Riksdag
Sveriges riksdag vagy Riksdagen (a.m. Az országgyűlés) Svédország egykamarás parlamentje.
| Riksdag | |
 | |
 | |
| Ország | Svédország |
| Típusa | Egykamarás törvényhozó testület |
| Létrehozva | 1971 |
| A Riksdag elnöke |
Andreas Norlén 2018. szeptember 24-e óta |
| Főalelnök |
Åsa Lindestam |
| Másodalelnök |
Lotta Johnsson Fornarve |
| Harmadalelnök |
Kerstin Lundgren |
.svg) | |
| Politikai csoportok |
Mérsékelt Párt (68)
Szociáldemokrata Párt (107) Zöld Párt (18) |
| Riksdag weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Riksdag témájú médiaállományokat. | |
FelépítéseSzerkesztés
- Házelnök Andreas Norlén (2018. szeptember 24. óta)
- Létszáma: 349 tagú
- Választás: a képviselőket négy évre választják
- Legutóbbi választások: 2022. szemptember 11.
ÖsszetételeSzerkesztés
A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a királytól és a Riksdag házelnökének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.
KormánySzerkesztés
A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a házelnök kinevezi a miniszterelnököt (svédül: Statsminister). Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.
PolitikaSzerkesztés
A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik. Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy szocialisták és nem-szocialisták (konzervatívok / liberálisok).
VálasztásokSzerkesztés
A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre. A választást korábban szeptember harmadik vasárnapján tartottak, 2013 óta pedig szeptember második vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.
TörténeteSzerkesztés
A modern Riksdag gyökereit 1435-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség Arboga városában összegyűlt. Ezt I. Gusztáv király 1527-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit Ständestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért 1920-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.
