Wikipédia

Románia

állam Közép-Kelet-Európában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 13.

Ez a szócikk egy európai országról szól. Hasonló címmel lásd még: Romania.

Románia (románul: România; IPA: romɨˈni.a) kelet-közép-európai[* 1] állam. Északról Ukrajna, keletről Moldova, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tenger is határolja. 238 391 négyzetkilométeres területével és 19 millió fős lélekszámával (2022)[8] az Európai Unió nyolcadik legnagyobb területű és 6. legnépesebb országa. Fővárosa és egyben legnagyobb városa a mintegy 1,9 milliós Bukarest.

Románia
România
Románia zászlaja
Románia zászlaja		 Románia címere
Románia címere
Nemzeti himnusz: Deșteaptă-te, române!
FővárosaBukarest
é. sz. 44° 23′, k. h. 26° 10′44.383333°N 26.166667°EKoordináták: é. sz. 44° 23′, k. h. 26° 10′44.383333°N 26.166667°E
Legnagyobb városBukarest
Államformafélelnöki köztársaság
Vezetők
ElnökKlaus Werner Iohannis
MiniszterelnökIon-Marcel Ciolacu
Hivatalos nyelvromán
Beszélt nyelvekmagyar, német, cigány, szerb, ukrán, orosz (lipován)
ElődállamokRomán Szocialista Köztársaság
EU-csatlakozás2007. január 1.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint19 053 815 fő (2022)[1]
Rangsorban58
Becsült18 970 000[2] fő (2022)
Rangsorban58
Népsűrűség84 fő/km²[5]
Főbb etnikumokrománok, magyarok, romák, erdélyi szászok, szerbek, ukránok, lipovánok
Vallásokortodox, görög-katolikus, római-katolikus, református, unitárius, evangélikus, Jehova tanúi, baptista, adventista
GDP2008
Összes199 673 millió dollár (44)
PPP: 256 900 millió dollár
Egy főre jutó26 656 USD[6]
PPP: 11 661 dollár
HDI0,793[7] (52) – magas
Földrajzi adatok
Terület238 397 km²
Rangsorban82
Víz3%
IdőzónaEET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznemúj román lej (RON)
Nemzetközi gépkocsijelRO
Hívószám+40
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.ro
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés irányajobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Románia témájú médiaállományokat.
térkép szerkesztése

Európa második leghosszabb folyója a Duna, mely a németországi Fekete-erdőben ered és 2857 km megtétele után a Románia területén elhelyezkedő Duna-deltába torkollik. A Kárpátok hegyvonulatai északról délnyugati irányba átszelik az országot és magukba foglalják Románia legmagasabb pontját a 2544 méter magas Moldoveanu-csúcsot.

Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007. január 1-jétől pedig az Európai Unió tagja. Ezenkívül a következő fontosabb nemzetközi szerveződéseknek a tagja: Latin Unió, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Kereskedelmi Világszervezet, Egyesült Nemzetek Szervezete, Frankofónia Nemzetközi Szervezete, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés.

Földrajz

 Bővebben: Románia földrajza

Domborzata

 
Románia domborzati térképe
 
A Tordai-hasadék

Az Eurázsiai-hegységrendszer része, a Kárpátok (román: Carpații) teljes hosszának kétharmada Románia területére esik, az ország természetföldrajzi gerincét képezi.[9] Csúcsai elérik a 2500 métert is. Legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban. Két nagy területre különíti el az országot. E két nagy terület között húzódik félkörívben a Keleti-Kárpátok (Carpații Orientali) és a Déli-Kárpátok (Carpații Meridionali) hegységrendszere. A Déli-Kárpátok folytatásaként az Al-Dunáig tart a Bánsági-hegyvidék (Muntii Banatului).

A Keleti- és a Déli-Kárpátok fogja közre keletről és délről az Erdélyi-medencét és az Erdélyi-középhegységet. Utóbbi a Nyugat-romániai-Kárpátok része.

A Kárpátoktól délre és keletre, Havasalföldön és Moldvában dombságok vannak, amelyeket széles, termékeny, folyók által feltöltött alföldek öveznek.

Vízrajz

 Bővebben: Románia vízrajza

A Duna teljes hosszának több mint kétharmada érinti Románia területét.[9] Az ország területének a túlnyomó része a Duna vízgyűjtő területére esik, a Szerbiával és Bulgáriával alkotott határai nagy részét ez a folyam képezi. Szűk áttörési völgye a Vaskapu-szoros, ahol felduzzasztott vize áramtermelésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Majd a megcsendesedett folyó hosszan, határfolyóként halad tovább az alföldön. Hatalmas háromágú deltát építve ér a Fekete-tengerbe. A védett Duna-delta értéke a gazdag halállomány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a közlekedésben, áruszállításban igen jelentős.

Románia folyóit a Duna gyűjti össze. Nagyobb folyók: Maros, Prut, Szeret, Ialomița, Olt, Zsil, Szamos, Temes, a Körösök. A Prut folyó, amely Románia és Moldova között képez határt Galați mellett ömlik a Dunába.

Legnagyobb tava a mesterséges Békási-víztározó. További nagyobb tavai: Vidraru-tó, Vidra-tó. A természetes tavak közé tartozik a vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó vagy a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.

Éghajlat

 Bővebben: Románia éghajlata

Románia klímájának mérsékelt szárazföldi jellegét az ország földrajzi fekvése határozza meg. Románia a 45°-os északi szélesség mentén, a mérsékelt éghajlati övben fekszik egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól. Ennek következtében az évi középhőmérséklet +10C°, jól elkülönül a négy évszak, valamint a szél és a csapadék rendszertelenül jelentkezik. Nyugati részén jól érezhető a nedvesebb óceáni éghajlat hatása, keleti részén a kontinentális éghajlat az uralkodó, délnyugati részén pedig a mediterrán éghajlat befolyása érvényesül.[10]

A fenti tényezők mellett Románia éghajlatát, különösen annak kisebb térségeit illetően, jelentős mértékben meghatározza a domborzat is, elsősorban a hegységek iránya és magassága.[11]

Növény- és állatvilág

A klimatikus hatások következtében Románia növényvilága is átmeneti jellegű, növényföldrajzi határok húzódnak a területén. A Keleti-Kárpátok jelenti a bükkerdők európai elterjedésének keleti, valamint a sztyepp nyugati határát. Az ország északi részén húzódik a szőlő elterjedésének északi határa.[10]

A hegyvidékeken a növényzet a magassági öveknek megfelelően alakul. A hegyek lábán tölgyesek, gyertyános–tölgyesek, 800 m tszfm. felett bükkösök, 1200 m tszfm.-on lucfenyős elegyes erdők, feljebb lucosok élnek. A fenyveszóna felső határánál a lucosokba havasi cirbolyafenyő keveredik. 1600 m magason kezdődik az alhavasi cserjések zónája. Itt a törpefenyő vagy a havasi éger alkot állományokat. Feljebb havasi gyepek találhatók, amelyek kezdetben zártak, majd felszakadoznak, és párnavegetációban folytatódnak. [12]

Az alföldek és az Erdélyi-medence eredeti növénytakarója a sztyepp, a csapadékosabb területeken az erdős sztyepp volt. Ma az ország területének 29%-át borítják erdők[13] (ennek negyede fenyőerdő), amelyek főként a hegyvidékeken maradtak meg. Az alföldek és a medencék természetes növénytakarója helyén ma mezőgazdasági termelés folyik. [12]

Állatvilága: a Kárpátokban jelentős létszámban élnek medvék, farkasok, hiúzok, sasok, rókák, zergék. A sík vidékeken főleg rókák, egerek, pockok, sündisznók élnek. Az állatok élelmet remélve ritkán a városok külső részeibe is bemennek, ez főleg a hideg, élelemben szegény telekre jellemző.

 
A Vaskapu-szoros a Dunán

Jellemző halak: pisztráng, harcsa, csuka, ponty és keszeg.

 Lásd még: Románia madárfajainak listája
 Lásd még: Kategória:Románia állatvilága

Természetvédelem

A Duna-delta - videó
 Bővebben: Természetvédelem Romániában

Jelenleg csaknem 10 000 km² (a teljes államterület 5%-a) védett terület.

Nemzeti parkok

 Bővebben: Románia nemzeti parkjai és természetvédelmi területei

Természeti világörökség

Bioszféra-rezervátum

Az UNESCO az ember és a bioszféra programjának része (MAB):

Történelem

 Bővebben: Románia történelme

A Havasalföldön és Moldvában kialakuló fejedelemségek a 14. században a Magyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat. A 16. századig független államok voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek.

A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva nagyobb fokú autonómiához jutottak a Oszmán Birodalom keretében. 1859-ben a két terület nemzetgyűlése közös fejedelmének választotta Alexandru Ioan Cuzát, ennek következtében Románia 1862-ben Havasalföld és Moldva egyesülésével jött létre, mely a török birodalomban autonóm státuszt élvezett. A parlament 1866-ban Hohenzollern Károly porosz herceget választotta fejedelemmé. Románia 1877-ben Oroszország oldalán belépett az orosz–török háborúba, és a török csapatok veresége után 1877. május 10-én parlamenti kiáltványban kinyilvánította állami függetlenségét, amelyet a San Stefanó-i béke révén az európai nagyhatalmak elismertek. A fejedelem 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és – a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel – 1914-ig uralkodott. Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett a Magyarországtól elcsatolt Erdély, a Bánság (Bánát) keleti része, az Alföld többi keleti vidéke Máramarossal (Partium) és az ukrán Bukovina területének zöme, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia.

A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. 1965-től Nicolae Ceaușescu irányította az országot, aki a kifelé mutatott képpel szemben a belpolitikai életben több évtizedes személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki, aminek az 1989-es romániai forradalom vetett véget.

Államszervezet és közigazgatás

A román törvényhozás kétkamarás: a Szenátusból (Senat, 136 szenátor[14]) és a Képviselőházból (Camera Deputaților, 330 képviselő[15]) áll. Mindkét ház tagjait négy évre választják.

A köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje, őt szintén közvetlen szavazással 5 évre választják (2004-ig 4 évre). Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, aki a kormány (minisztertanács) vezetője.

Közigazgatási beosztás

 
Románia megyéi és nagyobb települései.

Románia fővárosra (Bukarest), valamint 41 megyére oszlik.

Lásd még:

Kormányfők

Politikai pártok

Jelentősebb romániai pártok (2021 áprilisában):

Lásd még:

Védelmi rendszer

 Bővebben: Románia hadereje

Romániában a korábbi sorhadsereget felváltotta az önkéntességen alapuló hivatásos hadsereg.

Népesség

 Bővebben: Románia népessége

Általános adatok

  • Lakosság: 19,2 millió fő (2020)[16]
  • Születéskor várható élettartam (2016)[17]: 75,1 év; férfiak: 71,7, nők: 78,8 év
  • Városi lakosság aránya (2017)[16]: kb. 61%

Népességváltozás

 
Románia népességének változása 1969-2010 között
 
Népsűrűség megyénként [18]

Népességének változása 1960 és 2020 között:

Románia népességének változása[3]
Év Népesség (millióban) Népsűrűség (fő/km²)
1960 18,6 81
1970 20,5 89
1980 22,6 98
1990 23,5 102
2000 22,1 96
2010 20,3 88
2020 19,2 84

Romániában, számos más hasonlóan világszerte, csökken a népesség. A rendszerváltozás után felgyorsult a népességcsökkenés és az elöregedés, mivel a halálozások száma évről évre meghaladja a születésekét. Ennek és a jelentős kivándorlásnak a következménye, hogy az ország lakossága jelentősen csökkent az 1990-es évek eleje óta.

A komoly mértékű kivándorlás és az ipar földrajzi diverzifikáltságának, elhelyezkedésének módosulása (pl.: Erdélybe és a Partiumba betelepült feldolgozóipar, ezzel szemben Moldva szerkezeti problémái) módosította Románia népesség-eloszlását is az európai uniós csatlakozás után.

Kivándorlás

A népességcsökkenést az 1990-es évektől fokozta a migráció. Az elvándorlás oka kezdetben a munkanélküliség, a jobb életfeltételek megteremtéséhez szükséges anyagi források biztosítása és az otthon maradtak anyagi támogatása. A román nemzetiségűek elsődleges migrációs célországai Olaszország, Spanyolország – főként a nyelvi hasonlóság miatt – továbbá az USA voltak, de mára az EU összes országában is nagy számban találhatunk románokat. 2018-ban kb. 5 millió kivándorolt román él külföldön.[19]

A kivándorlás célországa Számban Forrás
  Olaszország 1.290.000 [20]
  Egyesült Államok 1.100.000 [21]
  Spanyolország 913.000 [22]
  Izrael 500.000 [20]
  Németország 450.000 [20]
  Ukrajna 338.000 [23]
  Kanada 204.000 [20]
  Franciaország 200.000 [22]
  Egyesült Királyság 158.000 [20]
  Ausztria 106.000 [20]
  Belgium 93.000 [20]

Nagyobb városok

A 2002-es népszámlálás után: Bukarest (1 921 751), Jászvásár (Iași) (321 580), Kolozsvár (318 027), Temesvár (317 651), Konstanca (310 526), Craiova (302 622), Galați (298 584), Brassó (283 901), Ploiești (232 452), Brăila (216 929), Nagyvárad (Oradea) (206 527), Bákó (Bacău) (175 921), Arad (172 824), Pitești (168 756), Nagyszeben (Sibiu) (155 045), Marosvásárhely (149 577), Nagybánya (137 976), Bodzavásár (133 116), Szatmárnémeti (115 630), Botosán (115 344), Râmnicu Vâlcea (107 656), Szucsáva (106 138), Karácsonkő (105 499), Szörényvár (104 035), Foksány (103 219).

A 2011-es népszámlálás szerint a 200 000 főnél nagyobb városok sorrendje: Bukarest – 1 677 985; Kolozsvár – 309 132; Temesvár – 303 708; Jászvásár – 263 410; Konstanca – 254 693; Craiova – 243 765; Galați – 231 204; Brassó – 227 961.

 Lásd még: Románia legnagyobb települései lakónépesség szerint

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

 
Románia nemzetiségi térképe (2011). A különböző színek az adott térségben abszolút vagy relatív többséggel rendelkező nemzetiségeket jelölik. Sötétzöld: magyar
 
Magyar nyelv 20%-os lakosságarányt meghaladó jelenléte Erdélyben

Etnikai összetétel

 
Torockói népviselet

Románia nemzetiségi összetétele a 2011-es népszámlálás szerint:

A magyarok alkotják a legnagyobb nemzeti kisebbséget (a népszámlálás szerint 2021-ben 1 002 151 fő).[24] Székelyföldön egy tömbben közel 700 ezer magyar él. Az 1990-es évekig a németek voltak a másik nagy kisebbségi csoport (szászok és svábok), azonban döntő többségük a kommunizmus bukását követően Németországba települt. A magyarok és a németek főleg Erdélyben élnek. A romák aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint több mint 3-10%), mert a népszámlálások során többféle okból sokan úgy döntenek, hogy románnak vagy magyarnak (főleg Székelyföldön) jelentik be magukat. Említendő etnikai csoport a több mint tízezres lélekszámú lengyel kisebbség Suceava megyében, és a szintén tízezresre becsült albánok.[25] Korábban jelentős számú zsidó és örmény lakosság is élt az országban. Lásd még: Székelyek, Csángók

Nyelvi megoszlás

Románia hivatalos nyelve a román. A román nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. A románok az egyetlen önálló állammal rendelkező nép Kelet-Európában, akik latin eredetű nyelven beszélnek. (Albániában, Macedóniában, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek még kisebb elszigetelt vlach népcsoportok.)

A magyarok és a németek anyanyelve a magyar, illetve a német nyelv. A 2001-es Helyi közigazgatási törvény bevezetése óta mindkét nyelv hivatalosan használható mindazokon a településeken, ahol a beszélőik létszáma meghaladja a 20%-ot. Ugyanez érvényes a többi kisebbség nyelvére is. (Jelenleg összesen 1062 olyan település van Romániában, ahol a törvény szerint a magyar is hivatalosan használható nyelv.)

A romáknak nyelvük szerint több csoportjuk van. Egy részük anyanyelve a roma nyelv, számos nyelvjárással, mások román, illetve Erdélyben néhol magyar anyanyelvűek.

Vallási megoszlás

 Bővebben: Románia vallási élete
 
Batiza templomai (Máramaros)

A népszámlálási adatok szerint a román állampolgárok többsége (87%) a román ortodox egyház tagja, amely a keleti ortodox kereszténység egyik képviselője.

A katolikus (római katolikus és görögkatolikus) vallás követői (5,4%) túlnyomórészt Erdélyben, kisebb részben Moldvában laknak, közülük a római katolikusok jelentős része magyar (Bukarestben és környékén olasz hittérítők XIX–XX. századi erőfeszítései nyomán él egy apró román közösség is), míg a nagyrészt erdélyi görögkatolikusok között románok és magyarok is vannak. Utóbbiak száma 1948 után csappant meg, amikor a kommunista hatalom 1948-ban szovjet mintára betiltotta a görögkatolikus vallást, vagyonának nagy részét pedig a román ortodox egyháznak adta. Az igazságtalanul eltulajdonított vagyon nagy részét a román hatalom a mai napig nem szolgáltatta vissza jogos tulajdonosának. A protestánsok (3,7%) közé elsősorban a magyarlakta területeken élő reformátusok és unitáriusok, valamint az evangélikusok tartoznak, ez utóbbiak száma azonban a németek elvándorlásával jelentősen csökkent.

Dobrudzsában (a Fekete-tenger partján fekvő országrészben) muzulmán kisebbség él, amelynek vallása a török uralom időszakára nyúlik vissza. A második világháború előtt jelentős számú zsidó élt az országban, kb. 800 ezer fő, azonban a holokauszt pusztítása miatt, a német és magyar hatóságok 1944-es intézkedéseinek következtében ma már csak ennek a töredéke, kb. 6000 fő. Fő központjaik: Bukarest, Nagyvárad és Kolozsvár.


Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 351 mrd $ (2023) [26]
GDP növekedési ráta 0,8% (2024 Q2) [27]
Egy főre jutó GDP (PPP) 47 903 $ (2023) [28]
Államadósság 170,3 mrd € (2023) [29]
Államadóssági ráta 48,8% (2023) [29]
Infláció 5,1% (2024. augusztus) [30]
Foglalkoztatottsági ráta 64,2% (2024 Q1) [31]
Munkanélküliségi ráta 5,4% (2024. július) [32]
Minimálbér 744 € (2024) [33]
Bérnövekedés üteme 15,6% (2024. május) [34]
Jegybanki alapkamat 6,5% (2024. augusztus) [35]
SZJA 10% (2024) [35]
ÁFA (általános) 19% (2024) [36]
TAO 16% (2024) [35]
 
A konstancai kikötő egy része

Általános adatok

Az ország gazdasági növekedése 2010 óta az egyik legmagasabb az EU-ban, 2022-ben a vártnál jobban, 4,8%-kal nőtt.[37][38]

2022-ben az Európai Unióban a 12. helyen áll az össz nominális GDP alapján [39] és a 7. legnagyobb vásárlóerő-paritáson számolva.[40]

2023-ra a legfontosabb gazdasági mutatókban, így munkatermelékenységben,[41] az egyéni fogyasztásban,[42] vagy az egy főre eső GDP (PPP) tekintetében [43] és az árszinttel korrigált bérekben is megelőzte Magyarországot.[44] 2024. július 1-én a nettó minimálbér 2363 lejre emelkedett (kb. 475 euró), így bruttóban és nettóban is megelőzte a magyarországit.[45][46]

Románia gazdaságának főbb adatai 2000-től [47]
Év GDP
(milliárd US$ PPP-ben) 		GDP per fő
(US$ PPP) 		GDP növekedés
(reál) 		Infláció
(százalékban) 		Munkanélküliség
(százalékban) 		Államadósság
(a GDP %-ban)
2000  178,8  07 970  2,9% 45,7% 7,6% 17,6%
2001  193,1  08 618  5,6% 34,5% 7,3% 16,1%
2002  206,2  09 462  5,2% 22,2% 8,3% 16,0%
2003  222,0  10 264  5,5% 15,3% 7,8% 14,8%
2004  247,1  11 484  8,4% 11,9% 8,0% 10,5%
2005  265,7  12 428  4,2% 9,0% 7,1% 8,0%
2006  296,0  13 923  8,1% 6,6% 7,2% 3,8%
2007  324,7  15 366  6,8% 4,8% 6,3% 5,1%
2008  358,4  17 369  8,3% 7,8% 5,5% 8,1%
2009  339,8  16 623  −5,9% 5,6% 6,3% 15,4%
2010  334,3  16 470  −2,8% 6,1% 7,0% 22,9%
2011  348,1  17 233  2,0% 5,8% 7,2% 27,3%
2012  358,9  17 859  1,2% 3,3% 6,8% 28,9%
2013  377,6  18 860  3,5% 4,0% 7,1% 29,5%
2014  396,2  19 855  3,1% 1,1% 6,8% 29,7%
2015  416,4  20 950  4,0% −0,6% 6,8% 29,7%
2016  442,0  22 369  4,8% −1,6% 5,9% 27,9%
2017  481,5  24 508  7,0%  1,3% 5,0% 28,3%
2018  514,5  28 508  5,0%  1,3% 4,0% 28,3%
2019  545,5  29 508  4,0%  1,3% 3,4% 28,3%


Mezőgazdaság

2018-ban Románia volt az EU harmadik legnagyobb mezőgazdasági termelője.[48]

Az ország éléskamrája a Havasalföld.[forrás?] A Bărăganra jellemzőek a nagy búzaföldek. A sertés- és baromfitenyésztés, továbbá az almatermelés a nyugati régiókban koncentrálódik.

Kukorica termesztésében kiemelkedő, amelyet népélelmezésre is felhasználnak. Termesztésében 2003-ban világon a 10. helyen áll. Az ipari növények közül a napraforgó termesztése kiemelkedő. További fontosabb termesztett növények: búza, árpa, cukorrépa, takarmánynövények.

Moldva szőlő- és bortermelése híres. Kitűnő minőségű borait exportálják. Az ország primőr zöldségeit (paradicsom, paprika stb.) Nyugat-Európa piacaira szállítják.

Ipar

Energiahordozók

Az ország fő energiaforrása a kőolaj és a földgáz. A kőolajbányászat és a vegyipar központja Ploiești (ejtsd: 'plojesty'). Kiterjedt földgáztelepek húzódnak az Erdélyi-medence alatt. A földgázt Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipari üzemei dolgozzák fel.

Ásványi nyersanyagok

Sok ásványkincse van, a kitermelés azonban – főként a készletek elapadása miatt – kevéssé gazdaságos, és a 21. század elején általánosan csökkent.

Az Erdélyi-medence területén évezredek óta aranyat és ezüstöt bányásznak. A medence peremén kősót bányásznak. Jelentősebb még a bauxit, ólom, réz, mangánérc, színesfémek kitermelése.

Gépgyártás

A gépipar – főként alkatrészgyártó üzemei révén – országszerte megtalálható. Az ország személyautó gyártása 2000–2010 között háromszorosára nőtt.

Brassóban traktorokat, teherautókat, repülőgépeket gyártanak. Arad gépkocsi- és vasútikocsi-gyártása jelentős. Havasalföld városaiban (Craiovában, Piteștiben) sokoldalú gépgyártás és autóipar telepedett meg. Piteștiben gyártják a Daciát, Craiovában a Ford gépkocsikat. Ploieștiben bányászati gépeket gyártanak, Temesváron villamos- és mezőgazdasági gépipar, Konstanca, Galați és Brăila városaiban hajógyártás működik. Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben városaiban műszeripar, elektrotechnika, elektronika van jelen.[49]

A járműipar adta az ország bruttó hazai termékének 12 százalékát 2015-ben, valamint több, mint 203 000 embernek adott munkát.[50]

További ágazatok

Jelentős a fafeldolgozás, a papírgyártás, az építőanyag-ipar, cementgyártás, a műtrágyagyártás, a textilipar, élelmiszeripar, halászat. Az idegenforgalom a Kárpátok hegyvidékén és a tengerparti üdülőhelyeken összpontosul.

Külkereskedelem

Románia 2022-ben a világ 43. legnagyobb exportőre, és 35. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Románia 99,5 milliárd $ értékben exportált és 129 milliárd $ értékben importált, 29,5 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.[51]

A román exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, a közlekedésipar és a fémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a szigetelt vezetékek. Románia legjelentősebb exportországa Németország és Olaszország, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (28,5%) érkezik. 2017 és 2022 között, az exporttermékek közül a gépjárművek és a búza kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a személyszállító- és teherhajók szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Németország és Magyarország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést Oroszország és Algéria szenvedte el.

A román importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, az ásványi termékek és a vegyipar. A legjelentősebb behozatali termékek a nyers kőolaj, gépjármű alkatrészek és tartozékok, valamint a finomított kőolaj. Románia legjelentősebb importországa Németország és Olaszország, ahonnan a teljes importállomány egynegyede (24,7%) érkezik. 2017 és 2022 között, az importtermékek közül a nyers és a finomított kőolaj behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a belsőégésű motorok és a légi járművek szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Németország és Törökország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést az Egyesült Királyság és Üzbegisztán szenvedte el.

Termékek

Az ország tíz legnagyobb export- és importterméke a következő volt 2022-ben: [51]

Legnagyobb exporttermékek Legnagyobb importtermékek
Termék
Arány
Termék
Arány
1. Gépjárművek 6,8% Nyers kőolaj 4,9%
2. Gépjármű alkatrészek és tartozékok 6,6% Gépjármű alkatrészek és tartozékok 3,5%
3. Szigetelt vezetékek 4,2% Finomított kőolaj 2,8%
4. Finomított kőolaj 3,6% Gyógyszerek 2,7%
5. Búza 3,2% Gépjárművek 2,7%
6. Elektromos vezérlőtáblák 3% Földgáz 1,7%
7. Gumiabroncsok 2,2% Integrált áramkörök 1,7%
8. Villamosenergia 1,7% Szigetelt vezetékek 1,6%
9. Földgáz 1,7% Műsorszóró berendezések 1,5%
10. Ülőalkalmatosságok 1,6% Villamosenergia 1,1%

Országok

A fő országok, amelyekbe Románia exportált és amelyekből importált termékeket 2022-ben: [51]

Legnagyobb exportországok Legnagyobb importországok
Ország
Termék
Arány
Ország
Termék
Arány
1.   Németország Gépjármű alkatrészek és tartozékok, elektromos vezérlőtáblák, szigetelt vezetékek...stb. 18,9%   Németország Gépjármű alkatrészek és tartozékok, integrált áramkörök, gépjárművek...stb. 16,6%
2.   Olaszország Gépjárművek, bőrcipők, elektromos fűtőtestek...stb. 9,6%   Olaszország Gépjármű alkatrészek és tartozékok, hengerelt vas- és acéllemezek...stb. 8,1%
3.   Magyarország Földgáz, villamosenergia, szigetelt vezetékek...stb. 6,8%   Magyarország Gyógyszerek, villamosenergia, földgáz...stb. 6,2%
4.   Franciaország Gépjárművek, gumiabroncsok, gépjármű alkatrészek és tartozékok...stb. 5,8%   Törökország Finomított és nyers kőolaj, kis vascsövek...stb. 6,1%
5.   Bulgária Finomított kőolaj, nyers kőolaj, napraforgómag...stb. 3,9%   Lengyelország Gépjármű alkatrészek és tartozékok, szűrőberendezések, koksz...stb. 5,9%
6.   Lengyelország Gépjármű alkatrészek és tartozékok, gépjárművek, szigetelt vezetékek...stb. 3,7%   Kína Légszivattyúk, műsorszóró berendezések, műsorszóró kiegészítők...stb. 5,8%
7.   Hollandia Gépjárművek, napraforgómag, kukorica...stb. 3,4%   Bulgária Földgáz, villamosenergia, ipari zsír...stb. 5,1%
8.   Törökország Vashulladék, gépjárművek, belsőégésű motorok...stb. 3,2%   Oroszország Nyers és finomított kőolaj, földgáz...stb. 4%
9.   Egyesült Királyság Gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, szűrőberendezések...stb. 3,1%   Franciaország Gépjárművek, gépjármű alkatrészek és tartozékok, gyógyszerek, gépjárművek...stb. 4%
10.   USA Acélöntvények, gumiabroncsok, vascsövek...stb. 3%   Hollandia Műsorszóró berendezések, gyógyászati alapanyagok, gyógyszerek...stb. 3,5%

Közlekedés

 
Románia főútvonalai, illetve létező és tervezett autópályái

Közút

 Lásd még: Románia főútjai
 Lásd még: Románia autópályái

Vasút

 Bővebben: Románia vasúti közlekedése
 Bővebben: Románia vasúttársaságainak listája

Vízi közlekedés

Fő kikötői: Konstanca (Fekete-tenger), Galați (Duna), Brăila (Duna), Tulcea (Duna)

További fontos kikötők:

Légi közlekedés

A repterek száma 61, ebből burkolt pályájú 25 (2005-ben). Nemzeti légitársasága a TAROM. Diszkont légitársaságai a Blue Air, az Air Bucharest, a Carpatair.

Legfőbb nemzetközi forgalmú repterek:[52]

Kultúra

 Bővebben: Románia kultúrája
 
Peleș-kastély, Sinaia

Románia kultúrájához tartozik mind a románok kultúrája, mind a Romániában élő más etnikumoké. Egyeseknek van anyanemzetük (a magyaroknak, a németeknek stb.), mások a világban szétszórt etnikumok részei (zsidók, romák). Mindkét esetben ezek kultúrái a Románia határain kívüli megfelelőik kultúrájának a részei is. Voltak és vannak bizonyos kölcsönhatások és összefonódások a többségi és a kisebbségi kultúrák között, mégis különböző kultúrákról van szó.

Mind a román, mind a kisebbségi kultúráknak volt és van néhány külföldön is elismert személyisége. Olyan értékei és helyei is vannak, amelyek nemzetközi elismerését például az UNESCO világörökségi listáin való jelenlétük tanúsítja.[53][54]

Kulturális világörökség

 Bővebben: Románia világörökségi helyszínei

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének részét képező építmények Románia jelenlegi területén:

Gasztronómia

 Bővebben: Román konyhaművészet

Oktatás

 Bővebben: Románia oktatási rendszere

A modern értelemben vett oktatási rendszer a 19. század közepe felé vette kezdetét úgy Erdélyben, mint az akkori Romániában. Ennek második felében vezették be a tankötelezettséget, és célul tűzték ki az írástudatlanság felszámolását, ami lassan, nehézkesen haladt előre.

Az első világháború után nagy megrázkódtatás érte Erdélyben a kisebbségivé vált magyar tannyelvű oktatást, de a német nyelvűt is. Ezek helyzete csak a kommunista rendszerben javult, és ugyancsak ez alatt sikerült csaknem egészen felszámolni az írástudatlanságot. Ugyanakkor az oktatás a kommunista, majd a nacionalista kommunista ideológia béklyójától szenvedett.

1989 után az oktatási rendszer ettől a béklyótól megszabadult, viszont a szükséges reformok bevezetése kaotikus volt és bizonytalanságot keltett. 2011-ben hozták meg az utólagos módosításaival együtt 2017-ben is hatályos oktatási törvényt, mely a helyzet javítására irányult, és a kisebbségi nyelveken való oktatásnak is általában kedvező jogi alapot adott.

A romániai oktatási rendszer szerkezete nagyjából hasonlít a többi európai ország rendszereinek a szerkezetére, a tankötelezettség 11 éves, és meghosszabbítását tervezik, a felsőoktatás pedig az Európai Unió bolognai folyamatához alkalmazkodik.

Turizmus, látnivalók

 
Fogarasi-havasok
 
A Törcsvári kastély, amelyet Drakula kastélynak is hívnak

Románia természeti adottságai kedveznek az idegenforgalomnak. A legtöbb vendéget évek óta a román tengerpart vonzza.

Ma a csaknem 240 km hosszú tengerparton több mint 100 000 szállodai férőhely van. A tengerpart üdülőhelyei, Mamaia, Eforie, Mangalia, Neptun stb., a magyar turisták számára is jól ismertek. A tengerparton július második és augusztus első fele a legmelegebb időszak, ilyenkor nem ritka a 40 °C-nál is nagyobb hőség. Szeptemberben még mindig nyárias az időjárás, a 30–35 °C meleg kitűnő strandolási lehetőséget biztosít. Mamaia mellett Eforie Nord, és a Mangalia közelében kiépített Neptun és Olimp a leghíresebb fekete-tengeri üdülőhelyek.

Eforie Nord és Eforie Sud üdülőhelyek mellett terül el a 11 km² felületű, magas sótartalmú Techirghiol-tó, amelynek iszapja gyógyhatású. Igen sok horgász, vadász és evezős keresi föl a tavakkal, holtágakkal és csatornákkal át- meg átszőtt Duna-deltát.

A romániai Kárpátokban közkedvelt kiránduló- és üdülőhelyek vannak. A hegyláncok közötti medencék, a mélyre vágódott zuhatagos patak- és folyóvölgyek, a vadregényes szurdokok, hágók, hegyszorosok és a mészkőszirtekkel ékesített havasok, a tengerszemek és sziklacsúcsok világa felüdülést és pihenést nyújt a természetkedvelőknek. Különösen a szénsavas forrásairól, fürdőiről és kénes gőzölgéseiről híres Borszék, Hargitafürdő, Tusnádfürdő, Málnásfürdő, Herkulesfürdő, Cálimanești, Căciulata, Buziás, valamint a romantikus szépségű Békás-szoros. Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Bucsecs és a Brassói-havasok (Predeal, Sinaia, Azuga, Bușteni) vonzzák a legtöbb látogatót.

Románia magyar szempontból legérdekesebb idegenforgalmi központja a Székelyföld – amely valójában több történelmi és földrajzi egységből áll – nemcsak a már említett látnivalók miatt nyújt kiemelkedő értéket, hanem a kulturális hagyományai miatt is. Egy magyarországi embernek, aki még sosem járt ezen a vidéken, nehéz elképzelnie, hogy 10-14 óra autózás után a legtermészetesebb dolog, ha magyarul beszél. Helyenként akkor lenne bajban, ha románul próbálkozna, mert értetlen fülekre találna. A magyarlakta területek homogenitása csökken, a magyarság aránya mindenütt mérséklődik. Ezzel együtt varázslatos, több évtizeddel, akár száz évvel elmaradott településekre jutunk el, ha van bátorságunk letérni a kiváló minőségű földutakról és letesztelni autónkat a híresen rossz romániai utakon. A természet érintetlensége és varázslatossága mára már mindenütt híressé vált, egy átlag nagyvárosban élőnek elképzelhetetlen illatú levegővel, tiszta patakokkal és vendégszerető emberekkel szolgál ez a vidék. A régió természeti kincseit már felfedezték, és a helyiek is igyekeznek megőrizni azokat.

Lásd még:

Sport

Románia igen jó helyezéseket ér el nemzetközi tornákon talajtornában, atlétikában. Az országban fontos szerepet játszik a labdarúgás. A legjobb román labdarúgónak a már visszavonult Gheorghe Hagi-t tartották. A legjobb román női sportolónak a szintén visszavonult Nadia Comăneci számított, aki elsőként szerzett 10 pontot tornában, az 1976-os montréali olimpián. Comăneci 1989-ben Amerikába emigrált.

Labdarúgás

 Lásd még: Román labdarúgó-válogatott

Olimpia

 Lásd még: Románia az olimpiai játékokon

Egyéb

 Lásd még: Kategória:Románia sportélete

Ünnepek

Megtartják a karácsonyt, húsvétot. Húsvétkor a magyarok tartják a locsolkodás és pirostojásfestés hagyományait is. Karácsonykor ajándékosztás a szokás.

Hivatalos ünnepnapok:[55]

Időpont Ünnep Román neve Megjegyzés
Január 1-2 Újév Anul nou
Január 24. Kisegyesülés ünnepe Ziua Unirii Principatelor Române Havasalföld és Moldva 1859-es egyesülése; a modern román állam megszületése
változó (Április/Május) Húsvét Paștele A hivatalos ünnep az ortodox húsvét. Az ünnep 3 napos: nagypéntek, húsvétvasárnap és hétfő
Május 1. A munka ünnepe Ziua muncii
változó (Május/Június) Pünkösd Rusaliile Az ortodox húsvét utáni 50. és 51. nap
Június 1. Gyermeknap Ziua Copilului
Augusztus 15. Nagyboldogasszony Adormirea Maicii Domnului
November 30. Szt. András napja Sfântul Andrei Szent András Románia védőszentje.
December 1. Nemzeti ünnep Ziua națională (Ziua Marii Uniri) Erdély Romániával való egyesítése (1918)
December 25-26. Karácsony Crăciunul 2 napos ünnep

Telekommunikáció, média

Televíziócsatornák

Közszolgálati csatornák

 Bővebben: Román Televízió
Román közszolgálati csatornák
Megnevezés Célközönség Műsorrács Lefedettség
TVR1 Országos Generalista Földi, kábel-televízió, digitális TV csomagok, internet – szinte teljes lefedettség Románia területén
TVR2 Országos Generalista-ifjúsági Földi, kábel-televízió, digitális TV csomagok, internet – részleges lefedettség Románia területén
TVR3 Országos Válogatás a regionális adók adásából Kábel-televízió, digitális TV csomagok – részleges lefedettség Románia területén
TVR Info/TVR News Országos Megszűnt 2015-ben Kábel-televízió, digitális TV csomagok – részleges lefedettség Románia területén
TVR HD Országos A TVR fontosabb közvetítései High Definition minőségben Digitális TV csomagok egy része – részleges lefedettség Románia területén
TVRi Nemzetközi Válogatás a TVR műsoraiból a külföldi románoknak Műhold (kódolatlanul), internet – részleges külföldi lefedettség
TVR Cluj Regionális Kolozsvári regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) – részleges regionális lefedettség
TVR Iași Regionális Iași regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) – részleges regionális lefedettség
TVR Craiova Regionális Craiovai regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) – részleges regionális lefedettség
TVR Timișoara Regionális Temesvári regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) – részleges regionális lefedettség
TVR Târgu Mureș Regionális Marosvásárhelyi regionális adás Kábel-televízió, műhold (kódolt) – részleges regionális lefedettség

Kereskedelmi televízió csatornák

Kereskedelmi televíziócsatornák
Adó megnevezése
Pro TV
Antena 1
Realitatea Plus
România TV
Digi24
b1
Pro 2
Pro Cinema
Național TV
HBO
Kanal D
History Channel
Discovery Channel
National Geographic
Pro X
GSP TV
DigiSport
DigiSport2
DigiSport3
EuroSport
Telesport
Antena Stars
Antena 3
Antena 4(Happy Channel)
Antena Internațional
N24
Trinitas TV
Romantica
PRO TV Internațional
TVRM Educațional
Analog TV
Alpha TV
Speranța TV
Pratech TV
The Money Channel
Euro Channel
AXN
Cinemax
Cinemax 2
TCM
Boom Action
Boom Comedy
Boom Drama
Boom Indian
Boom Smarty
UTV
Kiss tv
ZU TV
Magic TV
Taraf
A fenti táblázat csak az olyan csatornákat tartalmazza, amelyeknek romániai stúdiója van.

Magyar adók

Magyar adók a romániai digitális TV szolgáltatóknál
Adó megnevezése Digitális TV szolgáltatás megnevezése
Duna Digi TV: Pachetul Extra II, Telekom, RCS, UPC, NextGen
RTL Kettő Dolce, Digi TV, UPC, RCS, NextGen
RTL Dolce, Digi TV, UPC, RCS, NextGen
TV2 Digi TV, UPC, RCS, NextGen, Focus Sat
M1 Digi TV, Dolce, Digi Tv, RCS, NextGen, UPC, Focus Sat
M2 Digi TV, Dolce, UPC, Focus Sat, RCS, NextGen
Film+ Dolce, UPC, Focus Sat, Digi Tv, RCS, NextGen
Minimax Digi TV, RCS, Focus Sat
Hír TV UPC, Focus Sat
FEM3 Digi Tv, RCS
Mozi+ Digi Tv, RCS
TV4 Digi TV, RCS, Focus Sat
ATV Digi TV, RCS, UPC, Focus Sat
Fishing&Hunting Digi TV, RCS, UPC
Viasat 3 Digi TV, RCS
Erdély TV UPC, Dolce, NextGen
RTL Gold UPC, NextGen
RTL Három RCS, UPC, NextGen
Hír TV RCS, Digi Tv, Focus Sat
HBO Digi TV – csak Székelyföldön
Cartoon Network Digi TV, RCS, Dolce
Ezen kívül számos kábeltévé szolgáltató csomagjaiban találhatók magyar adók (főleg a Duna TV és az M2).
Az M1, M2, M5, Duna TV, Duna World és a Galaxy 4 kódolatlanul fogható a HotBird műholdon Románia egész területén.[56]

Rádiós műsorszolgáltatás

Közszolgálati csatornák

 Bővebben: Román rádió
Román közszolgálati csatornák
Megnevezés Célközönség!
Radio România Actualități Országos
Radio România Cultural Országos
Radio România Muzical Regionális
Radio România Regional Regionális
Radio Antena Satelor Országos
Radio România Regional
Radio România Internațional

Telekommunikációra vonatkozó egyéb adatok

Hívójel prefix YO-YR
ITU zóna 28
CQ zóna 20
 Lásd még: Románia hívójelkörzetei

Megjegyzések

  1. ↑ Moldva a hagyományos földrajzi felosztás szerint Kelet-Európához, Havasalföld pedig Délkelet-Európához tartozik, a mai román külpolitika és közfelfogás szerint azonban ma már az ország egésze Közép-Európa részét képezi, lásd: Az Euro-Atlanti integráció és a román Közép-Európa-felfogás (PDF)

Hivatkozások

  1. ↑ Primele date provizorii pentru Recensământul Populației și Locuințelor, runda 2021
  2. ↑ Worldometers
  3. ↑ a b http://www.worldometers.info/world-population/romania-population/
  4. ↑ Archivált másolat. [2017. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 5.)
  5. ↑ worldometers[3] livepopulation[4]
  6. ↑ Worldbank-GDP per capita (2017)
  7. ↑ HDI 2014
  8. ↑ Romania Population (2022) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
  9. ↑ a b Benedek 13. o.
  10. ↑ a b Benedek 28. o.
  11. ↑ Benedek 30. o.
  12. ↑ a b Országok lexikona, 2007
  13. ↑ http://www.indexmundi.com/romania/geography_profile.html
  14. ↑ Grupuri parlamentare (Parlamenti frakciók) (román nyelven). (Hozzáférés: 2021. április 4.)
  15. ↑ Lista deputaților în ordine alfabetică (A képviselők abéce szerinti listája) (román nyelven). [2016. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  16. ↑ a b http://www.worldometers.info/world-population/romania-population/
  17. ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ro.html
  18. ↑ Archivált másolat. [2018. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  19. ↑ https://abcug.hu/mitol-duhodtek-be-a-kivandorolt-romanok/
  20. ↑ a b c d e f g Anca Melinte: Câți români au părăsit România pentru a trăi în străinătate. Viața liberă, 2015
  21. ↑ (angolul) Romanian-American Community. Romanian-American Network. [2016. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 28.)
  22. ↑ a b Cristina Șomănescu: Câți români muncesc în străinătate și unde sunt cei mai mulți. Economica.net, 2013
  23. ↑ (angolul) Center for the Prevention of Conflicts and Early Warning, nr. 704R/19 iunie 2004
  24. ↑ https://insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/cp-date-provizorii-rpl2021_0.pdf
  25. ↑ Romania's minorities - Albanian. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 5.)
  26. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=RO
  27. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/romania/gdp-growth-annual
  28. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=RO&view=chart%2C
  29. ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/romania
  30. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/romania/inflation-cpi
  31. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/romania/employment-rate
  32. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/romania/unemployment-rate
  33. ↑ https://444.hu/2024/08/06/villamsebesseggel-hagyta-le-a-roman-minimalber-a-magyart
  34. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/romania/wage-growth
  35. ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/romania/indicators
  36. ↑ https://hu.tradingeconomics.com/romania/sales-tax-rate
  37. ↑ Romania Overview: Development news, research, data: The World Bank in Romania (angol nyelven). worldbank.org , 2023. április 11. (Hozzáférés: 2023. szeptember 29.) „Romania has made impressive strides in raising its economic performance and prosperity over the past two decades. However, the COVID-19 pandemic and Russia’s invasion of Ukraine have tested the resilience of the Romanian economy and exacerbated its structural vulnerabilities, // the World Bank supports Romania’s efforts to accelerate structural reforms and convergence with the EU through robust, sustainable, and equitable growth and enhanced competitiveness. // Romania’s economy performed better than expected in 2022, expanding by 4.8 percent. Growth was driven by strong private consumption (up 5.5 percent year-over-year) benefiting from the phasing-out of pandemic restrictions, higher wages, and muted unemployment.”
  38. ↑ Bloomberg: Romania supplies the EU with labor but covers own shortages with Asian workers. Romania-Insider.com , 2022. november 23. (Hozzáférés: 2022. december 27.) „Romania, the second poorest of the 27 EU states at the time of its accession 15 years ago, has seen spectacular economic growth. The country recently surpassed Latvia, Slovakia, and Greece in GDP per capita relative to purchasing power, reaching 73% of the EU average. The average net salary quadrupled in this period, reaching EUR 900 per month.”
  39. ↑ GDP (current US$) - Romania, 2022. The World Bank . (Hozzáférés: 2023. szeptember 29.)
  40. ↑ GDP, PPP (current international $) - Romania, 2022. The World Bank . (Hozzáférés: 2023. szeptember 29.)
  41. ↑ Így húzott el mellettünk Románia az utóbbi tíz évben | G7 - Gazdasági sztorik érthetően (magyar nyelven), 2023. október 21. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  42. ↑ Egy fontos fogyasztási mutató, amiben Románia állva hagyta Magyarországot (magyar nyelven). telex, 2023. december 20. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
  43. ↑ Hivatalossá vált: Románia előzte Magyarországot (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2023. október 12. (Hozzáférés: 2023. november 2.)
  44. ↑ Hivatalos, a románok már jobban élnek a magyaroknál (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2024. április 30. (Hozzáférés: 2024)
  45. ↑ Minimálbér: Románia elhúzott Magyarország mellett (magyar nyelven). 24.hu, 2024. június 7. (Hozzáférés: 2024. július 1.)
  46. ↑ Már mindenféle számítás szerint megelőzi a román minimálbér a magyart | G7 - Gazdasági sztorik érthetően (magyar nyelven), 2024. június 6. (Hozzáférés: 2024. július 1.)
  47. ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 14.)
  48. ↑ Record year for agriculture in 2018: Romania ranks first in EU for maize and sunflower production, 2019. január 14.
  49. ↑ Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007
  50. ↑ Román autógyártás. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. július 12.)
  51. ↑ a b c https://oec.world/en/profile/country/rou
  52. ↑ http://www.anna.aero/databases/
  53. ↑ (angolul) Az UNESCO Szellemi kulturális örökség Listájának romániai elemei.
  54. ↑ (angolul) Az UNESCO Világörökségi Helyek Listájának romániai elemei.
  55. ↑ http://www.codulmuncii.ro/titlul_3/capitolul_2/sectiunea_3_1.html
  56. ↑ LyngSat.com Free TV from Hungary

Források

  • ↑ Benedek: Benedek József: Románia: Tér - gazdaság - társadalom. 33 magyar szerző. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; (hely nélkül): Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1  

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Románia&oldid=27515634”