Sándor Pál (filozófus)

(1901–1972) filozófus

Sándor Pál (Szolnok, 1901. április 1.[5]Budapest, 1972. február 21.)[6] filozófus, egyetemi tanár, a filozófiai tudományok doktora.

Sándor Pál
Született 1901. április 1.[1][2]
Szolnok
Elhunyt 1972. február 21. (70 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgársága magyar
Házastársa Szerényi Julianna
(h. 1926–1972)
SzüleiSándor Miksa
Kohn Hermina
Foglalkozása filozófus
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert[4]
SablonWikidataSegítség

Írói álnevei: Alexander Pál, Altenau Pál, André Gaillard, Gésmey Pál, Humble, Kelemen Lajos, Kollár Ferenc, Köhler Gusztáv, Paul Ravin, Safáry Ferenc, Kurt Sauerland, John Stuart Miller, J. St. Miller,[7] Roger Steffens,[8] Szalai György, Szolnoki Sándor Pál, Nicolaus Waubke.

ÉleteSzerkesztés

Szolnokon született Sándor Miksa városi pénztártiszt és Kohn Hermina (1868–1951) gyermekeként. 1918-tól vett részt a munkásmozgalomban. 1919-től a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja. A Tanácsköztársaság alatt a szolnoki KIMSZ szervezet vezetője volt. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, majd ideiglenesen szabadlábra helyezték.

1921-ben Bécsbe emigrált, ahol 1925-ig a Bécsi Egyetemen filozófiát tanult. A KMP bécsi szervezeteinek és az Osztrák Kommunista Párt tagja. Az ifjúmunkás csoportban tevékenykedett. 1925-től 1927-ig újságíró volt.

1927-ben a KMP Külföldi Bizottságának utasítására hazatért, és még ebben az évben belépett a Magyarországi Szocialista Munkáspártba (a Vági István vezette MSZMP-be) is. Közben magántisztviselőként dolgozott. Több cikke jelent meg a KMP legális kiadványában, a 100% című folyóiratban, amelynek betiltása után 1931–33-ban a Társadalmi Szemlét szerkesztette. 1926. december 23-án Budapesten házasságot kötött Szerényi Mózes tanító és Götzl Lujza lányával, Juliannával.[9] 1929–30-ban néhány hónapig a Kommunista című lap szerkesztőbizottságának tagja is volt.

Ekkoriban számos kisebb ponyvát, füzetes regényt adott közre, tucatnyi álnéven, illetve ezek egy részén fordítóként tüntette föl álnevét. A második világháború alatt az Európa Könyvtár sorozatának szerkesztője, a Magyar Történelmi Emlékbizottság tagja volt. Többször letartóztatták. 1944-ben illegalitásba vonult.

1945 után a Magyar Kommunista Párt (MKP) Budapest, II. kerületi titkára, majd a Szabad Nép szerkesztőségében dolgozott, és szerkesztője volt a Gazdaság című folyóiratnak. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták.

1954-ben rehabilitálták. 1954-től az Országos Fordító Iroda igazgatója volt. 1956 végén részt vett a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megszervezésében. 1956-ban és 57-ben az MSZMP Budapest V. kerületi pártbizottságának elnöke volt. 1958-tól a Budapesti Orvostudományi Egyetem marxizmus-leninizmus tanszékét vezette. Ebben az évben lett a filozófiai tudományok doktora. 1959-től haláláig az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán a filozófiai tanszék vezetője volt.

MűveiSzerkesztés

FilozófiatörténetSzerkesztés

  • Marx vagy Hendrik de Man, Faust Kiadás, Budapest, 1934, 79 oldal
  • Fasiszta munkakódexek (Korunk Könyvei sorozatban), 1934
  • A történelmi materializmus története, Budapest, 1938
  • Filozófiai lexikon 1-6, Faust Kiadás, Budapest, 1941
  • Aristoteles, Faust Kiadás, Budapest, 1941, Faust kis könyvei sorozat 1., 70 oldal
  • Aquinoi Szent Tamás és Szent Ágoston, Faust Kiadás, Budapest, 1941, Faust kis könyvei sorozat, 39 oldal
  • A két Bacon:[10] külön lenyomat a Filozófiai lexikonból, Faust Kiadás, Budapest, 1941, Faust kis könyvei sorozat, 30 oldal
  • Három orosz filozófus, Faust Kiadás, Budapest, 194?, Faust kis könyvei sorozat, 45 oldal
  • A dialektika története, szerzői magánkiadás, Budapest, 1943
  • Két magyar filozófus – Böhm Károly és Brandenstein Béla, Budapest, 1944
  • Engels mint filozófus, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1945
  • A természettudományok fejlődése a Szovjetunióban, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1945
  • Filozófiai hátramaradottságunk okairól, Európa, Budapest, 1946[11]
  • Tervgazdaság és kapitalizmus, A „Gazdaság” kiadása, Budapest, 1947?
  • Aristoteles logikája, Gondolat Kiadó, Budapest, 1958
  • A XIX. századvégi agrárválság Magyarországon, Gazdaságtörténeti értekezések sorozat, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958, 440 oldal
  • A filozófia története Marxtól Leninig I-II. (egyetemi jegyzet), Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest, 1960-1961
  • A filozófia története I–III., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965
  • Nicolaus Cusanus, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965
  • A klasszikus német filozófia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1966
  • Az idős Schelling és a fiatal Engels (Különlenyomat a Magyar Filozófiai Szemle 1966. évi 4. számából), Budapest, 1966
  • Henri Bergson filozófiája, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1967
  • A filozófia is közügyǃ (tanulmányok), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1968
  • Az ár ellen (tanulmányok), Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1970
  • Az ideológiáról, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1972
  • A két frankfurti iskola, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1972
  • A magyar filozófia története 1900–1945, I–II., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1973
  • A filozófia fejlődéstörvényei (sajtó alá rendezte: Tihanyi József), Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1975
  • Sándor Pál-Lukács György-...: A marxista etika történetéből, Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya, Budapest, 1984

IrodalomtörténetSzerkesztés

  • Az igazi József Attila, Hajnal, Budapest, 1940
  • Költészet és nemzet (József Attila válogatott elméleti írásai), kiad., 1941
  • A Népszava és a kommunisták a felszabadulás előestéjén (Különlenyomat a Magyar Könyvszemle 1970/1-2. számából), Budapest, 1970
  • Az anekdotázó Deák Ferenc, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986

Regényei, ponyvákSzerkesztés

  • Szolnoki Sándor Pál: Szabadságos halottak, Új Kultúra, Budapest, 1924, 83 oldal
  • Raszkolnyikov Szibériában, Gyarmati Ferenc Könyvnyomtató Műhely, 1933
  • Fajok, Faust Imre Könyvkiadó, Budapest, 1936
  • Safáry Ferenc: A cowboyok kapitánya, 1939
  • Safáry Ferenc: 7-es erőd foglya, 1939
  • J. St. Miller: Mindenki ártatlan!, (Timber Square),[12] fordító: Safáry Ferenc álnéven, Aurora, Budapest, 193?, 192 oldal
  • André Gaillard: Asszonyok a légióban, fordító: Safáry Ferenc álnéven, Aurora, Budapest, 1941, 160 oldal
  • Roger Steffens: A toronyszoba lakója, fordító: Kollár Ferenc álnéven, Aurora, Budapest, 1941
  • Paul Ravin: A veszedelmes hasonmás, fordító: Kollár Ferenc álnéven, 1943

SzínműveSzerkesztés

  • Bolond Istók – humoros játék három felvonásban – Petőfi után szabadon, Drach M., Pápa, 1933, 81 oldal

FordításaiSzerkesztés

  • Immanuel Kant: Egy világpolgár gondolatai az emberiség egyetemes történetéről; ford., bev. Sándor Pál; s.n., Budapest–Wien, 1926 (Európa könyvtár)
  • Dosztojevszkij levelei a börtönből; ford., bev. Sándor Pál; Európa Könyvtár, Wien, 1926 (Európa könyvtár)
  • John Dos Passos: Elkallódott ifjúság; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Europa, Budapest, 193?
  • Hegel: Ember és történelem; ford., bev. Sándor Pál; Codex, Budapest, 1942
  • Uptain Sinclair: A szerelem kálváriája. Regény; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1942
  • Lev Tolsztoj: 1812; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1942
  • Aleksej N. Tolstoj: Marslakók között; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Lukáts, Budapest, 1943
  • Makszim Gorkij: Az élet iskolája; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1943
  • Bret Harte: Három társ; ford. Safáry Ferenc [Sándor Pál]; Lukáts, Budapest, 1943
  • Makszim Gorkij: Az anya; ford. Kollár Ferenc?? [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1944
  • Marietta Saginian: Két világ határán; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1945 k.
  • Uptain Sinclair: Rabszolgák. Regény; ford. Sándor Pál; Nova, Budapest, 1946
  • Makszim Gorkij: Boldogtalan szerelem; ford. Kollár Ferenc [Sándor Pál]; Európa, Budapest, 1946 (Európa regénytár)
  • Julian Borchard: A marxi közgazdaságtan alapfogalmai; ford. Sándor Pál; Várkonyi Ny., Budapest, 1947 k. (Európa könyvtár)
  • Richard Cumberland: Az öngyilkosok hajója; ford. Safáry Ferenc álnevén; Aurora, Budapest, 194?, 580 oldal

CikkeiSzerkesztés

Számos cikke jelent meg szakfolyóiratokban, a Magyar Filozófiai Szemlében, a Valóságban, napilapokban, egyéb kiadványokban.

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A kutatók egy része Sándor Pált tekinti József Attila felsőbb kapcsolatának a Kommunista Pártban, és őt okolják a költő kizárásával kapcsolatosan, illetve a párttal való kapcsolatának megromlásáért.[13]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13388.htm, Sándor Pál, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  4. http://resolver.pim.hu/auth/PIM69398, Sándor Pál, 2018. szeptember 12.
  5. Születési bejegyzése a szolnoki polgári születési akv. 258/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  6. Budapest XIII. kerületi állami halotti anyakönyv, 414/1972.
  7. Markovits Györgyi Álnév szótárában a 226. oldalon: Miller John Stuart. Illetve John Miller Stuart. A logikusabbnak tűnő John Stuart Miller megtalálható a MOKKA adatbázisában pl. a Mindenki ártatlan! című regényénél (J. St. Miller) ahol fordítóként egy másik álneve, Safáry Ferenc van feltüntetve. Az álnév választást valószínűleg John Stuart Mill személye inspirálta.
  8. MOKKÁban A toronyszoba lakója című regényénél.
  9. Sándor Pál és Szerényi Julianna házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1869/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 5.)
  10. Roger és Francis Bacon.
  11. PIM szerint: 1947.
  12. Fiktív eredeti cím??
  13. Lengyel András, és általa megnevezett más források.

ForrásokSzerkesztés