Sáregres
Sáregres község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Sáregres | |||
![]() | |||
Légi fotó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Sárbogárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Albertné Tiringer Mária (független)[1] | ||
Irányítószám | 7014 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 739 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,02 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 111[3] m | ||
Terület | 26,16 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Sárvíz-völgy[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 50″, k. h. 18° 35′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 50″, k. h. 18° 35′ 34″ | |||
Sáregres weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sáregres témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
Fejér vármegye déli részén fekszik, a megye negyedik legdélibb fekvésű települése, Vajta, Cece és Igar után; délnyugati és déli szomszédjai, Simontornya és Pálfa már Tolna vármegyéhez tartoznak. Határában folyik a Sárvíz és a Sárvíz-malomcsatorna, valamint itt terül el az előbbi két vízfolyást mintegy 20 kilométer hosszan kísérő, néhol több kilométer széles sárréti mocsárvilág (illetve az azt magába foglaló Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület) legdélebbi része is.
MegközelítéseSzerkesztés
Székesfehérvártól legkönnyebben a -as főúton érhető el a település, ez esetben Cecéig kell menni, ott nyugatra fordulni a -es főúton, majd kb. 2 kilométer után északnak fordulni a 6307-es mellékúton. Megközelíthető a község a -os főút dunaföldvári elágazásától a -es főúton, ugyancsak az előbb írt, Cece utáni letéréssel, valamint a -es főútról Szabadbattyánon letérve, a 6307-es mellékúton. Vasútvonalak közül a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal érinti a települést, amelyen saját megállóhelye van.
TörténeteSzerkesztés
Egres (Besenyő-Egres) nevét az oklevelek 1276-ban említették először, ekkor Egrus, 1324-ben Beseneu-Egrus alakban írták.
1276-ban Egresi Máté választott bíró volt Fáncs birtokmegosztásánál.
1324-ben Hörcsök, Hatvan és Besenyő-Egres révjével együtt Simontornya tartozékaként volt említve.
1324-ben Károly Róbert király a várral együtt Budavár főbírájának, Hench fia János-nak adta.
1341-ben Besenyő-Egrest és Hatvant Zsadányi János fia, Gergely besenyő (Greg. Bessenus) – mint besenyő elődeit megillető részt – követelte a királytól, végül lemondott róla Hench fia János mester javára.
A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben a veszprémi főesperességhez tartozó egyházának papja 40 kisdénár pápai tizedet fizetett.
A 15. századtól a 16. század közepéig Simontornyával egyező sorsú település volt. A 16. század második felétől pedig a gróf Cseszneky család adózó birtokai között szerepelt. 1650 és 1945 között a Zichy család birtoka volt.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Garbacz István (MDF-FKgP)[6]
- 1994–1998: Lengyel Zoltán (független)[7]
- 1998–2002: Lengyel Zoltán (Fidesz-MDF-FKgP-MKDSZ)[8]
- 2002–2006: Lengyel Zoltán (Fidesz)[9]
- 2006–2010: Mocsár Eleonóra (független)[10]
- 2010–2014: Tiringer Mária (független)[11]
- 2014–2019: Tiringer Mária (független)[12]
- 2019-től: Albertné Tiringer Mária (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 37,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,4% (18,3% nem nyilatkozott).[13]
NevezetességeiSzerkesztés
- Vízimalom – Az 1800-as évek közepén épült. Ebben a vízimalomban született Csók István festőművész 1865-ben.
Természeti értékeiSzerkesztés
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született Csók István (1865–1961) festőművész.
KéptárSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Sáregres, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sáregres Helységnévtár
ForrásokSzerkesztés
Jerney: Keleti utazása I. 237., Győrffy: Fejérvármegye.