Sárvíz (folyó)

Fejér és Tolna vármegyei folyó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 24.

A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.

Sárvíz
A Sárvíz Soponya és Aba között
A Sárvíz Soponya és Aba között
Közigazgatás
OrszágokMagyarország magyar
VármegyékFejér, Tolna
Földrajzi adatok
Hossz110 km
ForrásSárszentmihály, Fejér vármegye
TorkolatSió, Sióagárd, Tolna vármegye
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárvíz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.

A folyó medrére egészen a sióagárdi torkolatig szoktak Nádor-csatornaként hivatkozni, ugyanis a szabályozásakor ezt a nevet szánták a megregulázott Sárvíznek is.

A Sárvíz régen

szerkesztés

A folyónak az ókorban és a középkorban sokkal nagyobb jelentősége volt, mint ma, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott.

Az ókori római Gorsium városnak fontos kikötője volt a Sárvíz partján. Gorsium Pannonia provincia egyik legjelentősebb települése volt, a térség katonai, kereskedelmi és gazdasági, a provincia szakrális központja. Logisztikai és stratégiai szerepe megfelelt a mai Székesfehérvárénak, mely néhány kilométerre északra fekszik Gorsiumtól.

A Sárvíz mentén a 18. századig nagy árterületek húzódtak. Az érdemi folyamszabályozási munkák már az 1760-as években megkezdődtek. 1810-től vízszabályozási társulatot hoztak létre, amely Sárvíz Társulat néven az ország első vízszabályozási egyesülete volt. Tolna vármegye déli részén az 1850-es években végeztek a folyószabályozással.

Nevének eredete

szerkesztés

A sár szó a régi magyar nyelvben fehéret jelent (sárarany), a fehér pedig az uralkodó színe volt, a táj neve is arra utal, hogy itt az uralkodó Árpád fejedelem törzse telepedett meg.[1] Azonban az ómagyar helynevek elemzése nem valószínűsíti a sár színnév jellegét, inkább egyszerűen „sáros folyóvíz, mocsár” jelentésű lehet a folyó neve.[2]

A Sárvíz ma

szerkesztés

Ma már a jelentéktelenebb folyók közé tartozik, hiszen a folyószabályozással megszűnt a hajózhatósága, de Fejér vármegye nyugati részén így is a legfontosabb vízfolyás.

További információk

szerkesztés

A Sárköz tájegységet nyugaton a Sárvíz, délen a Sió, keleten a Duna, északon a Mezőföld széle határolja.

  1. Fehér, Anikó. Bátya népzenei monográfiája. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 5. o. (2007) [halott link]
  2. Győrffy Erzsébet (2008). „Az ér, sár és víz földrajzi köznevek Árpád-kori folyóvízneveinkben”. Helynévtörténeti tanulmányok 3, 125-126. o, Kiadó: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. ISSN 1789-0128.