Sánta Ferenc (hegedűművész, 1945–2024)
ifjabb Sánta Ferenc (Kaposvár, 1945. március 2. – Budapest, VII. kerület, 2024. október 22.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás, a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti vezetője.
Sánta Ferenc | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1945. március 2. Kaposvár |
Elhunyt | 2024. október 22. (79 évesen)[1] Budapest VII. kerülete[2] |
Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1963–1969) |
Pályafutás | |
Aktív évek | 1958– |
Hangszer | hegedű |
Díjak |
|
Tevékenység | zenész |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutása
szerkesztésCigányzenész családba született, édesapja, idősebb Sánta Ferenc (1919–2003) elismert, híres cigányzenész volt, de már a dédapja is hegedült, édesanyja Horváth Gizella. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már apja zenekarában is bemutatkozott.
1952-től a kaposvári zeneiskolában Lehota Dezsőnél tanult hegedülni, és 13 évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később Gréf Matild szakfelügyelő javaslatára felvételi nélkül bekerült a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, de eközben már országjáró cigányzenész volt, Kovács Apollóniát kísérte. Hegedűművészi és tanári diplomáját 1969-ben szerezte meg.
Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg. Cigányzenészként bejárta a világot, de időről időre klasszikus zenét is játszik; pályafutása elején például tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarnak is zenésze volt. Európa szinte minden országában játszott, járt az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában stb. Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg az 1990-es képek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított is az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.
A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, és azóta folyamatosan jelennek meg rádiós, televíziós és hanglemez-felvételei. Ezeken és koncertjein a cigányzene klasszikus darabjai mellett – többek között – Johannes Brahms, Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is játssza.
Ifj. Sánta Ferenc nős, felesége Bódi Magdolna, gyermekei Ferenc és Beatrix, mindketten tanult zenészek.
1981-ben megkapta a Magyar Televízió, 1982-ben a Magyar Rádió nívódíját. 1995-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2002-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2007-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 2009-ben Prima Primissima díjat kapott, 2011-ben Budapest, 2024-ben pedig Kaposvár díszpolgára lett.[3]
Elismerései
szerkesztés- A Magyar Televízió nívódíja (1981)
- A Magyar Rádió nívódíja (1982, 2004)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
- eMeRTon-díj (1998)
- Lyra-díj (1998)[4]
- Liszt Ferenc-díj (2002)
- Kossuth-díj (2007)
- Prima Primissima díj (2009)
- Budapest díszpolgára (2011)
- A Nemzet Művésze (2014)
- Kossuth-nagydíj (2023)
- Kaposvár díszpolgára (2024)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Meghalt Sánta Ferenc, 2024. október 23.
- ↑ Imádott felesége után halt a prímáskirály, 2024. október 24.
- ↑ Kaposvár város napja: ők az idei kitüntetettek. Kaposvár Most, 2024. január 23. (Hozzáférés: 2024. január 25.)
- ↑ Lyra-díj http://www.geocities.ws/fivelyra/dij.html
Források
szerkesztés- Biográf Ki kicsoda 2004. Poligráf Kiadó, Budapest, 2003. 1399. old.
- Harmincöt éve hegedűvel a világ körül
- Magyar Nemzeti Cigányzenekar
- Ifj. Sánta Ferenc Budapest díszpolgára
- Prima Primissima Díjat kapott ifjabb Sánta Ferenc hegedűművész is Archiválva 2020. november 26-i dátummal a Wayback Machine-ben