Rudnay Béla

(1857–1932) magyar politikus, jogász

Rudnai és divékújfalusi Rudnay Béla Gábor István (Szénásfalu, Bars vármegye, 1857. október 1.Budapest, 1932. június 14.) a budapesti magyar királyi államrendőrség rendőrfőkapitány, Hont, Komárom Nógrád vármegyék szabad királyi városok volt főispánja, országgyűlési képviselő, a Magyar Királyi Szent István-rend vitéze, az Osztrák Császári Lipót-rend lovagja, családtörténész.[1][2]

Rudnai és divékújfalusi Rudnay Béla
Született 1857. október 1.
Szénásfalu, Bars vármegye
Elhunyt 1932. június 14. (74 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa nagybeliczi Birly Ilona (1861-1931)
Foglalkozása jogász,
országgyűlési képviselő
Tisztség
  • magyar országgyűlési képviselő
  • rendőrfőkapitány (1896–1906, Budapest)

ÉleteSzerkesztés

Az ősrégi magyar nemesi származású rudnai és divékújfalusi Rudnay család sarja. Édesapja, Rudnay István (1827-1916), nyitrai alispán, édesanyja, szentmiklósi és óvári Pongrácz Ilona (1830-1899) úrnő volt.[3] Az egyik fivére, Rudnay Sándor (1856-), jogtudor, ügyvéd, Nyitra város polgármestere, országgyűlési képviselő, a másik ifjabb Rudnay István (1867-1930), a Vaskorona rend lovagja, főszolgabíró, aki majd Trencsén vármegye alispánja volt.[4]

Jogi tanulmányait a Budapesti egyetemen végezte 1878-ban. Ezután Nyitra vármegye aljegyzője lett, 1880-ban főszolgabíróvá választották, 1884-étől a Nyitra vármegyei főszámvevői hivatalt töltötte be. 1887-ben Nyitra vármegye főjegyzője lett. A politikába belépve, 1892-ben országgyűlési képviselővé választották. 1894-ben Hont és Nógrád vármegyék főispánjává nevezték ki, és 1896-ban államrendőrségi főkapitány lett Budapesten. 1906-ban a Fejérváry-kormány alatt Budapest királyi biztosa volt, de még abban az évben nyugalomba vonult. 1910-ben a Nemzeti Munkapárti programmal országgyűlési képviselővé választották.

1932. június 14-én Budapesten hunyt el 74 évesen.

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

Felesége, nagybeliczi Birly Ilona (1861-1931),[5] Birly Lajos (1835-1904), földbirtokos,[6] és giczi, assai és ablonczkürthi Ghyczy Anna (1843-1909) lánya volt.[7] Rudnay Béla és Birly Ilona házasságából született:

  • Rudnay Lajos (1883-1944), magyar királyi rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. Neje Lelbach Irén Dóra.
  • Rudnay Egyed (1885-1981), iparfelügyelő, gépészmérnök. Feleségei, Rothkugel von Rollershausen Eleonóra, és Polyák Mária.

Családtörténeti kutatásaiSzerkesztés

Főleg családtörténeti tanulmányokat írt.

Őstörténeti és magyarság kutatói munkásságaSzerkesztés

Ezekben a témakörökben kutatásokat folytatott és tanulmányokat írt.[8][9]

JegyzetekSzerkesztés