Rumbach utcai zsinagóga
A Rumbach utcai zsinagóga romantikus, a mór stílus építészeti jegyeit magán viselő zsinagóga a budapesti „zsinagóga-háromszögben”, a későbbi budapesti gettó területén, a VII. kerületben található, a Rumbach Sebestyén utca 11–13. (egykor a 8-as) szám alatt. „Kis zsinagóga”-ként is ismert (a „nagy zsinagóga” a Dohány utcai).
Rumbach utcai zsinagóga | |
Település | Budapest VII. kerülete |
Ország | Magyarország |
Vallás | zsidó |
Építési adatok | |
Stílus | historizmus |
Építés kezdete | 1870. május 1. |
Építés befejezése | 1873 |
Tervező | Otto Wagner |
Építész(ek) | Buzzi Bódog |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 03′ 32″47.497920°N 19.058890°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 53″, k. h. 19° 03′ 32″47.497920°N 19.058890°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rumbach utcai zsinagóga témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA zsinagóga 1870 és 1873 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt.
Az építkezés 1870. május 1-én indult, az izraelita hitközség azonban csak június 14-én folyamodott építési engedélyért. Az 1870. június 13-i és július 5-i datálású engedélyezési terveken Felix Buzzi (Buzzi Bódog) aláírása szerepel, aki mint a munkálatokat vezető építőmester a kivitelezésért volt felelős. A tanács a templom és a hozzá kapcsolódó lakóház építését azzal a kikötéssel hagyta jóvá, hogy a telek utcai határvonalát szabályozni kell, „és a kupola s födelének szerkezete s leírása tervben utólag bemutattassék".[1]
A szakrális tér ünnepélyes átadása 1872. október 1-jén zajlott le és az év végén már több istentiszteletet tartottak az új zsinagógában. A templomhoz kapcsolódó lakóház azonban még nem készűlt el teljesen. A tanácsnak 1873. április 1-én jelentették, hogy az épület készen áll, ami az egész együtteshez (zsinagóga- és lakóépület) május 10-én utólagos hatállyal május 1-től kiadta a használatbavételi engedélyt.[2][1]
A falán magyar nyelvű emléktábla olvasható, amely azokra a zsidókra emlékeztet, akiket 1941-ben ebben az épületben gyűjtöttek össze, mielőtt a megszállt ukrajnai Kamenyec-Podolszijkba szállítottak a magyar hatóságok, ahol a németek legyilkolták őket.
Az épületen jelentősebb változtatás nem történt. A második világháborúban csak a lakóházrész szenvedett kisebb sérüléseket. A hívek, s az életben maradottak gyülekezete egyre fogyott, 1956 után alig maradtak nyolcvanan, így használaton kívül került és 1959 óta nem használták vallási célokra, így templom állapota erősen leromlott,[1] 1979-ben a teteje is beszakadta a Tóra-szekrény fölött, majd leszakadt a női karzat is. 1982-ben ismeretlen tettesek kifosztották az épületet.[3] 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, akkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált. Számos elképzelés született új célra történő felhasználására és ezzel kapcsolatos helyreállítására, átépítésére — szóba került itt raktár, székház, lakberendezési áruház, levéltár, könyvtár, könyvkötő üzem, kultúrközpont létesítése.[1] Az 1980-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be. több száz millió forintot fordított az épület rekonstrukciójára abban a reményben, hogy busás haszonnal adhat rajta túl. Mintegy két év alatt Baliga Kornél és munkatársai eredeti szépségében helyreállították a templomteret, és a minden négyzetcentimétert beborító vörös-kék-arany stukkókat. Az ehhez kapcsolódó, irodaház céljára szánt utcai traktus azonban csak a szerkezetkész állapotig jutott. A templomtérben hangversenyek, szimpóziumok, kiállítások rendezésére alkalmas termet, az utcai traktusban bérirodákat kívántak kialakítani. Komoly vevő azonban nem jelentkezett.[3] A Rumbach utcai Zsinagóga rekonstrukciós tervei Gereben Gábor középülettervezéssel is foglalkozó irodájában készültek el.[4] 1992-ben az Alba Regia átalakult,[5] 1993-ban pedig megkezdődött decentralizált privatizációja, amely során az izraelita hitközség egy olyan ajánlattal kereste meg az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t (ÁVÜ), hogy inkább a régi zsinagóga épületét szeretné megkapni és cserébe felajánlja az Amerikai úti ingatlanját (az idegsebészet épületét annak idején elkobozták az izraelita hitközségtől, így azt 1993-ban visszakapták). A cégmagánosítás folyamata azonban elhúzódott, mivel a vállalatnak hiteladósságai voltak éppen a zsinagóga miatt, így 1994-ben vásárlás útján került a „csak hitközségi célra használható” épület az ÁVÜ tulajdonába.[6][7] A Holokauszt Múzeum létrehívásakor felmerült a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, végül azonban – hosszas huzavona után – a 2004-ben megnyílt Páva utcai zsinagógát építették körül a Holokauszt Emlékközponttal. 2004 decemberében egy friss alapítású zsidó hitközség, a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status Quo Ante) megvásárolta volna, hogy saját forrásaiból felújítsa – amit Yonah Metzger , Izrael Állam főrabbija is támogatott, hiszen már a zsinagóga az építése idején is a status quo ante irányzat kezelésében volt. De ez állami tulajdonú épületet a 2003-as költségvetési törvény a Mazsihisznek ítélte azzal a feltétellel, ha az lemondana a korábban jogszerűtlenül privatizált Budakeszi úti épületéről. Ebbe az ingatlancserébe azonban a szövetség csak úgy egyezett volna bele, ha az állam garanciát vállal az épület felújítására.[8]
2005 szeptemberében a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) végül „visszakapta” az ingatlant, miután az egyházi tulajdonokról szóló törvény értelmében a Budakeszi úton lévő, sokáig a kanadai nagykövetségnek otthont adott épületét erre, az addigra újra leromlott állapotú műemlékre cserélte.[9] 2006-tól látogathatóvá vált az épület, amely ugyan impozáns maradt, de a belső tartozékai hiányoztak.[10] 2007-ben kihirdették a felújításra kiírt pályázat eredményét, amely terve szerint az épületben a Kárpát-medencei Zsidó Néprajzi Múzeum kapott volna helyet.[11] A felújítási tervek a König-Wagner irodában készültek a Wagner-hagyatékban őrzött tervek és korabeli fényképek alapján.[12] A munkálatok tíz év múlva, egy 2017-es kormányhatározat nyomán kezdődtek meg. A felújításhoz szükséges 3,2 milliárd forintot részben a Miniszterelnökség, részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma adta.[13] 2019-ben az ICOMOS (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) Magyar Nemzeti Bizottsága a Műemléki világnap alkalmából ICOMOS-díjjal tüntette ki többek között az ekkorra már (teljes egészében az állami támogatásból) elkészült[12] Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítását (építészek: König Tamás, Wagner Péter, belsőépítész: Baliga Kornél, kutató: Dávid Ferenc, műemlékes szakértő: Tahi-Tóth Ilona, műemlékfelügyelő: Völgyes Cecília).[14] A nyolcszögletű tér közepén beépítettek egy gombnyomással működésbe léptethető színpadtechnikai szerkezetet, ami a Tóraolvasó emelvényt képes a mélybe vagy a magasba emelni. Ilyen hidraulikus emelőszerkezet a világon egyedül ebben a zsinagógában működik. Az eredeti fapadok helyett modern, rugalmas nézőtéri berendezést biztosító kényelmes székek kaptak helyet. Ezzel a mellett, hogy rituális célra továbbra is működni tud az épület, egyben alkalmassá tették koncertek, kulturális rendezvények, konferenciák megrendezésére is.[13] A műemléki felújításon átesett épületet ünnepélyesen 2021. június 10-én adták át.[15]
Leírása
szerkesztésUgyanaz a sárga–narancs motívum található meg rajta, amely a Dohány utcai nagy zsinagógán is. Ez az imaház azonban azoknak a tradicionalista zsidóknak épült, akiknek a neológ zsinagóga nem felelt meg, akik annál konzervatívabbak voltak.
A zsinagóga utcai homlokzata szimmetrikus. A kétoldalon lévő nyolcszögletű falrészek fölül a mecsetek minaretjére emlékeztető, kis kupolás tornyokban folytatódnak. A homlokzat középső részén díszített keretű, összefogott kettős ablakok helyezkednek el, illetve a zsinagógáknál szokásos módon Mózes két kőtáblája. Az épület vakolása kívülről szürkés sárga, amelyet vörös téglából készült csíkok díszítenek, kék színű zománcos téglákkal, egymástól egyenlő távolságban elrendezve.
A zsinagóga belsejét a nyolcszögletű, tágas, magas, díszes kupola határozza meg, amelyet nyolc karcsú vasoszlop tart, mór jellegű Alhambra oszlopfőkkel. A falakon arany, kék és vörös színű domborműveket találunk.
Irodalom
szerkesztés- P. Brestyánszky, Ilona. Budapest zsinagógái. Budapest: Ciceró (1999). ISBN 9635392516
- Haraszti György: Két világ határán Tradíció és modernitás: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei, in: Múlt és Jövő 1993/2, 15–27.
- Haraszti György: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei, in: Ines Müller: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Budapest–Bécs: MTA Judaisztikai Kutatócsoport – Löcker Verlag, 1993), 103–119.
- Kormos, Péter, Villányi András–Raj Tamás. Budapest zsinagógái – The Synagogues of Budapest. Budapest: Villányi Kiadó (2007). ISBN 9789632179735
Galéria
szerkesztés-
A zsinagóga homlokzata
-
Utcai homlokzat
-
Árkádos főbejárat
-
A Kőtáblák az utcai homlokzaton
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Sisa József: A Rumbach utcai zsinagóga, Ars Hungarica 10. évfolyam 1. szám, 1982 adt.arcanum.com)
- ↑ Hadik András: »Ez az Úrnak kapuja: igazak mennek be azon« [zsolt. 118. 20.] Ines Müller könyve a Rumbach utcai zsinagógáról, Múlt és Jövő 4. évfolyam 2. szám, 1993. ("Félix%20Buzzi"&pg=257&layout=s adt.arcanum.com)
- ↑ a b Baliga Kornél: Pusztulásra ítélve? (A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga), Magyar Iparművészet 3. új folyam 1. szám, 1996. (adt.arcanum.com)
- ↑ Ybl-díjasok 1991, Magyar Építőművészet 83. évfolyam 2-3. szám, 1992 (adt.arcanum.com)
- ↑ Az Alba Regia átalakulása Világgazdaság 24. évfolyam 13. (5769.) szám, 1992. január 21. (adt.arcanum.com)
- ↑ Március végétől Pillér 2, Népszabadság 52. évfolyam 40. szám, 1994. február 17. (adt.arcanum.com)
- ↑ Zsinagógát vesz az ÁVÜ, Világgazdaság 26. évfolyam 33. (6289.) szám, 1994. február 17. (adt.arcanum.com)
- ↑ Hamvay Péter : Jelentkező több is lenne a lerobbant műemlék épület felújítására, de a megoldásra még nincs Vita a Rumbach utcai zsinagógáról, Népszava 132. évfolyam 109. szám, 2005. május 11. (adt.arcanum.com)
- ↑ Elcserélt zsinagóga, Figyelő 50. évfolyam 22. szám, 2006. június 1. (adt.arcanum.com)
- ↑ A „lezárt dossziét” újra megnyitották (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, 2006. június)
- ↑ Zsidó néprajzi múzeum lesz a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (Múlt-kor, 2007. január 25.)
- ↑ a b Vadas József: Zsinagóga hidraulikus bimával - A felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, Mozgó Világ 45. évfolyam 10. szám, 2019 október (adt.arcanum.com)
- ↑ a b Czene Gábor: Csodát avattak, Népszava 148. évfolyam 133. szám, 2021. június 11. (adt.arcanum.com)
- ↑ Régi-Új Magyar Építőművészet MÉ 2020/02. szám, 2020. (adt.arcanum.com)
- ↑ Így néz ki a felújított Rumbach utcai zsinagóga – HVG, 2021.06.10.
További információk
szerkesztés- Svájciak újítanák fel a Rumbach-zsinagógát
- A „zsinagóga háromszög” (a volt gettó területe) Archiválva 2007. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- erzsebetvaros.hu: Rumbach Sebestyén utca Archiválva 2008. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Zsinagógák Budapesten a Rumbach Zsinagóga, english Archiválva 2022. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A zsinagóga a Műemlékem.hu-n
- Fehérváry Rudolf: A Budapest VII. kerületi, Rumbach utcai zsinagóga. Kézirat; BME, Bp., 1981 (Magyar építészettörténeti dokumentáció)
- Ines Müller: A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. Ottó Wagner fiatalkori főműve Budapesten; ford. Zwickl András, függelék Haraszti György: A Rumbach utcai zsinagóga és hívei; Löcker–MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Wien–Bp., 1993 (Hungaria Judaica)
- Baliga Kornél–Klein Rudolf: A Rumbach utcai zsinagóga; Re:Publikáció, Bp., 2019 (Silentium)