Sárgafarkú attila

verébalakú madárfaj

A sárgafarkú attila (Attila spadiceus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Sárgafarkú attila
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Alrendág: Tyrannides
Részalrend: Tyrannida
Család: Királygébicsfélék (Tyrannidae)
Alcsalád: Királygébicsformák (Tyranninae)
Nem: Attila
Faj: A. spadiceus
Tudományos név
Attila spadiceus
(Gmelin, 1789)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgafarkú attila témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgafarkú attila témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Muscicapa nembe Muscicapa spadicea néven.[3] Tudományos és magyar nevét Attila hun királyról kapta.

Alfajai szerkesztés

  • Attila spadiceus caniceps Todd, 1917
  • Attila spadiceus citreopyga (Bonaparte, 1854)
  • Attila spadiceus cozumelae Ridgway, 1885
  • Attila spadiceus gaumeri Salvin & Godman, 1891
  • Attila spadiceus pacificus Hellmayr, 1929
  • Attila spadiceus parambae Hartert, 1900
  • Attila spadiceus parvirostris Allen, 1900
  • Attila spadiceus salvadorensis Dickey & Van Rossem, 1929
  • Attila spadiceus sclateri Lawrence, 1862
  • Attila spadiceus spadiceus (Gmelin, 1789)
  • Attila spadiceus uropygiatus (Wied-Neuwied, 1831)[2]

Előfordulása szerkesztés

Mexikó, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők és szavannák, valamint ültetvények, másodlagos erdők és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 22 centiméter, testtömege 31-44 gramm.[5]

 
 

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. január 17.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. január 17.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés