Főmenü megnyitása

Rusznyák István

magyar orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, dékán, klinikaigazgató, az MTA tagja, majd elnöke

Rusznyák István (Budapest, 1889. január 22.Budapest, 1974. október 15.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, dékán, klinikaigazgató, az MTA tagja (levelező: 1946, rendes: 1946), majd elnöke 1949-től 1970-ig.

Rusznyák István
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Hivatali idő
1949. november 29. 1970. február 5.
Előd Kodály Zoltán
Utód Erdey-Grúz Tibor

Született 1889. január 22.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1974. október 15. (85 évesen)[2]
Budapest[2]
Párt Magyar Szocialista Munkáspárt

Foglalkozás
  • politikus
  • orvos
  • patológus

Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Rusznyák István témájú médiaállományokat.

Kutatási területe: Vérfehérjék, a vér alkatrészeinek vegyi vizsgálata. Műtét utáni vérkeringési zavarok keletkezése és elhárítása. Vitaminkérdés. Vesepatológa. A nyirokkeringés fiziológiai és patológiai jelentősége.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Zsidó vallású értelmiségi családból származott. 1911-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte meg orvosi oklevelét. A kórbonctani intézetben dolgozott, majd 1912-től a Korányi Sándor által vezetett II. sz. Belgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka lett. Harcolt az első világháborúban. 1926-ban magántanárrá habilitálták, adjunktusként dolgozott tovább.

1931-1945 között a szegedi Orvostudományi Karon a Belgyógyászati Klinika igazgatói feladatait látta el. 1937/38-as tanévre megválasztották dékánnak. 1944-ben deportálták, Ausztriában sikerült levenni a vonatról. A második világháború végén már Budapesten volt.

Budapesten 1945-1946 között a budapesti II. sz.; 1946-1963 között az I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanáraként dolgozott. 1946-ban az MTA levelező, majd rendes tagjává választották. 1963-ban az I. sz. Belgyógyászati Klinikán befejezte működését, nyugdíjba vonult, de a tudományos közéletben továbbra is bent maradt, mint az MTA elnöke (1949-1970) és mint a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetője (1949-1970), utóbb tudományos tanácsadója (1971-haláláig).

Tudományos tisztségeiből adódóan életében jelentős szerepet játszott a tudományszervezés és a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a politikai színtéren is megmérettette magát.[3] 1949-1967 között tagja volt az Országgyűlésnek.[4]

Válogatott műveiSzerkesztés

  • A máj és epeutak betegségei (Molnár Bélával; Budapest, 1933.)
  • Die Eiweisskörper der Blutplasmas (társszerzőkkel; Dresden-Leipzig, 1938.)
  • A hiányos és egyoldalú táplálkozás (Debrecen, 1940.)
  • A nyirokkeringés élet- és kórtana (Földi Mihállyal, Szabó Györggyel; Budapest, 1955.)[5]
  • A nyirokkeringés jelentősége, Orvosi Hetilap, (1959.)
  • A hypophysis-mellékvesekéregrendszer szerepe trophikus zavarok kialakulásában. Társszerzőkkel. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának közleményei, (1960).
  • Vizsgálatok a rutin és ascorbinsav kapilláris resistentiára kifejtett hatására vonatkozóan patkányban. Többekkel. A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, (1962.)

Tudományos tisztségSzerkesztés

 
Rusznyák István választási beszédet mond 1953. május 9-én a SZTE aulában
  • Orvosok lapja főszerk.
  • Orvosi Hetilap főszerk.
  • Acta Medica Hungarica főszerk., 1950-
  • Magyar Tudományos Akadémia, elnök, 1949-1970
  • Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagja, 1948-
  • Szovjet Tudományos Akadémia, külföldi tag, 1958-
  • Csehszlovák Tudományos Akadémia, rendes tag, 1960-
  • Lengyel Tudományos Akadémia, külföldi tag, 1962-
  • Berlini Német Tudományos Akadémia, levelező tag, 1962-
  • Román Tudományos Akadémia, tiszteletbeli tag, 1965-
  • Svájci Orvostudományi Akadémia, levelező tag, 1966-
  • Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia, levelező tag, 1966-

Társasági tagságSzerkesztés

 
(Jobbról balra) Rusznyák István, Hetényi Géza, Kautch német professzor, Kautch felesége, Issekutzné, Korányi Erzsébet a Dóm téren, Szegeden, 1954
  • Korányi Sándor Társaság, elnökségi tag
  • Magyar Farmakológiai Társaság
  • Magyar Élettani Társaság
  • Magyar Belgyógyász Társaság
  • Magyar Urológusok és Nefrológusok Társasága
  • Soc. Int. de Médecine Interne, 1950-
  • Int. Soc. of Lymphology, tiszteletbeli tag, 1955-
  • Union Int. d'Angiologie, tiszteletbeli alapító tag, 1961-
  • Csehszlovák J. E. Purkyne Orvostudományi Társaság, 1963-
  • British Medical Assoc. lev. tag, 1966-

Fontosabb kitüntetésekSzerkesztés

  • Korányi Sándor-emlékérem, 1948, 1966
  • Kossuth-érdemrend (második osztály), 1948
  • Kossuth-díj I. fokozat 1949, 1956
  • Semmelweis Ignác-emlékérem, 1959
  • Akadémiai Aranyérem, 1961
  • Lomonoszov-aranyérem (Szovjet Tudományos Akadémia), 1968
  • Cirill és Method-rend I. fokozat (Bolgár Tudományos Akadémia alapításának 100. évfordulója alkalmából), 1970

IrodalomSzerkesztés

  • Hollán Zsigmond: Rusznyák István, az iskolaalapító. Születésének 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémián megtartott emlékbeszéd. Orvosi Hetilap, 1989/11. sz.

Jegyzetek és forrásokSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13267.htm, Rusznyák István, 2017. október 9.
  2. a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Русняк Иштван, 2015. szeptember 28.
  3. Rusznyák Istvánnak a Szegedi Tudományegyetemen 1953. május 9-én elhangzott választói beszéde / [közread. a] Szegedi Egyetem. Szeged, 1953. 25 p. Lelőhely: Országgyűlési Könyvtár.
  4. Nemzetgyűlés almanachja[halott link]
  5. Német, angol és francia nyelven is.
  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Rusznyák István lásd 300. p.

További információkSzerkesztés