Főmenü megnyitása

A rjúkjúiak (琉球民族; rjúkjú minzoku; Hepburn: Ryūkyū minzoku?) vagy ucsinaancsu (沖縄人; Hepburn: Uchinaanchu?, ’japánul: Okinava csin’) a Rjúkjú-szigetek bennszülött népe.[4] Legnagyobb számban Okinava és Kagosima prefektúrában élnek. Rjúkjúi nyelveket beszélnek,[5] melyek a japán nyelvek családjába tartoznak.[4]

rjúkjúiak
Rjúkjúiak tradicionális öltözékben a Meidzsi-kor idején (1868–1912)
Rjúkjúiak tradicionális öltözékben a Meidzsi-kor idején (1868–1912)
Lélekszám régiónként
Régió
Okinava prefektúra1,3 millió[1]
Kagosima prefektúra?
Japán egyéb területei300 000[2]
Nyelvek
Rjúkjúi nyelvek, japán nyelv
Vallások
rjúkjúi vallás, buddhizmus, sintó, kereszténység
Rokon népcsoportok
jamato, ainu, jajoi, dzsómon[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz rjúkjúiak témájú médiaállományokat.

A legutóbbi genetikai és antropológiai tanulmányok szerint a rjúkjúiak nagyfokú rokonságot mutatnak az ainukkal, valamint ősei közé tartoznak a Dzsómon-korban (i.e. 10 000 – i.e. 1000) élt bennszülött emberek, akik Délkelet-Ázsiából érkeztek. Ugyancsak rokonságot találtak a jamatókkal, akik kelet-ázsiai (Kína, Koreai-félsziget) migránscsoportokból álltak.[3][6][7][8][9][10][11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ian Skoggard: Okinawans. Encyclopedia of World Cultures Supplement. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)
  2. Rabson, Steve. The Okinawan Diaspora in Japan: Crossing the Borders Within. Honolulu: University of Hawaii Press (2012). ISBN 9780824835347 
  3. a b Suzuki
  4. a b Minahan 231–233. o.
  5. Masami
  6. Hendrickx 2007 65. o.
  7. Serafim 2008 98. o.
  8. Robbeets 2015 26. o.
  9. 日本人はるかな旅展. [2015. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. Yayoi linked to Yangtze area. www.trussel.com
  11. Kumar, Ann. Globalizing the Prehistory of Japan: Language, Genes and Civilisation. London and New York: Routledge Taylor & Francis Group, 79 & 88. o. (2009). ISBN 9781135784720 

ForrásokSzerkesztés