Rovásíráscsalád

A rovásíráscsaládba tartozó írások emlékei néhány kivételtől eltekintve mind Európában kerültek elő az eurázsiai steppe (sztyeppe) és a Kárpát-medence területén. Az egyes írások története a megfelelő saját szócikkben megtalálható. Ezen írásokban a közös az, hogy mindegyik egy rekonstruált protorovás írásból ered.

A rovásíráscsalád tagjaiSzerkesztés

A rovásíráscsalád a következő írások összefoglaló neve:

A rovásírások közeli rokonságát mutató rovás betűalakok a történelmi emlékekbenSzerkesztés

Bár az alábbiakban számos karakter látható, amelyek megegyeznek, vagy nagyon hasonlóak a három rovásírásban, ugyanakkor mindegyikben jó néhány olyan betű is van, amelyik csak abban fordul elő. Így a rovásírásokat önálló írásoknak kell tekinteni.[1]

Rovásíráscsalád
Kárpát-medencei rovásírás Steppei rovás Székely–magyar rovásírás
Jel Név, hangérték Jel Név, hangérték Jel Név, hangérték
  VILLÁS A /a/   VILLÁS A /a/ Nincs nyoma az emlékekben
  B /b/   B /b/   B /b/
  VILLÁS E /a/ɛ/   VILLÁS E /a/ɛ/   A /a/
Torzult formában fennmaradt. CS /tʃ/  ,   HÁRMAS CS /tʃ/   CS /tʃ/
  HEGYES D /d/   HEGYES D /d/   T /t/
Torzult formában fennmaradt. ÁTLÓS E /*ɛ/a/   ÁTLÓS E /ɛ/   E /ɛ/
  Ö /ø/øː/
  BEZÁRT Ő Ű /*e/*ø/*øː/y/yː/
Torzult formában fennmaradt. VILLÁS G /g/   VILLÁS G /g/   G /g/
  GH /ɣ/   GH /ɣ/   GH /ɣ/
  NYÍLT Ü /ø/øː/y/yː/
Nincs nyoma az emlékekben   BEZÁRT E /e/   BEZÁRT E /e/
  H /h/
  HEGYES CH /x/   HEGYES CH /x/ Nincs nyoma az emlékekben
  SZÖGLETES I /i/   SZÖGLETES I /i/   J /j/
  ÍVES I /i/   ÍVES I /i/ Nincs nyoma az emlékekben
  BEZÁRT J /j/ʎ/   BEZÁRT J /j/ Nincs nyoma az emlékekben
  NYÍLT K /k/ Nincs nyoma az emlékekben   NYÍLT K /k/
  HEGYES K /k/ Nincs nyoma az emlékekben   HEGYES K /k/
  /ky/   /ky/ Nincs nyoma az emlékekben
  EGYSZERŰ L /l/   EGYSZERŰ L /l/ Nincs nyoma az emlékekben
  VILLÁS L /l/   KERESZTES L /l/   L /l/
  LY /j/ʎ/ Nincs nyoma az emlékekben   LY /ʎ/
  NYÍLT M /m/   NYÍLT M /m/   M /m/
  N /n/ɲ/   N /n/   N /n/
  NY /ɲ/
  NYÍLT N /n/   VILLÁS N /n/ Nincs nyoma az emlékekben
  HEGYES O /o/u/ Nincs nyoma az emlékekben   O /o/
Torzult formában fennmaradt. P /p/   P /p/   P /p/
  EGYSZERŰ P /p/   EGYSZERŰ P /p/ Nincs nyoma az emlékekben
  ÍVES Q /q/   ÍVES Q /q/ Nincs nyoma az emlékekben
Nincs nyoma az emlékekben   SZÖGLETES Q /q/   CH /x/
Nincs nyoma az emlékekben   BEZÁRT Q /q/   K /k/
Nincs nyoma az emlékekben   R /r/   R /r/
  BEZÁRT S /ʃ/ Nincs nyoma az emlékekben   US /uʃ/
Nincs nyoma az emlékekben   KÖRVÉGŰ S /ʃ/   S /ʃ/
  SZ /s/   SZ /s/   SZ /s/
  NYÍLT T /t/   NYÍLT T /t/ Nincs nyoma az emlékekben
  BEZÁRT T /t/   BEZÁRT T /t/ Nincs nyoma az emlékekben
Nincs nyoma az emlékekben   KÖZPONTI T /t/   TY /c/
Nincs nyoma az emlékekben   VILLÁS Ü /y/   V /v/
  ÍVES Ü /y/   ÍVES Ü /ø/y/ Nincs nyoma az emlékekben
  NYÍLT V /β/   NYÍLT V /β/   NYÍLT V /β/
  NYÍLT Z /z/ Nincs nyoma az emlékekben   Z /z/
Nincs nyoma az emlékekben   ZS /ʃ/   ZS /ʒ/

A rovásíráscsalád létezését alátámasztó kutatói véleményekSzerkesztés

A rovásíráscsalád egyes tagjai közötti kapcsolatot már számos kutató megállapította:

A különböző rovás írásbeliségekSzerkesztés

A rovás íráscsaládba tartozó különböző írásbeliségek az általuk használt rovás grafémákban kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. Bár három fő ág meghatározható (Székely–magyar rovásírás, Kárpát-medencei rovásírás, steppei rovásírás), de ezeken belül is igen jelentős eltérések mutathatók ki az egyes írásbeliségek között.

A rovás elterjedtségeSzerkesztés

Az alábbiakban a rovás különböző századokban való elterjedtségét lehet látni.

Egy elmélet a rovásíráscsaládok fejlődéséreSzerkesztés

Az egyelőre még nem bizonyított, rekonstruált protorovás írás közvetlen vagy közvetett leszármazottait nevezzük rovásírásnak.[9]

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  • Erdélyi István (1982): Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest: Akadémiai Kiadó, ISBN 963-05-2705-7
  • Erdélyi István (2004): Őseink nyomában. A magyar őstörténet kutatása a XX. században. Budapest: Masszi Kiadó, 218 o., ISBN 963-9454-46-X
  • Erdélyi István & Ráduly János (2010): A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig. Ed. István Erdélyi. Budapest: Masszi Kiadó. ISBN 978-963-9851-28-3
  • Magyar Kálmán (2001): Szent István államszervezésének régészeti emlékei, Kaposvár-Segesd: Local Government of Segesd
  • Németh Gyula (1932): A nagyszentmiklósi kincs feliratai, In: Magyar Nyelv. Vol. XXVIII, No. 3-6, 1932, 65-85 & 129-139.
  • Róna-Tas András (1996): A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai Magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi Kiadó, ISBN 963-506-106-4
  • Sándor Klára (1992, szerk.), Rovásírás a Kárpát-medencében. Library of the Hungarian Ancient History 4. Szeged: József Attila University of Sciences, Department of Altayistics. ISBN 963-481-885-4
  • Vékony Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége. ISBN 978-963-025-132-7
  • Vékony Gábor (1987): Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken. In: Acta Acheologica Hungarica. Vol. 39, 211-256. (németül)
  • Vékony Gábor (2002): Magyar őstörténet – Magyar honfoglalás. Budapest: Nap Kiadó, Második kiadás: 2005. ISBN 963-9402-16-8.
  • Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó. ISBN 963-9402-45-1 (magyarul)
  • Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA19 (angolul)

Unicode előterjesztésekSzerkesztés

Külső webes hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA89
  2. Erdélyi István (1982): Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest: Akadémiai Kiadó, ISBN 963-05-2705-7, 182. o.
  3. Erdélyi István (2004): Őseink nyomában. A magyar őstörténet kutatása a XX. században. Budapest: Masszi Kiadó, 76. o.
  4. Németh Gyula (1932): A nagyszentmiklósi kincs feliratai, In: Magyar Nyelv. Vol. XXVIII, No. 3-6, 1932, 65-85 & 129-139.
  5. Magyar Kálmán (2001): Szent István államszervezésének régészeti emlékei, Kaposvár-Segesd: Local Government of Segesd
  6. Sándor Klára (1992a, ed.), Rovásírás a Kárpát-medencében. Library of the Hungarian Ancient History 4. Szeged: József Attila University of Sciences, Department of Altayistics
  7. Vékony Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége
  8. Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó
  9. Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA22