Főmenü megnyitása
Rubídium-hidroxid
IUPAC-név rubídium-hidroxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1310-82-3
PubChem 62393
ChemSpider 56181
ChEBI 32108
RTECS szám VL8750000
SMILES
[Rb+].[OH-]
InChI
1/H2O.Rb/h1H2;/q;+1/p-1
StdInChIKey CPRMKOQKXYSDML-UHFFFAOYSA-M
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet RbOH
Moláris tömeg 102.475 g/mol
Megjelenés szürkés-fehér szilárd anyag,
higroszkópos
Sűrűség 3.203 g/cm³
Olvadáspont 301 °C
Forráspont 1390 °C
Oldhatóság (vízben) 100 g/100 mL (15 °C)
Oldhatóság oldódik etanolban
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−413.8 kJ/mol
Veszélyek
EU Index nincs listázva
Főbb veszélyek korrozív
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
3
1
 
Lobbanáspont nem gyúlékony
LD50 900 mg·kg−1 egér, szájon át
586 mg·kg−1 patkány, szájon át
Rokon vegyületek
Azonos anion lítium-hidroxid
nátrium-hidroxid
kálium-hidroxid
cézium-hidroxid
Rokon vegyületek rubídium-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A rubídium-hidroxid (RbOH) egy nagyon erős lúgos kémhatású vegyület, mely marja az üveget. A természetben nem fordul elő, mesterségesen előállított formában azonban forgalmazzák, elő lehet állítani rubídium-oxidból. Egy rubídium és egy hidrixidionból áll.

A kereskedelemben vizes oldata van forgalomban.

Az RbOH erősen maró vegyület, emiatt csak védőfelszerelésben lehet dolgozni vele. Beleértve a védőkesztyűt, szem és arcvédőt illetve a védőruházatot.

ElőállításaSzerkesztés

A rubídium-hidroxidot elő lehet állítani rubídium-oxid vízben való oldásával:

Rb2O (s) + H2O (l) → 2 RbOH (aq)

Elő lehet állítani elemi rubídium és víz reakciójával is:

 

Keletkezhet rubídium-szulfát és bárium-hidroxid reakciójával:[1]

 

A rubídium-hidroxidot a kereskedelmi forgalomban 50% vagy 90%-os vizes oldatban, mennyiségileg az 5g többszöröseiként.

TulajdonságaiSzerkesztés

Erősebb bázis mint a nátrium- vagy a kálium-hidroxid. Reakcióba lép a rubídium-bikarbonáttal.

Tércsoport: Cmcm. Rácsállandók: a = 415 pm, b = 430 pm és c = 122 pm.[2]

FelhasználásaSzerkesztés

Elsősorban kutatási célokra használják, mivel az iparban a kevésbé veszélyes nátrium- és kálium-hidroxiddal kiváltható a használata.

A rubídium-hidroxidból keveset használnak a tudományos kutatásokban, mert drága. És hogy ne keletkezzen drága rubídium hulladék.

Szinte minden rubídium előállítására irányuló szintézisnél keletkezik rubídium-hidroxid köztitermékként.

Használják katalizátorként az oxidatív klórozásoknál.

ÓvintézkedésekSzerkesztés

A rubídium-hidroxid erősen maró vegyület, ezért bőrrel való érintkezésekor azonnal égési sérülést okozhat, emiatt csak védőfelszerelésben lehet dolgozni vele, beleértve a védőkesztyűt, szem- és arcvédőt illetve a védőruházatot.

Vigyázni kell, mert egyes exoterm reakcióikor annyi hő szabadulhat fel, hogy károsíthatja a tárolóedényt.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidium hydroxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumhydroxid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  1. Pradyot Patnaik: Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2003, ISBN 0-07-049439-8, S. 800.
  2. Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 690 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben) .