Román Győző

(1943–2022) romániai magyar újságíró, szerkesztő

Román Győző (Abafája, 1943. szeptember 10.Bukarest, 2022. július 24.) romániai magyar újságíró, szerkesztő, Lázár Edit férje.

Román Győző
Született1943. szeptember 10.
Abafája
Elhunyt2022. július 24.[1] (78 évesen)
Bukarest
Nemzetiségemagyar
HázastársaLázár Edit
Foglalkozásaújságíró,
szerkesztő
SírhelyeHázsongárdi temető[2]
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Középiskoláit a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban végezte (1961), majd a Babeș-Bolyai Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát (1968). Később elvégezte a bukaresti Ștefan Gheorghiu Akadémián az újságíró szakot (1981). 1968–89 között a bukaresti Előre szerkesztője, 1984-től a közügyi, majd a mezőgazdasági rovat vezetője. 1989. december 22-én a diktatúra bukása utáni Romániai Magyar Szó egyik újraindítója; 1992-ig szerkesztőbizottságának tagja. 1993–1996 között a Bukarestben megjelenő Orient Express főszerkesztője. Közben átmenetileg szerkesztette 1992-ben a Változó Valóságot, 1993-ban a rövid életű Üzleti Ötletek című közgazdasági lapot. 1996 nyarától főmunkatársa a nagyváradi Erdélyi Naplónak és a Székelyudvarhelyen megjelenő Pulzus című közgazdasági hetilapnak. 2008-tól kezdve nyugdíjasként a Székely hírmondó külmunkatársa. 1990–1992 között a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) alelnöke, 1992–1996 között pedig a MÚRE szociális bizottságának elnöke. 1997-ben nyugdíjba vonult.

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugszik.[3]

Munkássága szerkesztés

Első írásaival (mesékkel) még egyetemi hallgató korában, a Napsugárban jelentkezett (1963), később saját lapjain kívül riportokat közölt a Falvak Dolgozó Népében és az Új Életben is: beszámolt az 1970-es árvízről Szatmárról, az 1977-es bukaresti földrengésről, a nyolcvanas évek árvizeiről az Al-Duna mentén, az 1989. december 21-ével kezdődő bukaresti eseményekről, amelyeknek résztvevője is volt. Tudósítást írt az 1990-es marosvásárhelyi pogrom után a súlyosan bántalmazott Sütő András betegágyától (Sütő András: Naplójegyzetek. 1990. RMSZ-zsebkönyvek), interjút készített Király Károllyal (újraközölve Király Károly: Nyílt kártyákkal. Budapest 1995). 1990 után az Orient Express című lapban rendszeresen tudósított a román parlamentben folyó munkáról, az ottani eseményekről.

Szerkesztője volt az Előre Kiskönyvtárának, valamint az 1990-ben indított RMSZ-zsebkönyveknek. E sorozatok, valamint a Kriterion Könyvkiadó számára több riportkötetet szerkesztett; ezekben saját írásai is megjelentek: Ide besüt a nap, 1975; Hazánk új arculata, 1986; Jövőépítők, 1987; Augusztusi képek, 1989; Szeretni a földet, 1989; Húsvéti ajándék, 1990 (Cseke Gáborral és Koncz Gézával).

2005-ben a Reinhart Erzsébettel és Lázár Edittel szerkesztett Magyar–román szótárt, 2015-ben pedig a Lázár Edittel szerkesztett Román–magyar szótárt jelentette meg.[4]

2018-ban Pokoli főpróba, 2019-ben Az öregség ifjúsága, 2021-ben Vérrózsa a falon címmel jelent meg verseskötete, mindhárom a bukaresti CAROCOM könyvkiadónál.

Főleg az Előrében megjelent írásai közül többet román, szerb és német nyelvre is lefordítottak.

Álnevei: Asztalos Viktor, Abafái István, Anonymus, Ergyé, Pretori György, Régeni István, Szilviczky János.

Művei szerkesztés

  • Reinhart Erzsébet-Mária, Lázár Edit, Román Győző (szerk.) Magyar-román szótár, Bukarest, Carocom, 2005
  • Lázár Edit, Román Győző (szerk.) Román-magyar szótár, Bukarest, Carocom, 2015

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017: Román Győző