Paddy Roy Bates

brit kalózrádió-műsorszolgáltató
(Roy sealandi herceg szócikkből átirányítva)

Patrick „Paddy” Roy Bates (London, 1921. augusztus 29.Leigh-on-Sea, 2012. október 9.) vállalkozó és kalózrádió-működtető, nevéhez fűződik a Sealand Hercegség nevű mikronemzet kikiáltása.[1][2] A második világháború alatt a brit hadsereg őrnagyja volt.[3]

Roy Bates
Született1921. augusztus 29.
London, Egyesült Királyság
Elhunyt2012. október 9. (91 évesen)
Leigh-on-Sea, Egyesült Királyság
Állampolgárságabrit
HázastársaJoan Bates
GyermekeiMichael Bates, Penelope "Penny" Bates
Foglalkozásavállalkozó
Tisztségeherceg (1967. szeptember 2. – 2012. október 9., Sealand Hercegség)
Halál okaAlzheimer-kór
SírhelyeHM Fort Roughs
SablonWikidataSegítség

Fiatalkora szerkesztés

Bates a londoni Ealingben született 1921-ben. Már fiatalkorában is különösen fűtötte a kalandvágy, és már 15 évesen tagja volt a spanyolországi Nemzetközi Brigádnak.[4][5]

Katonai szolgálat szerkesztés

A második világháborúban szolgált a brit 8. hadseregben. A katonaságban töltött évei alatt harcolt Észak-Afrikában és Olaszországban. Részt vett az 1944-es Monte Cassinó-i csatában.[5] Szolgálata során elérte az őrnagyi rangot.[6]

Magánélete szerkesztés

1948-ban ismerte meg feleségét, Joan Bates-t, akivel 3 hónap után össze is házasodott Londonban.[7][8][9] A házasságból két gyermekük született, Penelope és Michael. Családjával Leigh-on-Sea-re költözött, ahol családi halászati vállalkozásba kezdett.

Feleségének 38. születésnapján kiáltotta ki mikronemzetének függetlenségét, és életének hátralévő részét leginkább az aprócska állam kormányzása befolyásolta.

Bates nyugdíjba menetelén, fiára, Michaelre bízta az erőd vezetését, akit így ki is nevezett régenshercegnek.[3] 2012. október 9-én hunyt el Leigh-on-Sea-ben, 36 nappal hercegségének 45. évfordulóján,[10] miután több évig szenvedett Alzheimer-kórban.[11][12]

Temetésére a Southend-on-Sea-i krematóriumban került sor.[13]

"Lehet, hogy fiatalon halok meg, vagy akár öregen, de soha nem fogok meghalni unalmamban" - Paddy Roy Bates, egyik 1980-as évekbeli interjújában.[10][11]

Munkássága szerkesztés

Essex Rádió szerkesztés

Az 1960-as években kezdett el nőni az érdeklődése a kalózrádiók iránt. 1965-ben sikeresen kiszorította Radio City kalóz-rádióállomás személyzetét az általuk elfoglalt Knock John, második világháborús, elhagyatott Maunsell-erődről.[14][15]

A peronon maradt katonai felszerelések felhasználásával Bates az Egyesült Államok Légierejének egyik régi rádiójelzőjét használta állomásának sugárzásához. A Knock John-toronyról 1965-től 1966-ig vezette az Essex Rádiót, mely az első olyan kalózrádió volt, ami megállás nélkül 24 órán keresztül üzemelt.

Az állomás 1966 októberében megváltoztatta a nevét Britain's Better Music Station-re, miután Bates-et elítélte a bíróság az 1949-es vezeték nélküli távirati törvény megsértéséért. Ezután ₤100 pénzbírsággal illeték a továbbá is folytatott illegális műsorszolgáltatás miatt. Fedezethiány miatt a BBMS adása 1966 karácsonyán megszakadt.[15][16]

Sealand Hercegség szerkesztés

Bates felszerelését a közeli Roughs-toronyra költöztette, mely az Egyesült Királyság akkori felségvizein kívülre esett. Azonban a tornyon nem kezdett el újonnan közvetíteni.[15]

1967. augusztus 14-én hatályba lépett törvény megtiltotta a rádióközvetítést tengeri létesítményekről, többek között a Bates irányítása alatt lévő Maunsell-erődökről is.[17] Ezt követően szeptember 2-án Bates kinyilvánította az erőd, vagyis Sealand Hercegség függetlenségét.[3]

A Caroline Radio vezetője, Ronan O'Rahilly és a rádióállomás legénysége megpróbálkozott a Roughs-erőd bevételével, azonban Bates és társai benzinbombákat és fegyvereket használva megvédték a tornyot. Ezek után a Királyi Haditengerészet is kihajózott a Roughs-toronyhoz, mire válaszul Michael figyelmeztető lövéseket adott le, miután a küldött hajó belépett "Sealand felségvizeibe."[3] Bates-et és fiát az erődről való visszatérésük után letartóztatták fegyverbirtoklásért. A brit bíróság viszont ejtette az ügyet, miután mindez a brit bíróság hatáskörén kívül történt, nemzetközi vizeken.[3] Bates ezt országa az Egyesült Királyság de facto elismeréseként fogadta el.

1974-ben hozott létre alkotmányt országának. Ezenkívül készíttetett zászlót, címert és nemzeti himnuszt is az újonnan független nemzetnek.[2][18][19]

További információk szerkesztés

  • Davison, Phil "Major Roy Bates: The self-proclaimed 'Prince of Sealand'"; Independent Minds; 2012. október 12.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Strauss, Erwin. How to Start Your Own Country, Paladin Press, 1999, p. 132, cited in admin (20 September 2008). "A Brief History of Sealand" Archiválva 2012. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, HistoriaInfinitas.com; retrieved 11 May 2011
  2. a b Nugent. „World's tiniest country seeks new owners to fly the flag”, The Times, 2007. január 8. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.) 
  3. a b c d e Ryan, John; Dunford, George; Sellars, Simon. Micronations: The Lonely Planet Guide to Home-Made Nations, Lonely Planet Publications, 2006, pp. 9-12.
  4. Obituary, The Telegraph; accessed 4 November 2017.
  5. a b Bannister, Matthew. BBC Radio 4, Friday, 26 October 2012.
  6. Bermingham: An Interview with Prince Michael of Sealand. scrawlsandbawls.com. WordPress.com, 2011. április 5. [2012. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
  7. 'Princess' Joan of Sealand independent state dies at 86. BBC News, 14 March 2016. Retrieved 23 March 2016.
  8. Remembering Sealand’s First Sovereign Princess Joan, 1929-2016. Michael Alexander, Coin Update, 22 March 2016. Retrieved 23 March 2016.
  9. ‘Princess Joan of Sealand’: Former carnival queen who became Princess of Sealand after she and her husband Roy set up the 'micro-nation'. Martin Childs, The Independent, 15 March 2016. Retrieved 22 March 2016.
  10. a b Lawless, Jill. „'Prince Roy of Sealand' Roy Bates dead at 91”, The Press-Enterprise, 2012. október 10. (Hozzáférés: 2012. október 10.) 
  11. a b Prince Roy of Sealand aka Roy Bates (passed away 9th October 2012) Obituary. Sealand News, 2012. október 10. [2013. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. Jill Lawless (AP): Roy Bates, self-proclaimed prince who turned wartime fort into 'nation' of Sealand, dead at 91. Calgary Herald, 2012. október 10. [2013. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 15.)
  13. 'Prince of Sealand' Roy Bates dies in Essex”, BBC, 2012. október 10. (Hozzáférés: 2012. október 10.) 
  14. Frank Jacobs. „All Hail Sealand”, The New York Times, 2012. március 20. 
  15. a b c Edwards, Chris; Parkes, James (19 October 2000). "Radio Essex" and "Britains Better Music Station" Archiválva 2014. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben. Off Shore Echoes. Retrieved 11 May 2011
  16. Prince Roy of Sealand”, The Daily Telegraph, 2012. október 11. 
  17. "Marine, &c., Broadcasting (Offences) Act 1967". The National Archives; retrieved 11 May 2011.
  18. "Initial Challenge to Sealand's Sovereignty" Archiválva 2011. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben., sealandgov.org; retrieved 11 May 2011.
  19. The Pint-Size Nation off the English Coast (angol nyelven). The Outlaw Ocean Project, 2019. augusztus 15. (Hozzáférés: 2020. október 23.)