Sáregres

magyarországi község Fejér vármegyében

Sáregres község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Sáregres
Légi fotó
Légi fotó
Sáregres címere
Sáregres címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállás község
Polgármester Albertné Tiringer Mária (független)[1]
Irányítószám 7014
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség739 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111[3] m
Terület26,16 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSárvíz-völgy[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sáregres (Magyarország)
Sáregres
Sáregres
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 50″, k. h. 18° 35′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 50″, k. h. 18° 35′ 34″
Sáregres (Fejér vármegye)
Sáregres
Sáregres
Pozíció Fejér vármegye térképén
Sáregres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáregres témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

Fejér vármegye déli részén fekszik, a megye negyedik legdélibb fekvésű települése, Vajta, Cece és Igar után; délnyugati és déli szomszédjai, Simontornya és Pálfa már Tolna vármegyéhez tartoznak. Határában folyik a Sárvíz és a Sárvíz-malomcsatorna, valamint itt terül el az előbbi két vízfolyást mintegy 20 kilométer hosszan kísérő, néhol több kilométer széles sárréti mocsárvilág (illetve az azt magába foglaló Rétszilasi-tavak Természetvédelmi Terület) legdélebbi része is.

MegközelítéseSzerkesztés

Székesfehérvártól legkönnyebben a  -as főúton érhető el a település, ez esetben Cecéig kell menni, ott nyugatra fordulni a  -es főúton, majd kb. 2 kilométer után északnak fordulni a 6307-es mellékúton. Megközelíthető a község a  -os főút dunaföldvári elágazásától a  -es főúton, ugyancsak az előbb írt, Cece utáni letéréssel, valamint a  -es főútról Szabadbattyánon letérve, a 6307-es mellékúton. Vasútvonalak közül a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal érinti a települést, amelyen saját megállóhelye van.

TörténeteSzerkesztés

Egres (Besenyő-Egres) nevét az oklevelek 1276-ban említették először, ekkor Egrus, 1324-ben Beseneu-Egrus alakban írták.

1276-ban Egresi Máté választott bíró volt Fáncs birtokmegosztásánál.

1324-ben Hörcsök, Hatvan és Besenyő-Egres révjével együtt Simontornya tartozékaként volt említve.

1324-ben Károly Róbert király a várral együtt Budavár főbírájának, Hench fia János-nak adta.

1341-ben Besenyő-Egrest és Hatvant Zsadányi János fia, Gergely besenyő (Greg. Bessenus) – mint besenyő elődeit megillető részt – követelte a királytól, végül lemondott róla Hench fia János mester javára.

A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben a veszprémi főesperességhez tartozó egyházának papja 40 kisdénár pápai tizedet fizetett.

A 15. századtól a 16. század közepéig Simontornyával egyező sorsú település volt. A 16. század második felétől pedig a gróf Cseszneky család adózó birtokai között szerepelt. 1650 és 1945 között a Zichy család birtoka volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 37,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,4% (18,3% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Vízimalom – Az 1800-as évek közepén épült. Ebben a vízimalomban született Csók István festőművész 1865-ben.

Természeti értékeiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

KéptárSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. Sáregres, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  8. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  11. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  12. Sáregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  13. Sáregres Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Sáregres témájú médiaállományokat.

Jerney: Keleti utazása I. 237., Győrffy: Fejérvármegye.