Robert Brown (botanikus)
Robert Brown (Montrose(wd), Skócia, 1773. december 21. – London, 1858. június 10.) angol botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „R. Br.”.
| Robert Brown | |
 | |
| Született |
1773. december 21.[1][2][3][4][5] Montrose[6][7] |
| Elhunyt |
1858. június 10. (84 évesen)[1][2][3][4][5] London[6][8] |
| Állampolgársága | brit |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | President of the Linnean Society of London (1849–1853) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Kensal Green Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Brown témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete Szerkesztés
Édesapja Montrose városában volt lelkész. Aberdeen és Edinburgh egyetemein orvosi pályára készült. 1795-ben sebésszé nevezték ki az Irlandban állomásozó ezredbe, ahonnan 1801-ben az Investigator nevű hajón Ausztrália addig ismeretlen partvidékeinek botanikai átkutatására indult. 1805-ben 4000-nél több és nagyobbára csak ekkor fölfedezett növényfajból álló gyűjteménnyel tért vissza hazájába. Első közlése: Prodromus flor' Nov' Holandi' címmel Londonban 1810-ben jelenhetett meg, amelyet Oken az Isisben lenyomatott és Nees von Esenbeck(wd) Brown pótlásaival bővítve adott ki (Nürnberg, 1827). Ausztrália növénycsaládainak eloszlása Remarks on the botany of terra australis címen jelent meg (London, 1814). Más kutatók onnan való gyűjtését a Supplementum primum flor Nov Hollandi című műve (London, 1830) közli. Tekintélye előtt meghajolva mások is reá bízták gyűjtésük földolgozását; így Horsfield 1802–1805-ös Jáva-szigetbeli kutatását is Brown adta ki (Plant' javanic', 1838–40), továbbá Salt abesszíniai (1816), Christian Smith Kongó-melléki (1818), Oudney Denham és Clapperton közép-afrikai (1822–24) utazásából való növénygyűjtéseit szintén ő dolgozta fel. A sarkvidéki utazók, mint J. Ross, Parry, E. Sabine és Franklin útleírásaik botanikai részét vele készítették el. A Linnean Society Brownt 1822-ben kültagjává, 1840-ben elnökévé választotta és e tisztségéről csak 1853-ban elöregedése miatt mondott le. A királyi pénztárból évi 200 font tiszteletdíjat kapott és öreg napjaira nyugodtan élhetett. Apróbb munkáit Bennett adta ki: The miscellaneous botanical works of Robert Brown (London, 1866–1868, két kötet). Ugyanő írta meg Brown életrajzát is (uo. 1859).
További tagságai Szerkesztés
- 1815: Leopoldina Német Természettudományos Akadémia[10]
- 1815: Bajor Tudományos Akadémia(wd) (kültag)
- 1825: Society of Edinburgh.[11]
- 1812: Porosz Tudományos Akadémia(wd)
- 1814: Académie des sciences
- 1828: Orosz Tudományos Akadémia] (tiszteletbeli tag)
- 1849: American Academy of Arts and Sciences
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Robert Brown (holland nyelven)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28.
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven)
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
- ↑ A Leopoldina tagkönyvtára
- ↑ Fellows Directory. Biographical Index: Former RSE Fellows 1783–2002. Royal Society of Edinburgh. (Hozzáférés: 2023. január 22.)
Források Szerkesztés
- Bokor József (szerk.). Browne, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Brown, Robert. In: Encyclopædia Britannica. 11. Auflage. Band 4: Bishārīn – Calgary. London 1910, S. 661 (Szöveg). (angolul)
