Főmenü megnyitása

Sándor Pál (Szolnok, 1901. április 1.[2]Budapest, 1972. február 21.) filozófus, egyetemi tanár, a filozófiai tudományok doktora.

Sándor Pál
Született 1901. április 1.
Szolnok
Elhunyt 1972. február 21. (70 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiSándor Miksa
Kohn Hermina
Foglalkozása filozófus
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[1]

Írói álnevei: Alexander Pál, Altenau Pál, André Gaillard, Gésmey Pál, Humble, Kelemen Lajos, Kollár Ferenc, Köhler Gusztáv, Paul Ravin, Safáry Ferenc, Kurt Sauerland, John Miller Stuart,[3] Szalai György, Szolnoki Sándor Pál, Nicolaus Waubke.

ÉleteSzerkesztés

Szolnokon született Sándor Miksa városi pénztártiszt és Kohn Hermina gyermekeként. 1918-tól vett részt a munkásmozgalomban. 1919-től a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja. A Tanácsköztársaság alatt a szolnoki KIMSZ szervezet vezetője volt. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, majd ideiglenesen szabadlábra helyezték.

1921-ben Bécsbe emigrált, ahol 1925-ig a Bécsi Egyetemen filozófiát tanult. A KMP bécsi szervezeteinek és az Osztrák Kommunista Párt tagja. Az ifjúmunkás csoportban tevékenykedett. 1925-től 1927-ig újságíró volt.

1927-ben a KMP Külföldi Bizottságának utasítására hazatért, és még ebben az évben belépett a Magyarországi Szocialista Munkáspártba (a Vági István vezette MSZMP-be) is. Közben magántisztviselőként dolgozott. Több cikke jelent meg a KMP legális kiadványában, a 100% című folyóiratban, amelynek betiltása után 1931–33-ban a Társadalmi Szemlét szerkesztette. 1928-ban házasságot kötött Budapesten Szerényi Mózes tanító és Götzl Lujza lányával, Juliannával.[4] 1929–30-ban néhány hónapig a Kommunista című lap szerkesztőbizottságának tagja is volt.

Ekkoriban számos kisebb ponyvát, füzetes regényt adott közre, tucatnyi álnéven, ill. ezek egy részén fordítóként tüntette föl álnevét. A II. világháború alatt az Európa Könyvtár sorozatának szerkesztője, a Magyar Történelmi Emlékbizottság tagja volt. Többször letartóztatták. 1944-ben illegalitásba vonult.

1945 után a Magyar Kommunista Párt (MKP) Budapest, II. kerületi titkára, majd a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott, és szerkesztője volt a Gazdaság című folyóiratnak. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták.

1954-ben rehabilitálták. 1954-től az Országos Fordító Iroda igazgatója volt. 1956 végén részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megszervezésében. 1956-ban és 57-ben az MSZMP Budapest V. kerületi pártbizottságának elnöke volt. 1958-tól a Budapesti Orvostudományi Egyetem marxizmus-leninizmus tanszékét vezette. Ebben az évben lett a filozófiai tudományok doktora. 1959-től haláláig az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán a filozófiai tanszék vezetője volt.

MűveiSzerkesztés

FilozófiatörténetSzerkesztés

  • Marx vagy Hendrik de Man, Budapest, 1934
  • Fasiszta munkakódexek (Korunk Könyvei sorozatban), 1934
  • A történelmi materializmus története, Budapest, 1938
  • Filozófiai lexikon 1-6, Faust Kiadás, Budapest, 1941
  • Aristoteles, Budapest, 1941
  • A dialektika története, szerzői magánkiadás, Budapest, 1943
  • Két magyar filozófus – Böhm Károly és Brandenstein Béla, Budapest, 1944
  • Engels mint filozófus, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1945
  • A természettudományok fejlődése a Szovjetunióban, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1945
  • Filozófiai hátramaradottságunk okairól, 1946
  • Tervgazdaság és kapitalizmus, A „Gazdaság” kiadása, Budapest, 1947?
  • Aristoteles logikája, Gondolat Kiadó, Budapest, 1958
  • A filozófia története Marxtól Leninig I-II. (egyetemi jegyzet), Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest, 1960-1961
  • A filozófia története I–III., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965
  • Nicolaus Cusanus, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965
  • A klasszikus német filozófia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1966
  • Az idős Schelling és a fiatal Engels (Különlenyomat a Magyar Filozófiai Szemle 1966. évi 4. számából), Budapest, 1966
  • Henri Bergson filozófiája, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1967
  • A filozófia is közügyǃ (tanulmányok), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1968
  • Az ár ellen (tanulmányok), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970
  • Az ideológiáról, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1972
  • A két frankfurti iskola, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1972
  • A magyar filozófia története 1900–1945, I–II., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1973
  • A filozófia fejlődéstörvényei (sajtó alá rendezte: Tihanyi József), Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1975
  • Sándor Pál-Lukács György-...: A marxista etika történetéből, Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya, Budapest, 1984

IrodalomtörténetSzerkesztés

  • Az igazi József Attila, 1940
  • Költészet és nemzet (József Attila válogatott elméleti írásai), kiad., 1941
  • A Népszava és a kommunisták a felszabadulás előestéjén (Különlenyomat a Magyar Könyvszemle 1970/1-2. számából), Budapest, 1970
  • Az anekdotázó Deák Ferenc, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986

Regényei, ponyvákSzerkesztés

  • Szabadságos halottak (Szolnoki Sándor Pál álnéven), 1924
  • Raszkolnyikov Szibériában, Gyarmati Ferenc Könyvnyomtató Műhely, 1933
  • Fajok, 1936
  • A cowboyok kapitánya (Safáry Ferenc álnéven), 1939
  • 7-es erőd foglya (Safáry Ferenc álnéven), 1939
  • Asszonyok a légióban (írta André Gaillard álnéven, fordító: Safáry Ferenc álnéven), 1941
  • A veszedelmes hasonmás (írta Paul Ravin álnéven, fordító: Kollár Ferenc álnéven), 1943

FordításaiSzerkesztés

  • Immanuel Kant: Egy világpolgár gondolatai az emberiség egyetemes történetéről; ford., bev. Sándor Pál; s.n., Bp.–Wien, 1926 (Európa könyvtár)
  • Dosztojevszkij levelei a börtönből; ford., bev. Sándor Pál; Európa Könyvtár, Wien, 1926 (Európa könyvtár)
  • John Dos Passos: Elkallódott ifjúság; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Europa, Bp., 193?
  • Hegel: Ember és történelem; ford., bev. Sándor Pál; Codex, Bp., 1942
  • Uptain Sinclair: A szerelem kálváriája. Regény; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Bp., 1942
  • Lev Tolsztoj: 1812; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Bp., 1942
  • Aleksej N. Tolstoj: Marslakók között; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Lukáts, Bp., 1943
  • Makszim Gorkij: Az élet iskolája; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Bp., 1943
  • Bret Harte: Három társ; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Lukáts, Bp., 1943
  • Marietta Saginian: Két világ határán; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Bp., 1945 k.
  • Uptain Sinclair: Rabszolgák. Regény; ford. Sándor Pál; Nova, Bp., 1946
  • Makszim Gorkij: Boldogtalan szerelem; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Bp., 1946 (Európa regénytár)
  • Julian Borchard: A marxi közgazdaságtan alapfogalmai; ford. Sándor Pál; Várkonyi Ny., Bp., 1947 k. (Európa könyvtár)

CikkeiSzerkesztés

Számos cikke jelent meg szakfolyóiratokban, a Magyar Filozófiai Szemlében, a Valóságban, napilapokban, egyéb kiadványokban.

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A kutatók egy része Sándor Pált tekinti József Attila felsőbb kapcsolatának a Kommunista Pártban, és őt okolják a költő kizárásával kapcsolatosan, illetve a párttal való kapcsolatának megromlásáért.

ForrásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM69398, Sándor Pál, 2018. szeptember 12.
  2. Születési bejegyzése a szolnoki polgári születési akv. 258/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  3. Markovits Györgyi Álnév szótárában a 226. oldalon: Miller John Stuart. Logikusabbnak tűnne ezek helyett a John Stuart Miller forma, erre azonban nincs elérhető forrás.
  4. Sándor Pál és Szerényi Julianna házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1869/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)