Rimely Károly

besztercebányai püspök

Rimely Károly (Esztergom, 1825. február 4.Garamszentkereszt, 1904. január 13.) katolikus pap, teológiai doktor, besztercebányai püspök.[2]

Rimely Károly
Rimely Karoly (Detail).jpg
Született 1825. február 4.[1]
Esztergom[1]
Elhunyt 1904. január 13. (78 évesen)[1]
Garamszentkereszt[1]
Állampolgársága osztrák–magyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
Tisztsége
  • apát
  • besztercebányai püspök (1893. május 25. – )
  • katolikus püspök (1893. augusztus 27. – )
besztercebányai püspök
COA bishop HU Rimely Karoly.png
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1848. június 21.
Püspökké szentelés 1893. augusztus 27.
Pozsony
Szentelők

Hivatal besztercebányai püspök
Hivatali idő 1893–1904
Elődje Bende Imre
Utódja Radnai Farkas
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimely Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

PályafutásaSzerkesztés

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, és mint az Emericanum növendéke Pozsonyban végezte. 1840-től a bölcseletet Nagyszombatban, a teológiát 1842-től a bécsi Pázmáneumban hallgatta. 1848. június 21-én szentelték pappá.

A beteg dömösi plébánost segítette egy ideig, azután káplán volt Patakon és 1849-től Budán a Krisztinavárosban, ahol a város ostroma alatt is jelen volt. 1850-ben tanulmányi felügyelő (prefektus) lett a bécsi Pázmáneumban. 1852. november 4-én doktorált teológiából Bécsben; az 1852–53. tanév végétől az egyháztörténelem és jog tanszékén működött az esztergomi papnevelőben; egyszersmind házasságvédő és zsinati vizsgáló volt. 1860-ban pázmáneumi aligazgató, majd ideiglenes igazgató, egyszersmind pápai t. kamarás is lett. 1867. március 16-án pozsonyi kanonokká neveztetett ki. 1868 márciusától Rudolf trónörökös, Gizella és Klotild főhercegnők magyar nyelv- és irodalomtanára, és 1870-ben Üdvözítőről elnevezett lekéri valóságos apát lett. 1876. január 17-én, midőn a trónörökös és főhercegnők tanítását befejezte, a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1889. április 28-án pozsonyi városi plébánosnak választották meg.[2] 1892-ben a pápa házi főpapjai közé sorozta.

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1893. május 23-án a király besztercebányai püspökké nevezte ki. Pápai megerősítést június 15-én kapott. Augusztus 27-én szentelte püspökké Pozsonyban Vaszary Kolos esztergomi érsek, Antonio Di Stefano bendai címzetes püspök és Boltizár József esztergomi segédpüspök segédletével.[2]

 
Sírfelirata a garamszentkereszti templomban

1898-ban ülte áldozópapságának 50 éves évfordulóját, mely alkalommal a király a Ferenc József-rend nagykeresztjével és sajátkezű üdvözlő levelével tüntette ki. A történelmi társulat alapítója 165 forinttal. Meghalt 1904. január 13-án a garamszentkereszti kastélyában.

MűveiSzerkesztés

Cikkei az 1850-es évek elején a Religióban papi nevelésről s egyéb napi kérdésekről, (1853. I. Töredékeszmék a kegyszerfélékről); a Családi Lapokban (1853. Dömös, történelmi adatok után); az István bácsi Naptárában (1856. Esztergom); a Pázmány-Füzetekben (1857, 1859. egyházi beszédek); a Magyar Államban (1884. a pozsonyi közművelődési egyesület ülésén tartott elnöki beszéde); a Vasárnapi Ujságban (1896. 51. sz. Rudolf trónörökös neveltetéséről); az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.

  • Egyházi beszéd szent István király ünnepére. Mondotta Bécsben 1861. Kisasszony hava 25. a nt. Kapuczinus atyák templomában. Bécs, 1861.
  • Historia collegii Pazmaniani, quam ex tabulariis conscripsit. Bécs, 1865 (A bécsi egyetem 500 éves jubileuma alkalmából. Ism. Magyar Sion)
  • Egyházi beszéd, melyet szent István, Magyarország első apostoli királyának ünnepén Bécsben a nt. Kapuczinus atyák templomában 1865. kisasszony hava 20. mondott. Bécs, 1865
  • Capitulum insignis ecclesiae collegiatae Posoniensis ad S,. Martinum ep. olim SS. Salvatorem. Instar manuscripta. Pozsony, 1880
  • Adalék a Magyar Sion 1880-iki évfolyamához. Pozsony, 1881 (Előbbeni munkája megtámadtatván Knauz Nándor által a M. Sionban, írta ezen védelmet; erre Knauz válasza. Budapest, 1881.)
  • Geistliche Antrittsrede gerichtet aus Anlass seiner feierlichen Installation and die Gläubigen seiner Diöcese am 14. September 1893. Pozsony
  • Egyházi beszéd, melyet ünnepélyes beiktatása alkalmából megyéje híveihez intézett. 1893. szept. 14. Pozsony
  • Az esztergomi nagyboldogasszony... Besztercebánya, 1900[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Magyar katolikus lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 22.)
  2. a b c d Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.  

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés


Előde:
Bende Imre
Besztercebányai katolikus püspök
1893–1904
 
Utóda:
Radnai Farkas