Sárgafejű királyka

madárfaj

A sárgafejű királyka (Regulus regulus) a verébalakúak rendjébe és a királykafélék (Regulidae) családjába tartozó faj. Európa legkisebb madara.[1] Luxemburg nemzeti madara.[2]

Sárgafejű királyka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Királykafélék (Regulidae)
Nem: Regulus
Faj: R. regulus
Tudományos név
Regulus regulus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A sárgafejű királyka elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A sárgafejű királyka elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgafejű királyka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgafejű királyka témájú médiaállományokat és Sárgafejű királyka témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Európa mérsékelt övi területein és Ázsia területén fészkel. Rövidtávú vonuló, az északi részekről délebbre vonul. Lucfenyvesekben él, de vonulásai időszakban a lomberdőkben is megjelenik.

Alfajai szerkesztés

  • Regulus regulus regulus
  • Regulus regulus anglorum
  • Regulus regulus azoricus
  • Regulus regulus buturlini
  • Regulus regulus coatsi
  • Regulus regulus himalayensis
  • Regulus regulus hyrcanus
  • Regulus regulus inermis
  • Regulus regulus interni
  • Regulus regulus japonensis
  • Regulus regulus sanctae-mariae
  • Regulus regulus sikkimensis
  • Regulus regulus tristis
  • Regulus regulus yunnanensis

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 9 centiméter, szárnyfesztávolsága 13–16 centiméter, testtömege pedig 4–7 gramm. Háta olajzöld, alsóteste szürke, fején sárga vagy narancssárga csík van.

 
Fején látszik a jellegzetes sárga csík
 
Elfér egy tenyérben

Életmódja szerkesztés

Pókokkal, levéltetvekkel, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik, melyeket a sűrű lombkoronában keresgél. Télen az úgynevezett vegyescsapatokban például a cinegékhez társul.[1]

Szaporodása szerkesztés

A tojó lucfenyők ágaira mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2-3 hétig is eltart. A fészek olyan kicsi, hogy éppen elférnek benne a fiókák. Fészekalja 7-10 tojásból áll. A költési időszak 15-16 napig tart, és csak a tojó kotlik. A kikelt fiókákat a hím gondozza, miközben a tojó már elkezdi építeni a következő fészket a második fészekaljhoz.

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

 

Magyarországon rendszeres, de ritka fészkelő, főleg az Alpokalja és az Északi-középhegység öreg lucosaiban. Vonuláskor azonban nagyobb számban is megjelenik.

Védettsége szerkesztés

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Lars Svensson, Peter J. Grant: Madárhatározó: Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, Budapest: Park, 2005 ISBN 963-530-515-X
  2. National Symbols, 2011. június 6.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés