Robert Brown (botanikus)

angol botanikus

Robert Brown (Montrose(wd), Skócia, 1773. december 21.London, 1858. június 10.) angol botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „R. Br.”.

Robert Brown
Született1773. december 21.[1][2][3][4][5]
Montrose[6][7]
Elhunyt1858. június 10. (84 évesen)[1][2][3][4][5]
London[6][8]
Állampolgárságabrit
Foglalkozása
  • botanikus
  • pteridológus
  • briológus
  • sebész
  • gombabiológus
  • természettudós
  • növénygyűjtő
TisztségePresident of the Linnean Society of London (1849–1853)
Iskolái
  • Universidad Estatal de Sonora
  • University of Aberdeen
  • University of Aberdeen School of Medicine
  • Montrose Academy
  • Marischal College
Kitüntetései
  • a Royal Society tagja
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Honorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Copley-érem (1839)[9]
SírhelyeKensal Green Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Brown témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Édesapja Montrose városában volt lelkész. Aberdeen és egyetemein orvosi pályára készült. 1795-ben sebésszé nevezték ki az Irlandban állomásozó ezredbe, ahonnan 1801-ben az Investigator nevű hajón Ausztrália addig ismeretlen partvidékeinek botanikai átkutatására indult. 1805-ben 4000-nél több és jobbára csak ekkor fölfedezett növényfajból álló gyűjteménnyel tért vissza hazájába. Első közlése: Prodromus flor' Nov' Holandi' címmel Londonban 1810-ben jelenhetett meg, amelyet Oken az Isisben lenyomatott és Nees von Esenbeck(wd) Brown pótlásaival bővítve adott ki (Nürnberg, 1827). Ausztrália növénycsaládainak eloszlása Remarks on the botany of terra australis címen jelent meg (London, 1814). Más kutatók gyűjtését a Supplementum primum flor Nov Hollandi című művében (London, 1830) közölte. Tekintélye előtt meghajolva mások is reá bízták gyűjtésük földolgozását; így Horsfield 1802–1805-ös Jáva-szigeti kutatását is Brown adta ki (Plant' javanic', 1838–40). A Salt abesszíniai (1816), Christian Smith Kongó-melléki (1818), Oudney Denham és Clapperton közép-afrikai (1822–24) utazásai gyűjtött növényeket is ő dolgozta fel. Vele készítették el útleírásaik botanikai részét a nagy sarkvidéki utazók, mint James Ross, William Edward Parry, Edward Sabine és John Franklin. A Linnean Society Brownt 1822-ben kültagjává, 1840-ben elnökévé választotta és e tisztségéről csak 1853-ban, elöregedése miatt mondott le. A királyi pénztárból évi 200 font tiszteletdíjat kapott és öreg napjaira nyugodtan élhetett. Apróbb munkáit Bennett adta ki: The miscellaneous botanical works of Robert Brown (London, 1866–1868, két kötet). Ugyanő írta meg Brown életrajzát is (uo. 1859).

Tudományos munkássága

szerkesztés

Számos új nemzetség és család maghatározásával tökéletesítette a növények osztályozását. Jelentősen gyarapította ismereteinket a:

résztudományokban (utóbbi értelemszerűen főleg az ausztrál flóraterületen).

Korszakos eredményeként ő fedezte fel (és nevezte el nucleusnak) a növények sejtmagját. Másik nagy botanikai felfedezése a nyitvatermők (Gymnospermae) és a zárvatermők (Magnoliophyta, eredetileg Angiospermae) megkülönböztetése.

A Brown-mozgás

szerkesztés

Jeles szakmai eredményei dacára nevét nem annyira botanikai munkásságáról, mint az általa mintegy mellékesen felfedezett (és róla elnevezett) fizikai jelenségről, a Brown-mozgásról ismerjük.[10]

További tagságai

szerkesztés
Természettudományos Akadémia]][11]
  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Robert Brown (holland nyelven)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28.
  7. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven)
  8. www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  9. Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  10. Híres tudósok a Csodák Palotájában. Robert Brown. BBC History. 2023. június, p. 2.
  11. A Leopoldina tagkönyvtára
  12. Fellows Directory. Biographical Index: Former RSE Fellows 1783–2002. Royal Society of Edinburgh. (Hozzáférés: 2023. január 22.)