Sároskőszeg
Sároskőszeg (szlovákul: Kysak) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Sároskőszeg (Kysak) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1335 | ||
| Polgármester | Ľubomír Krajňák | ||
| Irányítószám | 044 81 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1469 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 132 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 256 m | ||
| Terület | 10,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 21° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 30″, k. h. 21° 13′ 00″ | |||
| Sároskőszeg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sároskőszeg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Története szerkesztés
Kőszeg egykori várát az Aba nembeli Somosi György fiai, Péter és János építtették kevéssel 1304 előtt. 1368-ig „Somos” néven szerepelt, 1378-ban újjáépítették. 1440-ben Giskra bevette és leromboltatta.
A falut 1335-ben „villa Kuzek” néven említik először, Somosi György birtokaként. 1427-ben 15 portát számláltak faluban, 1567-ben 4 és fél portája volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KŐSZEG. Kisak. Tót falu Sáros Várm. földes Urai G. Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Ládnanak szomszédságában, mellynek filiája, határjában mind azon javai vannak, mint Trechonak.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kőszeg, (Kisak), Sáros vmegyében, tót falu, a Hernád mellett: 113 kath., 258 evang. lak. Erdeje roppant és szép. Az itteni kath. fil. egyházban van egy harang, melly igen szép hangjáért nevezetes. F. u. Kassa. Ut. p. Böki.”[3]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
1944 szeptemberében harcok folytak a területén a német csapatok és a partizánok között. 1944. december 20-án a vasútállomást bombatámadás érte, amely négy nappal később megsemmisült. A falu épületeinek 70%-a pusztult el a harcokban.
Népessége szerkesztés
1880-ban 432 lakosából 23 magyar és 361 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 439 lakosából 25 magyar és 386 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 432 lakosából 55 magyar és 348 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 493 lakosából 32 német, 84 magyar és 366 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 235 római katolikus, 211 evangélikus, 23 görög katolikus, 19 izraelita és 5 református vallású volt.
1921-ben 435 lakosából 2 magyar és 412 csehszlovák volt.
1930-ban 518 lakosából 19 magyar és 480 csehszlovák volt.
1991-ben 1257 lakosából 1 magyar és 1233 szlovák volt.
2001-ben 1363 lakosából 1 magyar és 1342 szlovák volt.
2011-ben 1429 lakosából 1 magyar és 1309 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Alexandriai Szent Katalinnak szentelt, római katolikus temploma a 13. század második felében épült.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
