Főmenü megnyitása

Rimely Károly (Esztergom, 1825. február 4.Garamszentkereszt, 1904. január 13.) teológiai doktor, besztercebányai püspök.

Rimely Károly
Besztercebánya püspöke
Rimely Karoly (Detail).jpg

Született 1825. február 4.
Esztergom
Elhunyt 1904. január 13. (78 évesen)
Garamszentkereszt
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1893 – 1904
Előző püspök
Következő püspök
Bende Imre
Radnai Farkas
Rimely Károly a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimely Károly témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában, mint az Emericanum növendéke Pozsonyban végezte. 1840-től a bölcseletet Nagyszombatban, a teológiát 1842-től Bécsben hallgatta. Pappá szenteltetett 1848. június 21-én. A beteg dömösi plébánost segítette egy ideig, azután káplán volt Patakon és 1849-től Budán a Krisztinavárosban, ahol a város ostroma alatt is jelen volt. 1850-ben tanulmányi felügyelő lett a bécsi Pazmaneumban. Az 1852-53. tanév végétől az egyháztörténelem és jog tanszékén működött az esztergomi papnevelőben; egyszersmind házasságvédő és zsinati vizsgáló volt. 1860-ban pázmáneumi aligazgató, majd ideiglenes igazgató, egyszersmind pápai t. kamarás is lett. 1867. március 16-án pozsonyi kanonokká neveztetett ki. 1868 márciusában Rudolf trónörökös, Gizella és Klotild főhercegnők magyar nyelv- és irodalomtanára, és 1870-ben Üdvözítőről elnevezett lekéri valóságos apát lett. 1876. január 17-én, midőn a trónörökös és főhercegnők tanítását befejezte, a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. 1889. április 28-án pozsonyi városi plébánosnak választatott meg. 1892-ben a pápa házi főpapjai közé sorozta. 1893. május 23-án besztercebányai püspökké nevezte ki a király. 1898-ban ülte áldozópapságának 50 éves évfordulóját, mely alkalommal a király a Ferenc József-rend nagykeresztjével és sajátkezű üdvözlő levelével tüntette ki. A történelmi társulat alapítója 165 forinttal. Meghalt 1904. január 13-án a garamszentkereszti kastélyában.

Cikkei az 1850-es évek elején a Religióban papi nevelésről s egyéb napi kérdésekről, (1853. I. Töredékeszmék a kegyszerfélékről); a Családi Lapokban (1853. Dömös, történelmi adatok után); az István bácsi Naptárában (1856. Esztergom); a Pázmány-Füzetekben (1857, 1859. egyházi beszédek); a Magyar Államban (1884. a pozsonyi közművelődési egyesület ülésén tartott elnöki beszéde); a Vasárnapi Ujságban (1896. 51. sz. Rudolf trónörökös neveltetéséről); az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.

MunkáiSzerkesztés

  • Egyházi beszéd szent István király ünnepére. Mondotta Bécsben 1861. Kisasszony hava 25. a nt. Kapuczinus atyák templomában. Bécs, 1861.
  • Historia collegii Pazmaniani, quam ex tabulariis conscripsit. U. ott, 1865. (A bécsi egyetem 500 éves jubileuma alkalmából. Ism. Magyar Sion.)
  • Egyházi beszéd, melyet szent István, Magyarország első apostoli királyának ünnepén Bécsben a nt. Kapuczinus atyák templomában 1865. kisasszony hava 20. mondott. U. ott, 1865.
  • Capitulum insignis ecclesiae collegiatae Posoniensis ad S,. Martinum ep. olim SS. Salvatorem. Instar manuscripta. Posonii, 1880.
  • Adalék a Magyar Sion 1880-iki évfolyamához. U. ott, 1881. (Előbbeni munkája megtámadtatván Knauz Nándor által a M. Sionban, írta ezen védelmet; erre Knauz válasza. Bpest, 1881.)
  • Geistliche Antrittsrede gerichtet aus Anlass seiner feierlichen Installation and die Gläubigen seiner Diöcese am 14. September 1893. U. ott.
  • Egyházi beszéd, melyet ünnepélyes beigtatása alkalmából megyéje híveihez intézett. 1893. szept. 14. U. ott,
  • Az esztergomi nagyboldogasszony... Beszterczebánya, 1900.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008.
  • Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés