Főmenü megnyitása

A sárgafejű királyka (Regulus regulus) a verébalakúak rendjébe és a királykafélék (Regulidae) családjába tartozó faj. Európa legkisebb madara.[1] Luxemburg nemzeti madara.[2]

Infobox info icon.svg
Sárgafejű királyka
Regulus regulus -Vendee, France-8.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Királykafélék (Regulidae)
Nem: Regulus
Faj: R. regulus
Tudományos név
Regulus regulus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Regulus regulus map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgafejű királyka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgafejű királyka témájú médiaállományokat és Sárgafejű királyka témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Európa mérsékelt övi területein és Ázsia területén fészkel. Rövidtávú vonuló, az északi részekről délebbre vonul. Lucfenyvesekben él, de vonulásai időszakban a lomberdőkben is megjelenik.

AlfajaiSzerkesztés

  • Regulus regulus regulus
  • Regulus regulus anglorum
  • Regulus regulus azoricus
  • Regulus regulus buturlini
  • Regulus regulus coatsi
  • Regulus regulus himalayensis
  • Regulus regulus hyrcanus
  • Regulus regulus inermis
  • Regulus regulus interni
  • Regulus regulus japonensis
  • Regulus regulus sanctae-mariae
  • Regulus regulus sikkimensis
  • Regulus regulus tristis
  • Regulus regulus yunnanensis

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 9 centiméter, szárnyfesztávolsága 13-16 centiméter, testtömege 4-7 gramm. Háta olajzöld, alsóteste szürke, fején sárga vagy narancssárga csík van.

 
Fején látszik a jellegzetes sárga csík
 
Elfér egy tenyérben

ÉletmódjaSzerkesztés

Pókokkal, levéltetvekkel, poloskákkal és kabócalárvákkal táplálkozik, melyeket a sűrű lombkoronában keresgél. Télen az úgynevezett vegyescsapatokban például a cinegékhez társul.[1]

SzaporodásaSzerkesztés

A tojó lucfenyők ágaira mohából és pókhálóból építi fészkét, melynek elkészítése 2-3 hétig is eltart. A fészek olyan kicsi, hogy éppen elférnek benne a fiókák. Fészekalja 7-10 tojásból áll. A költési időszak 15-16 napig, és csak a tojó kotlik. A kikelt fiókákat a hím gondozza, miközben a tojó már elkezdi építeni a következő fészket a második fészekaljhoz.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendszeres, de ritka fészkelő, főleg az Alpokalja és az Északi-középhegység öreg lucosaiban. Vonuláskor azonban nagyobb számban is megjelenik.

VédettségeSzerkesztés

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján, de még mint nem fenyegetett. Európában biztos állományú fajként tartják nyilván. Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Lars Svensson, Peter J. Grant: Madárhatározó: Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója, Budapest: Park, 2005 ISBN 963-530-515-X
  2. National Symbols, 2011. június 6.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés