Rombusz
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A geometriában a rombusz olyan négyszög, melynek minden oldala egyenlő hosszú.
A rombusz szemközti oldalai párhuzamosak és szemközti szögei egyenlőek, ezért a paralelogramma speciális esete, szomszédos oldalai egyenlő hosszúak, ezért a deltoid speciális esete is – így érintőnégyszög. A rombusz átlói egymásra merőlegesek és felezik egymást. A szemközti szögeket felezik az átlók.
Szimmetriatulajdonságok
szerkesztésA rombusz tengelyesen szimmetrikus alakzat, szimmetriatengelyei az átlói. Ezenkívül a középpontja körüli 180°-os elforgatás (azaz a középpont körüli középpontos tükrözés) is saját magába képezi, ezért szimmetriacsoportja négyelemű:
- tükrözés az egyik átlóra,
- tükrözés a másik átlóra,
- forgatás (180°-os a középpont körül),
- helybenhagyás (identitás)
Ezek a leképezések nem mást alkotnak mint a diédercsoportot, ami más néven a Klein-féle csoport. A rombusz tehát ugyanazokkal a szimmetriatulajdonságokkal rendelkezik, mint a téglalap. Szimmetriacsoportja tehát azonos a téglalapéval: a D2 Klein-csoport és egymás duálisai, egyikük csúcsai a másik oldalainak felel meg. A síkbeli rombusz 5 szabadsági fokkal rendelkezik: egy az alak (azaz: az oldalak szöge), egy a nagyság, egy az állásszög és kettő a hely.
Képletek
szerkesztésA rombuszra vonatkozó képletek | ||
---|---|---|
Terület (az átlókkal) | ||
Terület (oldalakkal és szögekkel) | ||
Kerület | ||
Átló (egyik) | ||
Átló (másik) | ||
Beírt kör sugara | ||
Oldalhossz | ||
A-nál lévő szög | ||
B-nél lévő szög | ||
Átlók |
Rombusz a koordinátageometriában
szerkesztésEredete
szerkesztésA rombusz szó eredete a görög „forgó tárgy” szóra vezethető vissza.