Roermond

holland város

Roermond (ejtsd rurmont [ruːrˈmɔnt], limburgi nyelven Remunj, franciául Ruremonde, németül Rurmund) 57 308 lakosú település Hollandiában, Limburg tartományban, közel a német és a belga határhoz. A történelmi jelentőségű város, a Roer folyó és a Maas összefolyásának helyén fekszik. 1231-ben kapott városi rangot. Az évszázadok során a város kereskedelmi központ, és a Gelderlandi Hercegség egyik fontos városa lett. 1559-ben lett a roermondi katolikus egyházmegye székhelye. Az óváros látképét a két főtemplom, a Szent Kristóf-székesegyház és a Munsterkerk tornyai uralják. A városközpontban a templomok mellett más történelmi épületek és műemlékek is találhatók.

Roermond
RM32567 Roermond - Stadhuis.jpg
Roermond címere
Roermond címere
Roermond zászlaja
Roermond zászlaja
Közigazgatás
Ország Hollandia
Tartomány Limburg
Polgármester Rianne Donders-de Leest (2015. január 30. – )
Irányítószám 6040–6045
Körzethívószám 0475
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség57 308 fő (2016) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság22 m
Időzóna CET, UTC+1
Roermond (Hollandia)
Roermond
Roermond
Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 51° 11′ 36″, k. h. 5° 59′ 14″Koordináták: é. sz. 51° 11′ 36″, k. h. 5° 59′ 14″
A Roermond weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Roermond témájú médiaállományokat.

NévSzerkesztés

Roermond neve azt sejteti, hogy a Roer és a Maas torkolatáról kapta a nevét (mint Rijnmond), de más az eredete, már csak azért is, mert a Roer Maasba folyása 1338 előtt a várostól több kilométerrel nyugatabbra volt.

A "Roer"-t követő második szó(tag) a "mond" valószínűleg a monte szóból ered, amely magaslatot, hegyet, jelent. Roermond tehát "Roer hegyet" jelent.

Egy másik magyarázat szerint a "mond" a latin mundium, város, szóból ered. Tehát a Roermond név jelentése eredetileg "város a Roer mellett" volt.

LátnivalókSzerkesztés

 
Roermond a Roer folyó áradásakor

A városközpontban számos történelmi műemlék található, többek között:

  • Munsterkerk, Miasszonyunk-templom, a 13. században épült román-gótikus stílusban.
  • Városháza
  • Szent Kristóf székesegyház, gótikus épület a 15-16. századból.
  • Temető
  • Kasteeltje Hattem
  • Rattentoren
  • A Galgeberg domb, mely egy kápolna in 't Zand területén. A neve hollandul "akasztófadombot" jelent, mivel a múltban a bűnözőket, boszorkányokat, itt akasztották fel vagy égették el. 1613-ban 64 boszorkányt égettek itt el.

Infrastruktúra és közlekedésSzerkesztés

KözútonSzerkesztés

A városhoz holland és német autópályákon lehet eljutni. Északról dél felé az A73-as autópálya (Maastricht-Nijmegen) a várostól keletre halad, részben alagutakon keresztül. Kelet felé a német A52-es autópálya Düsseldorfba vezet. Nyugat felől az N280-as út Weertbe(wd) vezet, és Eindhoven felé csatlakozik az A2-es autópályához.

VasútSzerkesztés

Roermond vasútállomás

Roermond vasútállomásáról félóránként indulnak gyorsvonatok az egész országba:

  • északnyugatra: Weert-Eindhoven és Amszterdam között.
  • dél felé: Sittard-Maastricht-Heerlen

Ezen kívül félóránként járnak ingázó vonatok:

A swalmeni városrésznek is van egy vasútállomása, innen óránként kétszer közlekednek vonatok Roermond és Venlo között.

KultúraSzerkesztés

EseményekSzerkesztés

Roermond számos fesztiválnak ad otthont, köztük a május 5-i Felszabadulás napi fesztiválnak és a Solar Weekend táncfesztiválnak.

HimnuszSzerkesztés

Roermondnak 1912 óta van saját himnusza. A szöveget A. F. van Beurden írta, a zenét H. Tijssen szerezte, aki a Limburgi himnuszt (Waar in 't bronsgroen eikenhout) is komponálta.

Limburgban, még 1900 körül is, a mindennapi életben a holland nyelvnek kisebb jelentősége volt. Minden limburgi nyelven történt. A 19. századi újságokat néha németül írták, és Limburg egyes részein a német volt az egyházi és oktatási nyelv. Ebben az időben Maastrichtnak még nagyon erős kapcsolata volt a Liège környéki francia nyelvű területekkel.

Van Beurden himnuszszövegét arra használták, hogy a limburgiakat átszoktassák a holland nyelvre. Ennek eszköze a himnusz nagyon nem limburgiakra jellemző részlete volt, a holland királyi családra való utalással. A limburgiaknak az "aanhankelijkheidsverklaring aan het Oranjehuis" sor értelmében hűséget kellett esküdniük az Oranjehuis-ház holland királyi családjára, és a limburgi helyett a holland nyelvet kellett a továbbiakban használniuk.

Designer Outlet RoermondSzerkesztés

2001 óta Roermond ad otthont a McArthurGlen Designer Outletnek, amely Európa egyik legnagyobb és legsikeresebb designer outletjévé vált, évente átlagosan közel hatmillió vásárlóval, így Hollandia egyik legnagyobb turisztikai látványossága.

Legutóbbi bővítését követően 2017-ben elérte a 200 üzletet. A bevásárló turizmus ezen formája, a Designer Outlet sok vásárlót vonz Németországból, Belgiumból és Kínából is.

KözbiztonságSzerkesztés

2006-ban Roermond volt Hollandia harmadik bűnözéssel legjobban fertőzött városa, megelőzve Amszterdamot.[1] 2007-ben Roermondnak sikerült rossz hírnevén javítania, és márcsak a 9. helyen szerepeltek (bár ezt a számot már összevonták Swalmen kerületével, amelyet 2006-ban külön mértek még). Erőfeszítéseket tettek a kisebb bűntettek megfékezésére, különösen az autófeltörések és a lakásbetörések visszaszorítására. Ennek eredményeként Roermond 2013-ban a 13. helyre javult.[2]

Nevezetes személyekSzerkesztés

Tudósok, közszolgákSzerkesztés

  • Bajorországi Richardis (1173-1231), német nemesasszony és apátnő, I. Ottó bajor herceg lánya és III. Gerard, Guelders grófjának anyja
  • III. Gerard, gülderi gróf (1185-1229), gülderi és Zutphen grófja
  • Karthágói Denis (1402-1471) római katolikus teológus és misztikus
  • Johannes Murmellius (1480-1517 körül) tanár és humanista
  • Jacob Chimarrhaeus (1542-1614) II. Rudolf római császár nagymestere
  • François Vincent Henri Antoine de Stuers (1792-1881) holland tábornok, az indiai hadsereg parancsnoka
  • Hubert Joseph Jean Lambert de Stuers (1788-1861) a Holland Királyi Kelet-indiai Hadsereg katonája
  • Pierre Cuypers (1827-1921) építész
  • Eduard Cuypers (1859-1927) holland építész Amszterdamban és Holland Kelet-Indiában
  • Richard Schoemaker (1886-1942, Sachsenhausen) holland olimpiai vívó, mérnök a Holland Királyi Kelet-indiai Hadseregben, akadémikus építész és egy kivégzett ellenállási csoport vezetője
  • Charles Ruijs de Beerenbrouck (1873-1936) Hollandia miniszterelnöke 1918/1925-ben
  • Louis Beel (1902-1977) Hollandia miniszterelnöke 1946/1948 és 1958/1959
  • Jo Cals (1914-1971) Hollandia miniszterelnöke 1965/1966-ban

MűvészekSzerkesztés

  • Christoffel Puytlinck (1640-1680) csendéletfestő
  • Jan Baptist Herregouts (1640-1721) festőművész
  • Jan Frans van Douven (1656-1727) festőművész
  • Maximilian Herregouts (1674-ben született) festőművész
  • Henri Linssen (1805-1869) festőművész
  • Henry Luyten (1859-1945) holland származású belga festő
  • Louis Raemaekers (1869-1956) festő, szerkesztő, karikaturista
  • Jacob Hiegentlich (1907-1940) költő
  • Leo Ketelaars (1903-1992) hegedűművész és baritonista
  • Willem Hofhuizen (1915-1986) holland expresszionista festő
  • Margriet Windhausen (szül. 1942) szobrász és festő
  • Marleen Gorris (szül. 1948) író és filmrendező
  • Claudy Jongstra (szül. 1963), képzőművész és textiltervező
  • Erik Kessels (szül. 1966) művész, formatervező és kurátor; a KesselsKramer kreatív igazgatója
  • Samantha van Wissen (szül. 1970) táncos
  • Jo Luijten (szül. 1978) videóművész és videojáték-fejlesztő
  • Stefanie Joosten (szül. 1988) japán modell, énekesnő és színésznő
  • Timor Steffens (szül. 1987) táncos és koreográfus

SportolókSzerkesztés

  • Pierre Massy (1900-1958) holland labdarúgó
  • Miel Campioni (1901-1962) holland labdarúgó
  • Roger Reijners (szül. 1964) holland labdarúgóedző, korábbi játékos
  • Anna Wood (született 1966-ban) holland származású ausztrál sprintfutó, aki négy nyári olimpián indult, az 1988-as és az 1996-os nyári olimpián bronzérmet nyert
  • Asker Jeukendrup (szül. 1969) holland sporttáplálkozási szakember és Ironman-triatlonista
  • Rogier Wassen (szül. 1976) teniszező
  • Harrie Gommans (szül. 1983) labdarúgó
  • Rico Vonck (szül. 1987) dartsjátékos

TestvérvárosokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

Martin Zeiller: Ruermund. In: Matthäus Merian (szerk.): Topographia Circuli Burgundici (= Topographia Germaniae. 16. kötet). 1. kiadás. Matthaeus Merians Erben, Frankfurt am Main 1654, 88. o.

JegyzetekSzerkesztés

  1. DPG Media Privacy Gate. myprivacy.dpgmedia.nl. (Hozzáférés: 2022. október 10.)
  2. TVEllef Nieuws - ROERMOND NIET MEER IN TOP 10 MISDAAD. web.archive.org, 2016. március 4. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 10.)