Rottmann Mozart

magyar festő

Rottmann Mozart, névváltozatok: Rothmann, Rotmann, született: Rothmann Miksa (Ungvár, 1874. augusztus 15. vagy augusztus 28. – Scranton, Pennsylvania, USA, 1961. július 20.)[1] festő.

Rottmann Mozart
Született1874. augusztus 15.
Ungvár
Elhunyt1961. július 20. (86 évesen)
Scranton
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Apja Rothmann Jakab Józsua köszörűsmester volt,[2] aki a zene iránt való nagy szeretetéből nevezte el fiát a zeneszerző Wolfgang Amadeus Mozart után. A fiú is nagy hajlandóságot érzett a zene iránt és a Bécsi Konzervatóriumban is tanult. Előbb Budapesten, majd külföldön folytatott művészeti tanulmányokat. 1891–93-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémián képezte magát, mesterei Berger és Rumpler voltak. Münchenben 1900 és 1904 között Hollósy Simon és Wagner Sándor tanította. Novellisztikus tartalmú életképekkel (Készülődés a templomba, Ozsonna) és főleg női arcképekkel lépett fel először. Már korán bibliai tárgyú és a zsidó népéletéből vett életképeket is festett (Jób; Sámson kigunyoltatása; Talmudista; Talmudi vita; Fiatal rabbi; Talmudi fejtörés). 1901-től állította ki műveit a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1939 augusztusában az Aréna út és a Vilma királynő út sarkán egy száguldó motorkerékpár elütötte a festőművészt, akit súlyos tört és zúzott sebesülésekkel vittek a Rókus kórházba.[3] Neje Rein Eszter volt, aki 1945. július 12-én hunyt el Budapesten 71 éves korában.[4] Festményei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a debreceni Déri Múzeumban, valamint külföldi múzeumokban és magyarországi magángyűjteményekben. A Dalton Jewish Cemetery-ben nyugszik.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Pinchas- Mozart Menachem Rottman b.1874 Geni
  2. https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew.php?ekod=92&order=beev1[halott link]
  3. Pesti Napló, 1939. augusztus 25.
  4. Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 2279/1945. folyószám.
  5. findagrave.com

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.