Sárvári Éva

Sárvári Éva (Budapest, 1931. március 9. –) író.

Sárvári Éva
Élete
Született	1931. március 9. (93 éves) Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény

Életútja

Szüleit korán elvesztette, nővére nevelte fel. Az 1956-os forradalom után Magyarországról menekülve Dániába, majd 1957-ben Ausztráliába, Melbourne-be került.

1966-ban átköltözött Kanadába, Torontóba; titkárnőként, majd az Ontario Government tisztviselőjeként dolgozott. Emigrációs tapasztalatait bemutató regényeket és elbeszéléseket írt. Emigráns lapokban publikált.

A "Kigyúlt a fény" című regényét a clevelandi Magyar Társaság Árpád Bronz Éremmel tüntette ki, a Los Angeles-i Új Világ irodalmi pályázatán, valamint a clevelandi Képes Világhíradó pályázatán első, illetve második díjat nyert.

Művei

• Kigyúlt a fény (regény, Toronto 1972.)
• Félúton (regény, Toronto 1975.)
• Messze Délen (regény, München 1976.)
• Egy tál arany a szivárvány végén (regény, Lakitelek 1994.)

Források

• Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia, Budapest, 1992
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona, Argumentum – Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Kasza Marton Lajos: Beszélgetés Sárvári Évával (in: Egy tál arany a szivárvány végén, 299-304. old.)

Szakirodalom

• Tűz Tamás (Nemzetőr 1973/274.)