Roskovics Ignác (nagyprépost)

magyar nagyprépost

Roskovics Ignác, idősb, (Tokaj, (Zemplén vármegye), 1822. július 11.Ungvár, 1895. február 15.) görögkatolikus nagyprépost, egyházi író, Roskovics Ignác festőművész apja.

ÉletpályájaSzerkesztés

Édesapja Roskovics János, Tarcal város jegyzője. Édesanyja Gregorovics Veronika. Középiskoláit Ungváron, a bölcsészetet Pesten elvégezvén, növendékpap akart lenni, de nem vették föl. Ekkor Egerben és Nagyváradon elvégezte a jogi tanfolyamot és oklevelet szerzett. 1843-ban felvették a papnövendékek közé, Pesten és Ungváron tanulta a teológiát. 1848-ban megnősült és pappá szentelték. Lelkész volt Szalókon, Karászon, Hajdúböszörményben és Nyírpilisen. 1862-ben Debrecenben kiadott Óhitü imakönyve úttörő műnek számított, számos kiadást ért meg, a magyar görögkatolikusok legkedveltebb imakönyve volt. 1866-ban az ungvári papnevelő lelki igazgatója, később tiszteletbeli kanonok, 1877-ben teológiatanár, 1878-ban valóságos kanonok és egyházmegyei főtanfelügyelő, 1892-ben káptalani nagyprépost lett. A Tanügyi Lapokban és a Svitben számos cikke jelent meg.

Önálló műveiSzerkesztés

  • Óhitü imakönyv (Debrecen, 1862)
  • Magyarország földrajza versekben (Debrecen, 1863)
  • Kis katekizmus (Budapest, 1883)
  • Moralis (Ungvár, 1878)
  • Zbornik (egyházi szláv énekeskönyv, ugyanott, 1887)

ForrásokSzerkesztés

  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.

További információkSzerkesztés

  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor