Főmenü megnyitása

A sárgalábú sirály (Larus michahellis) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj. Korábban az ezüstsirály egy alfajának tartották.

Infobox info icon.svg
Sárgalábú sirály
Seagull July 2008-6.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. michahellis
Tudományos név
Larus michahellis
Naumann, 1840, Dalmatia
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgalábú sirály témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgalábú sirály témájú médiaállományokat és Sárgalábú sirály témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

Európa és Ázsia területén honos.

AlfajaiSzerkesztés

  • Larus michahellis michahellis (Naumann, 1840)
  • Larus michahellis atlantis (Dwight, 1922)

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 59-67 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-158 centiméter. A tojó egyedek tömege 680-1400 gramm, míg a hímeké a 750-1500 grammig terjedhet. Csőre és lába sárga.

 
Egy fiatal példány

ÉletmódjaSzerkesztés

 
Sárgalábú sirály Rómában a Capitolium közelében

Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. Tápláléka rovarokból, kisemlősökből, halakból, csigákból, kétéltűekből, madártojásból és fiókákból áll, de megeszi a gabonamagvakat és az olajbogyót is. Gyakran kukákból vagy szeméttelepeken gyűjtött hulladékot fogyaszt.

SzaporodásaSzerkesztés

Telepesen fészkel, sziklapárkányokon vagy a talajon költenek. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 27-31 napig kotlik. A fiókák 35-40 nap múlva válnak röpképessé.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon egész évben előfordul, de a nagy folyóink és tavaink mellett ősszel tömeges is lehet.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés