Rogács Ferenc

pécsi püspök

Rogács Ferenc (szlovénül: Franc Rogač) (Csendlak, 1880. július 29.Pécs, 1961. február 20.)[2] pécsi püspök.[3]

Rogács Ferenc
Született1880. július 29.
Csendlak
Elhunyt1961. február 20. (80 évesen)[1]
Pécs
Állampolgárságaosztrák–magyar
Foglalkozása
  • teológus
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • címzetes püspök (1948. április 28. – )
  • pécsi püspök (1958. március 2. – )
pécsi
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1903. június 28.
Püspökké szentelés1948. június 29.
Szentelők

HivatalPécsi koadjutor püspök
Hivatali idő1948–1958

HivatalPécsi püspök
Hivatali idő1958–1961
ElődjeVirág Ferenc
UtódjaCserháti József
A Wikimédia Commons tartalmaz Rogács Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Szlovén nemzetiségű családban született a vendvidéki (ma Muravidék, Szlovénia) Csendlakon (Tišina). Édesapja Rogács József tissinai földműves, édesanyja a szodesinci származású Vrecsics Katalin. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1903. június 28-án szentelték pappá. Gróf Batthyány Zsigmond családjánál volt nevelő Csendlakon, majd 1904. szeptember 5-től püspöki szertartó és szentszéki jegyző. 1907. június 22-én doktorált szintén a budapesti egyetemen.

1907. szeptember 5-től a szombathelyi szeminárium lelki igazgatójaként szolgált. 1912. augusztus 1-jén püspöki irodaigazgatóvá nevezték ki. Ugyanebben az évben alapította Szombathelyen a Katolikus Sajtóhölgybizottságot. 1920-tól 1931-ig a Katolikus Férfiliga alapító elnöke. 1921. június 29-től székesegyházi kanonok, 1926-tól pápóci perjel, 1928-tól pápai prelátus.[3]

Püspöki pályafutása szerkesztés

1948. április 28-án[4] a frígiai Sebaste címzetes püspökévé és Pécsi koadjutor püspökké nevezték ki. Június 29-én szentelték püspökké. 1958. március 2-án, Virág Ferenc halálával lett pécsi megyés püspök.[3]

Bár élete java részét a magyarok között élte, több évig írt szlovén kalendáriumokba és vallásos tárgyú újságokba cikkeket vend nyelven.

Művei szerkesztés

  • Wellhausen Hexateuch elmélete. Budapest, 1903 (a Religio különnyomata)
  • Jézus gyermekkora. Budapest, 1907
  • Szent Márton élete. Írta Adolphe Regnier. Ford. Szombathely, 1913 (új kiad. Budapest, 1925 [Szentek országa 7.])
  • Úrnapi dal. Szövegelemző elmélkedések az Oltáriszentségről. Szombathely, 1920
  • Lélekben és igazságban. Az adoráció elmélete és gyakorlata a papok használatára. Szombathely, 1948
  • Jézus népe. Imakönyv Budapest, 1960
  • az Euch. Értesítőben az 1920/30-as években az Eucharisztikus irodalom című rovat vezetője[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2017. október 9., Franc Rogač, 512744
  2. más forrás szerint augusztus 29. (Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.  )
  3. a b c d Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.  
  4. más forrás szerint május 20. (Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.  )

További információk szerkesztés