Sárosremete
Sárosremete (szlovákul: Blatné Remety) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Sárosremete (Blatné Remety) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Kassai |
Járás | Szobránci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1345 |
Polgármester | Ľuboš Sliško |
Irányítószám | 072 44 |
Körzethívószám | 056 |
Forgalmi rendszám | SO |
Népesség | |
Teljes népesség | 686 fő (2017. dec. 31.)[1] |
Népsűrűség | 100 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 103 m |
Terület | 6,23 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 42′ 30″, k. h. 22° 06′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 30″, k. h. 22° 06′ 20″ | |
Sárosremete weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosremete témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
FekvéseSzerkesztés
Szobránctól 9 km-re délnyugatra, a Feketevíz és a Szobránc-patak között fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Sáros Remete, és Felső Remete. Két falu Ungvár Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Tibéhez nem meszsze, mellynek filiáji, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Remete (Sáros), orosz f., Ungh vmegyében, ut. p. Szobránczhoz délnyugotra 1 1/2 órányira: 15 r., 88 g. kath., 14 zsidó lak., vizimalommal, jó határral. F. u. Kazinczy András.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 316, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 520 lakosa volt.
2011-ben 623 lakosából 404 szlovák és 123 cigány.
JegyzetekSzerkesztés
- Vojtech Budinský-Krička 1978: Blatné Remety, okres Michalovce. In: Významné slovanské náleziská na Slovensku. Nitra, 26-27.
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.