Főmenü megnyitása

Sáránd község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar megyében, a Derecskei járásban.

Sáránd
106-Sáránd1.jpg
Sáránd címere
Sáránd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
KistérségDerecske-Létavértesi
Jogállás község
Polgármester Dézsi András
Irányítószám 4272
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség2225 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség99,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sáránd (Magyarország)
Sáránd
Sáránd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 44″, k. h. 21° 37′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 44″, k. h. 21° 37′ 27″
Sáránd (Hajdú-Bihar megye)
Sáránd
Sáránd
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Sáránd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáránd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Sáránd Hajdú-Bihar megye középső részén fekszik, a Debreceni Erdőspuszták szomszédságában. A község Debrecen városkörnyéki településeinek körébe tartozik. Debrecen távolsága (13 km) meghatározta és ma is befolyásolja a település életének alakulását. A közlekedési kapcsolat jó, a kis távolság, megfelelő járatsűrűségű tömegközlekedési hálózat lehetővé tette a Debrecennel való széles körű kapcsolatot.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

Közúton a Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-Szeged közötti, 47. számú főútvonal mentén helyezkedik el, Debrecentől déli irányban 13-km-re.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

A település a MÁV 106/107-es számú, Debrecen–Nagykereki vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik.

CímerSzerkesztés

A település címere az egykori hajdúvárosi múltra utal. A címerpajzsban egy támadóvívó állásban elhelyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó hajdú vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelenítenek meg. A sisakdísz - a szokásostól eltérően - nem a címerképet ismétli meg, hanem a kor jellegzetes fecskefarkú hadilobogóját. A zászlórúd két oldalán egyenletesen elosztva az 1694-es évszám olvasható.

TörténeteSzerkesztés

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A település nevének első megemlítése, még Sarang formájában 1219-ből való, majd a váradi egyházmegye évkönyvei szerint a XIII. század végén a faluban már szervezett egyház és templom volt.

Első ismert birtokosa Márton úr, később Bakó, akiről sokáig Bakó-Sárángnak is nevezték a helységet.

A XVI. században magánföldesúri birtok, 1552-ben Czibak Imréé és Sárándi Mihály örököseié.

A település a hajdúkiváltságokat a XVII. század elején kapta meg (egyes források szerint 1605-ben Bocskai Istvántól), az azonban biztos, hogy az erdélyi törvénytár (Approbata Constitutiones) 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi. A közeli Nagyvárad török kézre kerülése után a lakosok a törököknek dézsmát és harminc magyar forint cenzust fizettek.

A török kiűzése után a település kiváltságait a bécsi udvar nem ismerte el, és a király a XVIII. század elején a falut az elmaradt nádori fizetés fejében zálogba Eszterházy Pál nádornak adományozta, s ő Sárándot a derecskei uradalmához csatolta. A lakosság azonban nem feledkezett meg városa hajdújogáról, és továbbra is használták a hajdúvárosi múltra utaló pecsétnyomót.

A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]

Egyházi közigazgatásSzerkesztés

Római katolikus egyházSzerkesztés

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Bihari Főesperességének Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a település római katolikus vallású lakosai Derecske plébániához tartoznak, mint filia.

Görögkatolikus egyházSzerkesztés

A Hajdúdorogi egyházmegye Székesegyházi Főesperességének Hajdúdorogi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település görögkatolikus vallású lakosai a Debreceni Szent Anna-parókiához tartoznak mint filia.

Református egyházSzerkesztés

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyházSzerkesztés

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének Debreceni Evangélikus Egyházközségéhez tartozik mint szórvány.

NevezetességeiSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés