Sárpatak

falu Romániában, Maros megyében
Nem tévesztendő össze a Maros megyei Marossárpatak és a szlovákiai Tapolysárpatak településekkel

Sárpatak (románul: Șapartoc vagy Șarpotoc, németül: Scharpendorf) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Sárpatak (Șapartoc)
Sárpatak látképe
Sárpatak látképe
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségFehéregyháza
Rangfalu
KözségközpontFehéregyháza
Irányítószám547029
SIRUTA-kód114658
Népesség
Népesség25 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság10 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság524 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′, k. h. 24° 51′Koordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 24° 51′
SablonWikidataSegítség
Sárpataki házak

Fekvése szerkesztés

Segesvártól tíz kilométerre délkeletre, erdős hegyekkel körülvett völgyben fekszik. Hátrányos helyzetét nagyrészt az okozza, hogy a községközpont Fehéregyházával nem köti össze kiépített út.

Története szerkesztés

Először 1231-ben említették, Sarpotoc néven. 14491555-ben a Sárpataki család birtokolta. Katolikus lakossága kezdetben szász lehetett.[2] A középkor végén itt volt a Segesvárszékben lakó ortodoxok esperesi központja.[3]

A 1617. században magyar lakossága református, majd unitárius, aztán ismét református vallásra tért. 1777-ben alakult meg római katolikus gyülekezete, majd 1779-ben a többség jogán nekik ítélték a templomot. A híveket 1856-ig ferencesek gondozták.[4]

1786-ban 414 lakosát és 4 papját számolták össze. A lakosok 74%-a volt zsellér, 21%-a pedig nemes. 1801-ben református egyháza egyesült a fehéregyházival, hogy közösen eltarthassanak egy papot. 1848-ban a római katolikusok önálló plébániává alakultak.

A településen gróf Teleki Domokosnak kastélya is állt. Fehér vármegyéhez, 1765 és 1876 között Felsőfehér vármegyéhez, azután Nagyküküllő vármegyéhez tartozott.

A 20. század második felében a községközpontjától elvágott faluból a legtöbben Fehéregyházára és Segesvárra költöztek.

Népessége szerkesztés

  • 1850-ben 413 lakosából 202 volt magyar, 200 román és 11 cigány nemzetiségű; 211 ortodox 119 református és 81 római katolikus vallású.
  • 1900-ban 607 lakosából 352 volt magyar, 247 román és 8 német anyanyelvű; 247 ortodox, 202 római katolikus, 137 református, 11 zsidó és 7 evangélikus vallású.
  • 2002-ben 43 lakosából 29 volt magyar és 14 román nemzetiségű; 24 római katolikus, 14 ortodox és 3 református vallású.

Látnivalók szerkesztés

  • A római katolikus templom 1800-ban, a református 1889-ben épült.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  2. Binder Pál: Átfedések az erdélyi fejedelemség szász és magyar protestáns egyházmegyéiben. Europa Balcanica – Danubiana – Carpathica. 2/a. Bp., 1995, 115–129
  3. Gheorghe Baltag: Sighișoara: istoria Sighișoarei de la întemeierea orașului pânǎ în 1945. Cluj, 2004, 230. o.
  4. Boros Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek. Cluj-Kolozsvár, 1927, 196. o.

Külső hivatkozások szerkesztés