Wikipédia

Sáránd

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Sáránd község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Sáránd
Sáránd címere
Sáránd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
KistérségDerecske-Létavértesi
Jogállásközség
PolgármesterDézsi András (független)[1]
Irányítószám4272
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség2137 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′, k. h. 21° 38′Koordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 21° 38′
Sáránd (Hajdú-Bihar vármegye)
Sáránd
Sáránd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Sáránd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáránd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Sáránd Hajdú-Bihar vármegye középső részén fekszik, a Debreceni Erdőspuszták tájegység szomszédságában. A község Debrecen városkörnyéki településeinek körébe tartozik. Debrecen távolsága (13 km) meghatározta és ma is befolyásolja a település életének alakulását. A közlekedési kapcsolatai jók, a kis távolság, megfelelő járatsűrűségű tömegközlekedési hálózat lehetővé tette a Debrecennel való széles körű kapcsolatot.

A szomszédos települések: észak felől Mikepércs, kelet felől Hajdúbagos, dél felől Derecske, nyugat felől pedig Hajdúszoboszló.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-Szeged közti 47-es főút, melyen Debrecentől 13 kilométerre délre helyezkedik el. Keleti szomszédjaival a 4809-es út köti össze.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 106-os számú Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonala érinti, illetve 2009-es bezárása előtt áthaladt rajta a 107-es számú Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonal is. A két vonal közös itteni megállási pontja, Sáránd vasútállomás valójában mikepércsi területen helyezkedik el, bár alig méterekre Sáránd északkeleti határszélétől; közúti elérését a közvetlenül mellette húzódó 47-es főút biztosítja.

Címere szerkesztés

A település címere az egykori hajdúvárosi múltra utal. A címerpajzsban egy támadóvívó állásban elhelyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó hajdú vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelenítenek meg. A sisakdísz - a szokásostól eltérően - nem a címerképet ismétli meg, hanem a kor jellegzetes fecskefarkú hadilobogóját. A zászlórúd két oldalán egyenletesen elosztva az 1694-es évszám olvasható.

Története szerkesztés

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A település nevének első megemlítése, még Sarang formájában 1219-ből való, majd a váradi egyházmegye évkönyvei szerint a XIII. század végén a faluban már szervezett egyház és templom volt.

Első ismert birtokosa Márton úr, később Bakó, akiről sokáig Bakó-Sárángnak is nevezték a helységet.

A XVI. században magánföldesúri birtok, 1552-ben Czibak Imréé és Sárándi Mihály örököseié.

A település a hajdúkiváltságokat a XVII. század elején kapta meg (egyes források szerint 1605-ben Bocskai Istvántól), az azonban biztos, hogy az erdélyi törvénytár (Approbata Constitutiones) 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi. A közeli Nagyvárad török kézre kerülése után a lakosok a törököknek dézsmát és harminc magyar forint cenzust fizettek.

A török kiűzése után a település kiváltságait a bécsi udvar nem ismerte el, és a király a 18. század elején a falut az elmaradt nádori fizetés fejében zálogba Eszterházy Pál nádornak adományozta, s ő Sárándot a derecskei uradalmához csatolta. A lakosság azonban nem feledkezett meg városa hajdújogáról, és továbbra is használták a hajdúvárosi múltra utaló pecsétnyomót.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Szabó Antal független[3]
1994–1998 Nagy Józsefné MSZP[4]
1998–2002 MSZP[5]
2002–2006 MSZP[6]
2006–2010 MSZP[7]
2010–2014 MSZP[8]
2014–2018 Szántó József független[9] a képviselő-testület feloszlatta magát[10]
2018–2019 Dézsi András független[11] Időközi választás: 2018. november 25.
2019-től független[12]

A településen a "nagy" önkormányzat mellett cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2254
2246
2225
2210
2178
2137
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 37,6%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 26,1% (28,1% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% örménynek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30% volt református, 4,9% római katolikus, 1,6% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% ortodox, 29,6% felekezeten kívüli (31,6% nem válaszolt).[15]

Egyházi közigazgatás szerkesztés

Római katolikus egyház szerkesztés

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Bihari Főesperességének Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a település római katolikus vallású lakosai Derecske plébániához tartoznak, mint filia.

Görögkatolikus egyház szerkesztés

A Hajdúdorogi egyházmegye Székesegyházi Főesperességének Hajdúdorogi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település görögkatolikus vallású lakosai a Debreceni Szent Anna-parókiához tartoznak mint filia.

Református egyház szerkesztés

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház szerkesztés

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének Debreceni Evangélikus Egyházközségéhez tartozik mint szórvány.

Nevezetességei szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 19önkvál nevű lábjegyzeteknek
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  6. ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  10. ↑ A demokrácia csődjével indokolják lépésüket a sárándi képviselők. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  11. ↑ Sáránd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. november 25. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Sáránd Helységnévtár
  15. ↑ Sáránd Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sáránd&oldid=27047722”