Főmenü megnyitása

A rozsdás rózsa (Rosa rubiginosa) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Rozsdás rózsa
Virágzó példány
Virágzó példány
és termése
és termése
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rosoideae
Nemzetség: Rózsa (Rosa)
L.
Alnemzetség: Rosa subg. Rosa
Fajcsoport: Rosa sect. Caninae
Alfajcsoport: Rosa subsect. Rubigineae
Faj: R. rubiginosa
Tudományos név
Rosa rubiginosa
L. (1771)
Szinonimák
  • Rosa × almeriensis Rouy ex Willk.
  • Rosa × braunii J.B.Keller
  • Rosa eglanteria L.
  • Rosa eglanteria var. glabra (A.Rau) P.V.Heath
  • Rosa floribunda Steven ex Besser
  • Rosa gremlii (Christ) Gremli
  • Rosa moutinii Crép.
  • Rosa resinosa (Wallr.) Lej.
  • Rosa umbellata Leers
  • Rosa walpoleana Greene
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rozsdás rózsa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsdás rózsa témájú médiaállományokat és Rozsdás rózsa témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

A rozsdás rózsa eredeti előfordulási területe Európa legnagyobb része; beleértve Skandináviából Svédországot és Norvégiát, a Brit-szigeteket, a Nyugat-, Dél- és Közép-Európát - beleértve Magyarországot is -, valamint Ukrajnát és az európai Oroszországnak a déli felét. A Madeira-szigeteken, Korzikán, Szardínián és Szicílián is megtalálható. A portugáliai őshonos mivolta kérdéses; Görögországból hiányzik.

Ezt a növényt az ember betelepítette Észak-Amerika legnagyobb részére, elszórtan Dél-Amerikába, Dél-Afrika területére, valamint Ausztráliába - az Északi terület kivételével -, beleértve Tasmaniát is.

VáltozataSzerkesztés

  • Rosa rubiginosa var. nemoralis (Léman) Thory

MegjelenéseSzerkesztés

Ez a növény egy lombhullató cserje, amely 2-3 méter magasra nő meg és ugyanekkorára terebélyesedik szét. A szárain rengeteg kampós tüske van. A lombozata erősen almaszagú. Az 5-9 centiméter hosszú levélszáron a levélkék átellenesen ülnek; a levélkék majdnem kerekek vagy oválisak, széleik fűrészesek és számos szőrzet látható rajtuk. Virágai 1,8-3 centiméter átmérőjűek és 5 szirmúak; a szirmok rózsaszínek, azonban a tövük fehér. A virág közepén sok sárga bibe van. Késő tavasztól a nyár közepéig, kettesével-hetesével hozza virágait. A termése nyújtott-gömb alakú, 1-2 centiméter átmérőjű és megérve sötétvörös.

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés