04′ 03″59.3275, 18.0675
A Riksdag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Riksdag témájú médiaállományokat.

A nyugati épületrész a Rosenbad felől nézve

Felépítése

• Házelnök Andreas Norlén (2018. szeptember 24. óta)
• Létszáma: 349 tagú
• Választás: a képviselőket négy évre választják
• Legutóbbi választások: 2018. szeptember 9-én

A keleti épületrész a Királyi palota felől nézve.

A nyugati épületrész a Vasa-hídról nézve.

A parlament ülésterme.

Összetétele

A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a királytól és a Riksdag házelnökének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.

Jelenlegi összetétele

A Riksdagi mandátumok összetétele a 2018-as választások után

Kormánypártok      Szociáldemokrata Párt (100)      Zöld Párt (16) Külső támogatók (költségvetési együttműködés)      Centrum Párt (31)      Liberálisok (20) Egyéb külső támogató      Baloldali Párt (28)

Ellenzék      Mérsékelt Párt (70)      Kereszténydemokraták (22)      Svédországi Demokraták (62)

Kormány

A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a házelnök kinevezi a miniszterelnököt (svédül: Statsminister). Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.

Politika

A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik. Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy szocialisták és nem-szocialisták (konzervatívok / liberálisok).

Választások

A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre. A választást korábban szeptember harmadik vasárnapján tartottak, 2013 óta pedig szeptember második vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.

Története

A modern Riksdag gyökereit 1435-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség Arboga városában összegyűlt. Ezt I. Gusztáv király 1527-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit Ständestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért 1920-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.

További információk

• Sveriges Riksdag – Hivatalos honlap