Ruszt József
Ruszt József (Isaszeg, 1937. július 4. – Zalaegerszeg, 2005. július 27.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, színigazgató, művészeti tanácsadó, érdemes és kiváló művész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja.
Ruszt József | |
Domborműves emléktáblája a Hevesi Sándor Színház homlokzatán (2008, Béres János) | |
Született | 1937. július 4.[1] Isaszeg |
Elhunyt | 2005. július 27. (68 évesen)[1] Zalaegerszeg |
Állampolgársága | magyar[2] |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1963) |
Kitüntetései |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1963–1998 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruszt József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életútja
szerkesztésA Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1963-ban[3] végezte el. Ezután 11 éven át, 1973-ig, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház rendezője, miközben az Egyetemi Színpad tagja is volt. Főrendezői tisztséget töltött be 1973 és 1978 közt a kecskeméti Katona József Színházban. Részt vett a Gyurkó-féle népszínházi kísérletben, ahol szintén főrendező volt, majd a következő három évben ugyanitt művészeti vezető. 1980 és 1982 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsadója.
1982-től 1984-ig volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház megbízott igazgatója és művészeti vezetője, jelentős szerepet vállalt a színház megalapításában is. 1984-től 1987-ig igazgató-főrendező, majd még egy évig művészeti tanácsadó. Az 1987-88-as évadban már a Nemzeti Színházban is dolgozik, mint rendező, majd Szegeden a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében vesz részt. 1989-ben ugyanitt megalapítja a Független Színpadot, amit 1990-ben Budapestre költöztetnek, hogy 1991-től ott működjön.
1994-től 1998-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja, 1995-től annak művészeti vezetője, eközben többször vállalt vendégrendezést vidéki színházakban is.
2000-ben költözött vissza Zala megyébe, Zalaszentgrótra. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2005. július 27-én este érte a halál a Zala Megyei Kórházban. Végső nyughelyére augusztus 3-án helyezték a zalaegerszegi Göcseji úti köztemetőben.
Modern rendezési elveket követett; a hagyományos és klasszikus darabokat is új rendezői felfogásban állította színpadra, így az előadásai sokszor meghökkentőek, vitákra késztetőek voltak. Például a Zalaegerszegen színre vitt Az ember tragédiája előadás (először 1982-ben) a mű teljesen újszerű megközelítése volt.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 181.[4]
Díjai, elismerései
szerkesztés- Jászai Mari-díj (1975)
- Érdemes művész (1977)
- Kiváló művész (1985)
- Zala Megyei Alkotói Díj (1988)
- Magyar Művészetért díj (1989)
- Kossuth-díj (1993)
- A Hevesi Sándor Színház örökös tagja (1997)
- Zalaegerszeg városától színház- és társulatteremtő tevékenységéért 2004-ben Pro Urbe-díjat kapott.[5]
Emlékezete
szerkesztésA kecskeméti Katona József Színházban működik a Ruszt József Stúdió Színház.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ A Színművészeti Egyetem digitális archívuma. filmacademy.hu. [2014. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ 2011. április 19-i lekérdezés
- ↑ zalaegerszeg.hu: A Pro Urbe-díj díjazottjai
- ↑ port.hu: a Ruszt József Stúdió Színház programja
Források
szerkesztés- Ruszt József a Hevesi Sándor Színház honlapján
- Ruszt József a Magyar Színházművészeti Lexikonban
- Complex Magazin: Ruszt József 1937–2005
- a Színház folyóirat melléklete: Ruszt József hagyatékából, 2005. december
- Ruszt József a port.hu-n
- sulinet.hu: Ruszt József örökre távozott
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 9.)
Ajánlott irodalom
szerkesztés- Nánay István: Ruszt (2002)
- Kőszegi Lajos és Nánay István: A Föld lapos és négy angyal tartja (2004), interjúkötet Ruszttal
- Ruszt József: Színészdramaturgia és színészmesterség (1983)