Rosenheim

német város

Rosenheim bajorországi város és járási székhely.

Rosenheim
Rosenheim Hl.-Geist-2010.JPG
Rosenheim címere
Rosenheim címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Kerület Felső-Bajorország
Polgármester Gabriele Bauer
Irányítószám 83022–83028
Körzethívószám 08031
Rendszám RO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség63 324 fő (2019. szept. 30.)[1][2] +/-
Népsűrűség1 699,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság447 m
Terület37,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Rosenheim (Németország)
Rosenheim
Rosenheim
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 22″, k. h. 12° 07′ 44″
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Rosenheim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosenheim témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A város a Mangfall és az Inn összefolyásánál alakult ki, München és Salzburg között található.

TörténelemSzerkesztés

 
Rosenheim egy régi metszeten

A Manffall és az Inn összefolyásánál kialakult település és környéke már a római korban is lakott volt, a római légiók egyik fontos hadiállomása volt Pon s Aeni, vagyis híd az Aenuson, vagyis az Inn folyón, amit a környék régészeti leletei is bizonyítanak.

Nevét 1234-ben említette először oklevél, és nevét állítólag a Wassenburg grófi család rózsáival díszített címeréről kapta.

1328-ban már vásárrendezési joggal is rendelkezett, ezenkívül híres volt sóbányászatáról, kereskedelméről is. Rosenheimet is elérte a gazdasági visszaesés és következménye a harmincéves háború. 1634-ben pestisjárvány, majd 1641-ben egy nagy piaci tűz is sújtotta a települést.

A városi rangot azonban csak 1864-ben kapta meg, miután megépült a München-Rosenheim-Kufstein, majd a Rosenheim-Salzburg közötti vasútvonal. 1858-ban avatták fel a város első vasútállomását.

Rosenheim vára az Inn keleti partján, a mai kastély dombon állt.

Rosenheim ma Délkelet-Bajorország gazdasági középpontja; tavaszi és őszi vásárokkal. Nagy iparváros.

Középkori emlékeiből az 1542-ben, majd 1641-ben bekövetkezett nagy tűzvész, majd az iparosodás keveset hagyott meg. A város középpontja az egykori vásártér, ma Max-Joseph-Platz, mely körül még festett homlokzatú erkélyes,-tornyos régi polgárházak sorakoznak. Az Ó- és az Újváros között áll a legöregebb a város legöregebb műemléke, a Középső-kapu (Mittertor), melynek lábazata még 14. századi. Felső része az 1641-es tűzvész után épült újjá. Belső termeiben tájmúzeumot (Heimatmuseum) rendeztek be. A Szt. Miklós-plébániatemplom a 15. századi templom helyén épült neogótikus stílusban 1881-1883 között, melynek csupán tornya korábbi, 1656-ból való. Érdekesebb a Szentlélek-templom (Heiliggeistkirsche), amelyet 1449-ben magántemplomként egy gazdag polgár építtetett. Szt. Wofgangnak ajánlott kápolnájában fennmaradt alapítójának 1453-ból származó sírköve, valamint egy késő gótikus freskó is.

A Városi képtár állandó és alkalmi kiállításai is figyelemre érdemesek. Előtte 1974 óta a neves modern művész Heinrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.

KözlekedésSzerkesztés

Közút

Itt ágazik el a híres "dreiecke"-nél a Salzburg-München és a Salzburg-Kufstein-Innsbruck autópálya.

VasútSzerkesztés

A város fontos vasúti csomópont, 1858-ban megnyitott vasútállomására több irányból is összefutnak a sínek. Innen indul ki a Rosenheim–Mühldorf, a Rosenheim–Kufstein, a Rosenheim–Salzburg és a Rosenheim–Holzkirchen-vasútvonal, továbbá itt végződik a München–Rosenheim-vasútvonal is.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Óváros
  • Múzeumok
  • Templomok
  • Városi képtár (Städtische Galerie, Max-Bram-Platz 2) állandó és alkalmi kiállításai. Az épület előtt 1974-től Henrich Kirchner nonfiguratív bronzszobra áll.

NépességSzerkesztés

Rosenheim népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

GalériaSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosenheim című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés