Wikipédia

Roskovec

albániai város Fier megyében
A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Roskovec, illetve Roskoveci.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Roskovec város Albánia délnyugati részén, Fier városától légvonalban 12, közúton 16 kilométerre kelet–északkeletre, a Myzeqeja síkság délkeleti peremén. Fier megyén(wd) belül Roskovec község(wd) székhelye, Roskovec alközség központja.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 4975 fő.[3] Látnivalókban szűkölködő agrártelepülés.

Roskovec
Roskovec címere
Roskovec címere
Közigazgatás
Ország Albánia
Megye Fier
Község Roskovec
Alközség Roskovec
Polgármester Majlinda Bufi (PS)
Irányítószám 9306
Körzethívószám 0382
Népesség
Teljes népesség6657 fő (2012. jún. 2.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság18 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Roskovec (Albánia)
Roskovec
Roskovec
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 44′ 15″, k. h. 19° 42′ 08″Koordináták: é. sz. 40° 44′ 15″, k. h. 19° 42′ 08″
Roskovec weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése Szerkesztés

Roskovec Alacsony-Albánia déli részén, a Myzeqeja síkjának délkeleti peremén fekszik, délkeleti előterében már a Mallakastrai-dombság(wd) vonulatai húzódnak. Az egyébként csaknem tökéletes síkságon fekvő város keleti határában válik hullámossá a felszín, itt a legmagasabb pont a 46 méteres Roskoveci-domb (Kodra e Roskovecit), amelyen túl a kb. 2,6 km²-es Kurjani-víztározó(wd) (Rezervuari i Kurjanit) terül el.[4] A települést átszeli a Fiert Poshnjával összekötő SH73-as jelű főút.[5]

Története és nevezetességei Szerkesztés

Az i. e. 2. században a rómaiak által épített Via Egnatia út déli, Apollóniából kiinduló ága a mai Roskovec helyén haladt el. A közelben, a ma Stefani-hágó (Qafa e Stefanit) néven ismert helyen Stephanaphana néven állomáshelyet (mansio) létesítettek.[6]

Roskovec a 20. század közepéig jelentéktelen, elzárt falu volt egy mocsárvidék közepén. Ezt a második világháború után csapolták le, aminek helyén szántóművelésre alkalmas területeket hoztak létre. A fiatal városban létesített szocialista mintagazdaságban elsősorban dohánytermesztéssel foglalkoztak az ország minden részéből betelepülő munkások.[7] Az egykori mocsárvidék reliktumterülete a Roskoveci-láp (Këneta e Roskovecit), ahol a vízi rucaöröm (Salvinia natans) fontos állományalkotó faj.[8]

Roskovec napjainkban fejletlen közigazgatási funkciókkal rendelkező agrártelepülés.[9]

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Fier 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. ↑ Pasha 2006 :27–28.; Sheme & Mara 2017 :110.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  ; Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  5. ↑  Shqipëria e Mesme / Central Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)  
  6. ↑ Ceka 2013 :259.
  7. ↑ Mitrushi 1976 :135. (3. sz. jegyzet); Pollo & Puto 1981 :275.; Nagel 1989 :111.; Sheme & Mara 2017 :114.
  8. ↑ Radford 2011 :66.
  9. ↑ Sheme & Mara 2017 :91.

Források Szerkesztés

  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Mitrushi 1976: Llambrini Mitrushi: Finançailles et mariage chez les Lales de la Myzeqe. Ethnographia Albanaise, (1976) 133–170. o.
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 26.  
  • ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X  
  • ↑ Radford 2011: Important plant areas of the south and east Mediterranean regions: Priority sites for conversation. Ed. by E. A. Radford, G. Catullo and B. de Montmollin. Gland; Málaga: International Union for Conservation of Nature and Natural Resources. 2011. ISBN 978-2-8317-1337-3  
  • ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631  

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Roskovec&oldid=26247304”