Sárgáscukormadár
A sárgáscukormadár vagy sárga cukormadár (Coereba flaveola) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó Coereba nem egyetlen faja.[1]
Sárgáscukormadár | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Coereba flaveola Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
Sárga cukormadár | ||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sárgáscukormadár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgáscukormadár témájú médiaállományokat és Sárgáscukormadár témájú kategóriát. |
Rendszerezés szerkesztés
Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a pintyfélék (Fringillidae) családjába,[2] míg mások önálló családba, a sárgáscukormadár-félék (Coerebidae) közé sorolják.[3]
Előfordulása szerkesztés
Mexikóban, Közép-Amerika déli részén, a Karib-tengeri szigeteken és Dél-Amerika területén honos. A fás, bokros, ligetes tájakat kedveli.
Alfajai szerkesztés
A fajnak 41 elisert alfaja van:[4]
- Coereba flaveola bahamensis – (Reichenbach, 1853): Bahama-szigetek
- Coereba flaveola caboti – (Baird, 1873): Yucatán-félsziget és környező szigetek
- Coereba flaveola flaveola – (Linnaeus, 1758): Jamaica
- Coereba flaveola sharpei – (Cory, 1886): Kajmán-szigetek
- Coereba flaveola bananivora – (Gmelin, 1789): Hispaniola
- Coereba flaveola nectarea – Wetmore, 1929: Tortuga-sziget (Haiti)
- Coereba flaveola portoricensis – (Bryant, 1866): Puerto Rico
- Coereba flaveola sanctithomae – (Sundevall, 1869): Saint Thomas és Saint John (Virgin-szigetek)
- Coereba flaveola newtoni – (Baird, 1873): St. Croix (Virgin-szigetek)
- Coereba flaveola bartholemica – (Sparrman, 1788): a Kis-Antillák északi szigetei közül Anguilla, Saint Kitts és Nevis, Saint-Barthélemy, Szent Márton-sziget, Saba, Sint Eustatius, Antigua és Barbuda, Montserrat és Guadeloupe
- Coereba flaveola martinicana – (Reichenbach, 1853): Martinique és Saint Lucia
- Coereba flaveola barbadensis – (Baird, 1873): Barbados
- Coereba flaveola atrata – (Lawrence, 1878): Saint Vincent
- Coereba flaveola aterrima – (Lesson, 1830): Grenada és a Grenadine-szigetek
- Coereba flaveola uropygialis – von Berlepsch, 1892: Aruba és Curaçao
- Coereba flaveola tricolor – (Ridgway, 1884): Providencia-sziget (Nicaragua partjaitól keletre)
- Coereba flaveola oblita – Griscom, 1923: San Andrés-sziget (Nicaragua partjaitól keletre)
- Coereba flaveola mexicana – (Sclater, 1857): Mexikó délkeleti részétől délre Panama nyugati részéig
- Coereba flaveola cerinoclunis – Bangs, 1901: Gyöngy-szigetek (Panama)
- Coereba flaveola columbiana – (Cabanis, 1866): Panama keleti részétől Kolumbia délnyugati részéig és Venezuela déli fele
- Coereba flaveola bonairensis – Voous, 1955: Bonaire
- Coereba flaveola melanornis – Phelps & Phelps, 1954: Cayo Sal-sziget (Venezuela)
- Coereba flaveola lowii – Cory, 1909: Los Roques-szigetek (Venezuela)
- Coereba flaveola ferryi – Cory, 1909: Tortuga-sziget (Venezuela)
- Coereba flaveola frailensis – Phelps & Phelps, 1946: Los Frailes-sziget és Los Hermanos-szigetek (Venezuela)
- Coereba flaveola laurae – Lowe, 1908: Los Testigos-szigetek (Venezuela)
- Coereba flaveola luteola – (Cabanis, 1850): Észak-Kolumbia és Venezuela partmenti része, Trinidad és Tobago
- Coereba flaveola obscura – Cory, 1913: Északkelet-Kolumbia és Nyugat-Venezuela
- Coereba flaveola minima – (Bonaparte, 1854): Kelet-Kolumbia és Dél-Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana és innen délre egészen Brazília középső részéig
- Coereba flaveola montana – Lowe, 1912: Andok hegyei Venezuela északnyugati részén
- Coereba flaveola caucae – Chapman, 1914: Nyugat-Kolumbia
- Coereba flaveola gorgonae – Thayer & Bangs, 1905: Gorgona-sziget (Kolumbia)
- Coereba flaveola intermedia – (Salvadori & Festa, 1899): Délnyugat-Kolumbia, Ecuador nyugati része Peru északi fele és innen keletre Dél-Venezueláig és Nyugat-Brazíliáig
- Coereba flaveola bolivari – Zimmer & Phelps, 1946: Kelet-Venezuela
- Coereba flaveola guianensis – (Cabanis, 1850): Délkelet-Venezuela és Guyana
- Coereba flaveola roraimae – Chapman, 1929: tepui Délkelet-Venezuela, Guyana délnyugati része és Brazília északi része
- Coereba flaveola pacifica – Lowe, 1912: Kelet-Peru
- Coereba flaveola magnirostris – (Taczanowski, 1880): Észak-Peru
- Coereba flaveola dispar – Zimmer, 1942: Peru középső része és Bolívia nyugati fele
- Coereba flaveola chloropyga – (Cabanis, 1850): Bolívia keleti fele, Kelet-Brazília, Uruguay északi része, Argentína északkeleti része és Paraguay
- Coereba flaveola alleni – Lowe, 1912: Kelet-Bolívia és Brazília középső része
Életmódja szerkesztés
Nektárral és gyümölcsök nedvével táplálkozik, néha rovarokat is eszik.
Szaporodása szerkesztés
Ágakra készíti gömb alakú fészkét. Fészekalja 2–3 tojásból áll, melyen 12–13 napig kotlik. A fiókák kirepülése után a fészket éjszakai pihenőhelyül használja.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
- ↑ Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
- ↑ A Biolib rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
- ↑ Bananaquit, buntings, sparrows & bush tanagers. IOC World Bird List (v 4.2), 2014. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.14344/IOC.ML.4.2. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
Források szerkesztés
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. április 9.) (angolul)
További információk szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Hilty, S. & Christie, D.A. (2016). Bananaquit (Coereba flaveola). In: del Hoyo, J., Elliott, A., Sargatal, J., Christie, D.A. & de Juana, E. (eds.). Handbook of the Birds of the World Alive. Lynx Edicions, Barcelona. (https://birdsoftheworld.org/bow/species/banana/cur/introduction).