Sáránd
Sáránd község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Sáránd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Derecskei | ||
Kistérség | Derecske-Létavértesi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dézsi András (független)[1] | ||
Irányítószám | 4272 | ||
Körzethívószám | 52 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2115 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 99,21 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 24′, k. h. 21° 38′47.400000°N 21.633333°EKoordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 21° 38′47.400000°N 21.633333°E | |||
Sáránd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáránd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSáránd Hajdú-Bihar vármegye középső részén fekszik, a Debreceni Erdőspuszták tájegység szomszédságában. A község Debrecen városkörnyéki településeinek körébe tartozik. Debrecen távolsága (13 km) meghatározta és ma is befolyásolja a település életének alakulását. A közlekedési kapcsolatai jók, a kis távolság, megfelelő járatsűrűségű tömegközlekedési hálózat lehetővé tette a Debrecennel való széles körű kapcsolatot.
A szomszédos települések: észak felől Mikepércs, kelet felől Hajdúbagos, dél felől Derecske, nyugat felől pedig Hajdúszoboszló.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a Debrecen-Berettyóújfalu-Békéscsaba-Szeged közti 47-es főút, melyen Debrecentől 13 kilométerre délre helyezkedik el. Keleti szomszédjaival a 4809-es út köti össze.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 106-os számú Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonala érinti, illetve 2009-es bezárása előtt áthaladt rajta a 107-es számú Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonal is. A két vonal közös itteni megállási pontja, Sáránd vasútállomás valójában mikepércsi területen helyezkedik el, bár alig méterekre Sáránd északkeleti határszélétől; közúti elérését a közvetlenül mellette húzódó 47-es főút biztosítja.
Címere
szerkesztésA település címere az egykori hajdúvárosi múltra utal. A címerpajzsban egy támadóvívó állásban elhelyezkedő, jellegzetes hajdúsüveget viselő, kardot tartó hajdú vitéz képe látható, címersisakként pedig három pántos vitézi nyílt sisakot jelenítenek meg. A sisakdísz - a szokásostól eltérően - nem a címerképet ismétli meg, hanem a kor jellegzetes fecskefarkú hadilobogóját. A zászlórúd két oldalán egyenletesen elosztva az 1694-es évszám olvasható.
Története
szerkesztésA településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A település nevének első megemlítése, még Sarang formájában 1219-ből való, majd a váradi egyházmegye évkönyvei szerint a XIII. század végén a faluban már szervezett egyház és templom volt.
Első ismert birtokosa Márton úr, később Bakó, akiről sokáig Bakó-Sárángnak is nevezték a helységet.
A XVI. században magánföldesúri birtok, 1552-ben Czibak Imréé és Sárándi Mihály örököseié.
A település a hajdúkiváltságokat a XVII. század elején kapta meg (egyes források szerint 1605-ben Bocskai Istvántól), az azonban biztos, hogy az erdélyi törvénytár (Approbata Constitutiones) 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi. A közeli Nagyvárad török kézre kerülése után a lakosok a törököknek dézsmát és harminc magyar forint cenzust fizettek.
A török kiűzése után a település kiváltságait a bécsi udvar nem ismerte el, és a király a 18. század elején a falut az elmaradt nádori fizetés fejében zálogba Eszterházy Pál nádornak adományozta, s ő Sárándot a derecskei uradalmához csatolta. A lakosság azonban nem feledkezett meg városa hajdújogáról, és továbbra is használták a hajdúvárosi múltra utaló pecsétnyomót.
Közélete
szerkesztésVezetői
szerkesztésIdőszak | Név | Párt | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Tanácselnökök | |||
1985-1990 | Pallás Imre | Hazafias Népfront[3] | |
Polgármesterek (1990 óta) | |||
1990–1994 | Szabó Antal | független[4] | |
1994–1998 | Nagy Józsefné | MSZP[5] | |
1998–2002 | MSZP[6] | ||
2002–2006 | MSZP[7] | ||
2006–2010 | MSZP[8] | ||
2010–2014 | MSZP[9] | ||
2014–2018 | Szántó József | független[10] | a képviselő-testület feloszlatta magát[11] |
2018–2019 | Dézsi András | független[12] | Időközi választás: 2018. november 25. |
2019–2024 | független[13] | ||
2024– | (független)[1] |
A településen a "nagy" önkormányzat mellett cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 2254 | 2246 | 2225 | 2210 | 2178 | 2137 | 2115 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 37,6%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 26,1% (28,1% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% örménynek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30% volt református, 4,9% római katolikus, 1,6% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% ortodox, 29,6% felekezeten kívüli (31,6% nem válaszolt).[16]
Egyházi közigazgatás
szerkesztésRómai katolikus egyház
szerkesztésA Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Bihari Főesperességének Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a település római katolikus vallású lakosai Derecske plébániához tartoznak, mint filia.
Görögkatolikus egyház
szerkesztésA Hajdúdorogi egyházmegye Székesegyházi Főesperességének Hajdúdorogi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település görögkatolikus vallású lakosai a Debreceni Szent Anna-parókiához tartoznak mint filia.
Református egyház
szerkesztésA Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Önálló anyaegyházközség.
Evangélikus egyház
szerkesztésAz Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének Debreceni Evangélikus Egyházközségéhez tartozik mint szórvány.
Nevezetességei
szerkesztés- Református templom: 1868-ban épült, neoromán stílusban.
- Kopjafa: A világháborúk áldozatainak emlékére emelték.
Testvértelepülések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ (1985) „Alakuló tanácsülések”. Hajdú-Bihari Napló, Debrecen 42.
- ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ A demokrácia csődjével indokolják lépésüket a sárándi képviselők. (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ Sáránd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. november 25. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Sáránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Sáránd Helységnévtár
- ↑ Sáránd Helységnévtár
Külső hivatkozások
szerkesztés- Sáránd honlapja
- Sáránd térképe Archiválva 2009. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Sáránd az utazom.com honlapján