Sárszentlőrinc

magyarországi község Tolna vármegyében

Sárszentlőrinc község Tolna vármegye Paksi járásában.

Sárszentlőrinc
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Sárszentlőrinc címere
Sárszentlőrinc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásPaksi
Jogállásközség
PolgármesterSátor Géza (független)[1]
Irányítószám7047
Körzethívószám75
Népesség
Teljes népesség954 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 18° 36′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 26″, k. h. 18° 36′ 18″
Sárszentlőrinc (Tolna vármegye)
Sárszentlőrinc
Sárszentlőrinc
Pozíció Tolna vármegye térképén
Sárszentlőrinc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárszentlőrinc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Mezőföldön, a Sió mellett található. Közeli települések északra 10 kilométerre Pálfa, keletre 4 kilométerre Nagydorog, délre 8 kilométerre Kajdacs, délnyugatra 9 kilométerre Udvari, északnyugatra 7 kilométerre Nagyszékely és Kisszékely.

A településen észak–déli irányban a 6317-es út halad végig, amelybe a község déli szélén torkollik bele a Pakstól Pusztahencse és Nagydorog érintésével idáig húzódó 6232-es út, és kiágazik Pincehely felé a 6312-es út. A 63-as főútról Nagydorognál letérve, illetve az M6-os autópálya Nagydorog–Kölesd–Paks-dél csomópontjától is a 6232-es úton érhető el.

Története

szerkesztés

Sárszentlőrinc régóta lakott területen fekszik, már az Árpád-korban is plébániai székhely volt. A pap neve 1334 óta ismert: Egidius Sancti Laurentii. A török idők alatt is hosszasan lakták (1563–84-ben 9-13 házat adóztattak meg), viszont a hódoltság utolsó éveiben elnéptelenedett, elpusztult. 171819-ben érkezett ide egy vegyes nemzetiségű csoport, mely három év múlva továbbment.

1722. március 22-én kihirdették, III. Károly rendeletét, miszerint a török hódoltság idején lakatlanná vált területekre érkezőknek kedvezményeket biztosított: három évi adómentességet, ingyen vetőmagot, igásjószágot, építési anyagot és vallásszabadságot. Talán ez is hozzásegített, hogy a Mercy-uradalom hőgyészi kancelláriájában az addig Györkönyben élő jobbágyok olyan szerződést írtak alá, amely megadta a lehetőséget számukra a szentlőrinci pusztára költözésre.

Ez a csoport mindössze 8 családból állt, viszont Györkönyből hamarosan többen mentek át.

Az új lakosok eredetileg nem Györköny lakói voltak, az Északnyugat-Dunántúlról, esetleg a Kisalföldről érkeztek. Az első lakók mintegy „felderítők” voltak, utánuk többen érkeztek Tolna vármegyébe. Győr, Sopron és Moson vármegyéknek szinte minden településéről érkeztek ide családok. Az ottmaradt ismerősök érkeznek dolgozni, rokonokat látogatni, viszont a település lakossága is visszajár házasodni, tanítót, papot hívni, gyerekeit iskoláztatni.

A település jövőjére ez nagy hatással volt: a széles körű tájékozódás, az eseményekkel, szellemi áramlatokkal való érintkezés egyre gyakoribbá vagy állandóvá vált.[3]

Evangélikus templom, iskola

szerkesztés

Sárszentlőrincen evangélikus templom már 1775-ben is állt. Bár az evangélikusok mind magyarok voltak, az elrendezés megfelel a Tolna vármegyei német templomokénak. Karzatának képeit mindössze egy átfestéskor találták meg nemrég.[mikor?]

1806-ban létesült itt egy iskola, melynek hírére jellemző, hogy az Alföldről is érkeztek tanulók.

A település címere egy háromszögletű pajzs, középen Nap Luther-rózsával, oldalt szőlőtőkével és nyolc búzaszállal, a pajzs talpán domb három folyóval. A Nap Szentlőrincet jelképezi, a Luther-rózsa az evangélikus egyházat, hiszen evangélikus lelkész vezette a kezdeti nyolc családot a településre, a nyolc búzaszál a szerződést aláíró nyolc jobbágy, a három folyó a Sió, a Sárvíz és a Donát-patak.[4]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Szüsz János (FKgP)[5]
  • 1994–1998: Hetesi Károly (MSZP)[6]
  • 1998–2002: Hetesi Károly (MSZP)[7]
  • 2002–2006: Hetesi Károly (MSZP)[8]
  • 2006–2010: Demény Károly (független)[9]
  • 2010–2014: Demény Károly (független)[10]
  • 2014–2019: Demény Károly Gyula (független)[11]
  • 2019–2024: Sátor Géza (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1078
1085
1060
973
970
954
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 10,4% cigánynak, 2,3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28%, református 8,8%, evangélikus 28,4%, felekezeten kívüli 20,5% (14% nem nyilatkozott).[12]

Híres emberek

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés
  • Evangélikus templom (1775) barokk
  • Evangélikus gimnázium (1806-1870)
  • Petőfi Sándor-emlékház
  • Uzdi Kulcsosház
  • Lázár Ervin Emlékház[13]
  • Alsópélpusztai római katolikus Szent László király kápolna

Alsórácegres

szerkesztés
  1. a b Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csepregi Béla: Petőfi Sárszentlőrincen (1991)
  4. nemzetijelkepek.hu. [2009. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
  5. Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  7. Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  10. Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  11. Sárszentlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  12. Sárszentlőrinc Helységnévtár
  13. Lázár Ervin emlékház nyílik Sárszentlőrincen – Népszabadság, 2012. szeptember 14.

További információk

szerkesztés