São Miguel (sziget)

a portugál Azori-szigetek legnagyobb tagja

São Miguel (magyarul: Szent Mihály szigete) a legnagyobb és legnépesebb sziget a portugál Azori-szigeteken. „Zöld szigetként” is szokták nevezni. Területe 760 km², népessége 137 830 fő, amelyből 68 809-en a szigetcsoport legnagyobb városában, Ponta Delgadában élnek.

São Miguel
Lagoa das Sete Cidades, Miradouro da vista do Rei, Sete Cidades, Ponta Delgada, ilha de São Miguel, Açores.JPG
Közigazgatás
Ország  Portugália
Autonóm körzet Azori-szigetek
Székhely Ponta Delgada
Legnagyobb településPonta Delgada (Azori-szigetek)
Népesség
Teljes népesség137 830 fő (2011) +/-
Ponta Delgada (Azori-szigetek) népességeismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése Atlanti-óceán
Szigetcsoport Azori-szigetek
Terület744,55 km²
Hosszúság90 km
Szélesség16 km
Legmagasabb pont Pico da Vara (1105 m)
Időzóna UTC–1
Elhelyezkedése
Sao Miguel Physical map.jpg
São Miguel (Azori-szigetek)
São Miguel
São Miguel
Pozíció Azori-szigetek térképén
é. sz. 37° 48′, ny. h. 25° 30′Koordináták: é. sz. 37° 48′, ny. h. 25° 30′
A Wikimédia Commons tartalmaz São Miguel témájú médiaállományokat.
A spanyol tercio partraszállása Terceiránál, az 1580-as portugál örökösödési háborúban
Egy 1845-ös metszet São Miguel szigetéről (a kép csúcsa nyugat felé néz)

Természeti földrajza, földtani felépítéseSzerkesztés

A sziget egy vulkáni eredetű hegylánc tenger fölé emelkedő része. A MORB típusú vulkanizmus három litoszféralemez határpontján, egy köpenyoszlop fölött alakult ki, és a vulkánok úgy követik egymást, ahogyan az óceáni litoszféralemez a forró pont felett Afrika felé tolódott. Ennek megfelelően a legidősebbek a keleti part kb. 36 millió éves képződményei; nyugat felé egyre fiatalabb vulkánok következnek.[1]

Ennek megfelelően fő természeti nevezetességei a krátertavak:

  • a sziget nyugati végében a Lagoa das Sete Cidades, amely valójában két tó: a mélyebb a Kék, a sekélyebb pedig a Zöld tó;
  • a sziget középső részén alakult ki a Lagoa do Fogo, azaz Tűz-tó.

Mosteiros tengerpartján a nevezetes fekete homok a vulkáni kőzetek málladéka.

A sziget keleti részén, Furnasban az utóvulkáni tevékenységek miatt sok a gejzír és a termálfürdő — utóbbiak közül legnagyobb a kráter közepén kialakított Terra Nostra Garden.[2] A hegylánc-jellegnek megfelelően kolbász alakú sziget hossza 62 km, legnagyobb szélessége 16 km.[3] A fő látnivalók a természetvédelmi területek; közülük legjelentősebb a Terra Nostra Park.[4]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés