Rokonság

emberi viszonyt leíró kifejezés; olyan szociális viszonyok, amik fontos részét képzik a legtöbb ember életének a legtöbb társadalomban; a szociális kapcsolat egy formája
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 17.

Rokonnak nevezzük azokat az embereket, akik egy családba tartoznak. A Magyar néprajzi lexikon[1] szerint az alábbi rokonsági típusokat különböztethetjük meg:

  • Vérrokonság: leszármazás útján létrejött rokoni kapcsolat. A vérrokonságba nemcsak a vér szerinti rokonok, le- és felmenők, hanem az adoptáció (örökbefogadás) útján bekerültek is beleszámítanak.
  • Házassági rokonság: házasság útján létrejövő rokoni kapcsolat, a házasság révén a két rokonsági csoport tagjai passzívan, elhatározásuktól függetlenül kerülnek rokoni kapcsolatba.
  • Műrokonság: Nem vérrokon személyek szabad elhatározásukból a rokonsággal egyenértékű kapcsolata, amelyet valamilyen aktussal megerősítenek, az egész közösség tudomására hozzák s a kapcsolat konzekvenciáit viselik. A műrokonság nem azonos a házassági rokonsággal, nem érinti a két egyén rokonait (pl.: keresztszülőség/komaság, tejtestvérség, vértestvérség).
Legfontosabb rokoni kapcsolatok vizuális ábrázolása.

Jogi értelemben

szerkesztés

A jogi nyelv a rokon helyett főleg a közeli hozzátartozó kifejezést használja.

Rokoni viszonyok

szerkesztés

Az egy családból való embereket rokonsági fokuk alapján különböző nevekkel jelöljük. (Egyes elnevezéseknek több változata is van.) A rokonsági fokok és kapcsolatok az európai (nyugati) típusú társadalmakban általában az alábbiak szerint alakulnak.

Vérrokonság

szerkesztés
  • Egyenes ági:
    • szülői rokonság (felmenői ág – apai ág, anyai ág):
      • 1. fok: szülő: apa, anya (valakinek az apja, anyja; édesapa, édesanya; bizalmas: apu – valaki apukája, anyu – valaki anyukája;
      • 2. fok: nagyszülő: nagyapa, nagyanya (bizalmas: nagypapa, papa, papi; erdélyi dialektusokban: tata; nagymama, mama, mami, nagyi)
      • 3. fok: dédszülő: dédapa, dédanya (bizalmas: dédpapa, dédmama, dédi)
      • 4. fok: ükszülő: ükapa, ükanya (bizalmas: ükpapa, ükmama)
      • 5. fok: szépszülő: szépapa, szépanya (bizalmas: széppapa, szépmama)
      • 6. foktól: ős, előd vagy felmenő: ősapa, ősanya
    • leszármazási rokonság (lemenői ág):
      • 1. fok: gyermek: fiúgyerek, lánygyerek (valakinek a gyereke – fia, lánya)
      • 2. fok: unoka: fiúunoka, lányunoka
      • 3. fok: dédunoka: fiúdédunoka, lánydédunoka
      • 4. fok: ükunoka: fiúükunoka, lányükunoka
      • 5. fok: szépunoka: fiúszépunoka, lányszépunoka
      • 6. foktól: leszármazott, utód vagy lemenő: fiúutód, lányutód
  • Oldalági:
    • testvér:
      • fiútestvér vagy fivér
        • báty: valakinek az idősebb fiútestvére
        • öcs: valakinek a fiatalabb fiútestvére
      • lánytestvér vagy nővér (ez utóbbi ma már az idősebb lánytestvért jelenti)
        • nővér vagy néne: valakinek az idősebb lánytestvére
        • húg: valakinek a fiatalabb lánytestvére
      • féltestvér: két vagy több valaki, akiknek egyik szülője megegyezik, a másik eltér
    • unokaöcs, unokahúg: valaki testvérének a fia vagy lánya (régebben kisöcs, kishúg)
    • unokatestvér: szülők testvérének gyermeke (unokafivér és unokanővér, illetve valaki unokabátyja, unokaöccse, unokanénje vagy unokahúga)
      • másodunokatestvér vagy dédunokatestvér: nagyszülők testvérének unokája
      • harmadunokatestvér vagy ükunokatestvér: dédszülők testvérének dédunokája
      • negyedunokatestvér vagy szépunokatestvér: ükszülő testvérének ükunokája
      • ötödunokatestvér: szépszülő testvérének szépunokája
      • stb.
    • nagybácsi (valaki nagybátyja vagy nagybácsikája): szülő fiútestvére
    • nagynéni (valaki nagynénje vagy nagynénikéje): szülő lánytestvére (napjainkban a köznyelv a valamely szülő férfi testvérének feleségére is használja, de az ő helyes megnevezése az ángy)
    • nagy-nagybácsi: valaki nagy-nagybátyja vagy nagy-nagybácsikája): nagyszülő fiútestvére
    • nagy-nagynéni: valaki nagy-nagynénje vagy nagy-nagynénikéje): nagyszülő lánytestvére
    • dédnagybácsi: valaki dédnagybátyja vagy dédnagybácsikája): dédszülő fiútestvére
    • dédnagynéni: valaki dédnagynénje vagy dédnagynénikéje): dédszülő lánytestvére
    • üknagybácsi: valaki üknagybátyja vagy üknagybácsikája): ükszülő fiútestvére
    • üknagynéni: valaki üknagynénje vagy üknagynénikéje): ükszülő lánytestvére
    • szépnagybácsi: valaki szépnagybátyja vagy szépnagybácsikája): szépszülő fiútestvére
    • szépnagynéni: valaki szépnagynénje vagy szépnagynénikéje): szépszülő lánytestvére
    • ősnagybácsi: valaki ősnagybátyja vagy ősnagybácsikája): ősszülő fiútestvére
    • ősnagynéni: valaki ősnagynénje vagy ősnagynénikéje): ősszülő lánytestvére
    • másodnagybácsi, unokabácsi vagy unokanagybácsi (valaki unokanagybátyja vagy unokanagybácsikája) szülő fiúunokatestvére
    • másodnagynéni, unokanéni vagy unokanagynéni (valaki unokanagynénje vagy unokanagynénikéje): szülő lányunokatestvére
    • harmadnagybácsi: szülő fiúmásodunokatestvére
    • harmadnagynéni: szülő lánymásodunokatestvére
    • másodunokaöcs, másodunokahúg: valaki unokatestvérének a fia vagy lánya
    • harmadunokaöcs, harmadunokahúg: valaki másodunokatestvérének a fia vagy lánya


                Szépapa vagy Szépanya
                          |
                          |
                  Ükapa vagy Ükanya
                          |
                          |
                 Dédapa vagy Dédanya
         _________________|_________________
        /                                   \ 
  Nagyapa vagy                          Nagyapa vagy
Nagyanya testvére 
(nagy-nagybácsi vagy nagy-nagynéni)           Nagyanya
       |                   __________________|___________________
       |                  /                  |                   \
 Apa vagy Anya      Nagybácsi           Apa vagy Anya          Nagynéni
 unokatestvére        (ffi)                  |                  (nő)
       |                |               _____|______________
       |                |              /                    \
Másodunokatestvér   Unokatestvér     ÉN                   Testvér
(dédunokatestvér)   (ffi vagy nő)     |                 (férfi vagy nő)
  (ffi vagy nő)                       |                 _____|_____
                                      |                /           \
                                  Gyer(m)ek        Unokaöcs*    Unokahúg*
                                (ffi vagy nő)       (fiú)        (lány)
                                      |
                                      |             * – Az unokaöcs és unokahúg
                                    Unoka               megnevezés kétértelmű lehet,
                                (ffi vagy nő)           mindkettő értelmezhető 
                                      |                 unokatestvérként is.
                                      |
                                   Dédunoka
                                (ffi vagy nő)
                                      |
                                      |
                                   Ükunoka
                                (ffi vagy nő)
                                      |
                                      |
                                   Szépunoka
                                (ffi vagy nő)

A régebbi könyvek olvasása során az itt leírtak nem feltétlenül igazak. Egy 1897-ben megjelent könyvben az ősök sora még így nézett ki: Apa – Nagyapa – Szépapa – Dédapa.[2]

Házassági rokonság

szerkesztés

A házasság során kialakuló rokoni viszonyok megnevezése:

  • férj, feleség
  • sógor (eredetileg süv): lánytestvér férje, illetve a házastárs fiútestvére; tágabb értelemben valamely női vérrokonnak a férje
  • sógornő: fiútestvér felesége, illetve a házastárs lánytestvére
  • após (ipa vagy ipam): házastárs apja
  • anyós (napa vagy napam): házastárs anyja
  • nagyapós: házastárs nagyapja
  • nagyanyós: házastárs nagyanyja
  • nász (-uram), nászasszony: gyermekének az apósa, anyósa
  • apatárs, anyatárs (Erdélyben): apósok és anyósok közti egyenes megszólítás (a nász szó helyett)
  • meny: fiúgyermek felesége
  • : lánygyermek férje
  • vőtárs: két megházasodott leánygyermek férjei /Vas és Fejér megye/
  • menytárs: két megházasodott fiútestvér feleségei
  • ángy (valaki ángya vagy ángyókája): valamely férfi vérrokonnak a felesége
                                          Após       Anyós
                                          (ffi)       (nő)
                                             \_________/
                                     _____________|_____________
                                    /             |             \
Nász  oo  Nászasszony     ÉN  oo  Férj (ffi) vagy     Sógor*         Sógornő*
(ffi)         (nő)             \          Feleség (nő)    (ffi)            (nő)
    \___________/               \_________/
          |             _____________|_____________
          |            /                           \
         Meny  oo  Gyermek                      Gyermek  oo  Vő
         (nő)       (ffi)                         (nő)      (ffi)

oo – házasság jele
* – A sógor és sógornő megnevezéseket a házastárs testvérének
házastársára is szokás használni (pl.: a feleségem öccse a
sógorom, de az ő feleségét is hívhatom sógornőmnek.

Műrokonság vagy álrokonság

szerkesztés
  • koma, komaasszony, komaúr, kománé: keresztszülő és szülők közti kapcsolat.
  • mostohaszülő: szülő új házastársa
    • mostohaapa vagy nevelőapa: valaki anyjának új férje
    • mostohaanya vagy nevelőanya: valaki apjának új felesége

Terjengős megjelölések

szerkesztés

Gyakori fogalmazás a nagyapa, nagypapa, nagyanya, nagymama mintájára a dédnagyapa, dédnagypapa, üknagyapa, üknagypapa, szépnagyapa, szépnagypapa, dédnagyanya, dédnagymama, üknagyanya, üknagymama, szépnagyanya, szépnagymama kifejezés, talán a német Großmutter és Urgroßmutter, illetve az angol grandmother és great-grandmother kifejezések hatására. Ezeket a szavakat egyesek helytelenítik.[forrás?]

  1. Magyar néprajzi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977-1982
  2. Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897.

További információk

szerkesztés