Sárgaszárnyú ara

madárfaj

A sárgaszárnyú ara vagy makaó (Ara macao) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az Ara nembe tartozó faj.[1][2] Honduras nemzeti madara.[3]

Sárgaszárnyú ara
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Araformák (Arinae)
Nemzetség: Ararokonúak (Arini)
Nem: Ara (Ara)
Faj: A. macao
Tudományos név
Ara macao
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú médiaállományokat és Sárgaszárnyú ara témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Élőhelye Mexikótól Közép-Amerikán át Kolumbiáig, valamint Perun át Bolíviáig terjed.

Megjelenése szerkesztés

Hossza 80-90 centiméter. Alapszí­ne skarlátvörös, hátának alsó része és farcsíkja világoskék. Csupasz po­fafoltja krémfehér, rajta egészen ki­csiny, szőrszerű, vörös színű dísztol­lacskák ülnek. Vállán sárga örv húzódik. Szárnya 40 centiméter hosszú, középső és nagy szárnyfedői aranysárgák, zöld csúcsi résszel, az evezők külső zászlói kékek, alsó felü­letük, és az alsó szárnyfedők vörösek. A farkfedők halványkékek, farka 51 centiméter hosszú, felső felülete skarlátvö­rös, keskeny, kék csúccsal, alsó felülete vörös. Jellegzetességei a szárny, a farcsík és a faroktő ultramarinkék tollai.

Életmódja, élőhelye szerkesztés

Jobbára síkvidéki esőerdők és szavannák lakója. Nagy csapatokban él. Különböző magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik.

Szaporodása szerkesztés

Tavasszal költi ki 2-3 tojásból álló fészekalját, amelyet 28 napig védelmez.

 
 
Tojása

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
  2. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  
  3. Does Honduras have National flora and fauna?”. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. október 22.) 

Források szerkesztés

További információk szerkesztés