Sérsekszőlős

magyarországi község Somogy vármegyében

Sérsekszőlős község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Sérsekszőlős
Sérsekszőlős
Sérsekszőlős
Sérsekszőlős címere
Sérsekszőlős címere
Sérsekszőlős zászlaja
Sérsekszőlős zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásközség
PolgármesterTeleki Ákos Zoltán (független)[1]
Irányítószám8660
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség131 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 52″, k. h. 18° 00′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 52″, k. h. 18° 00′ 55″
Sérsekszőlős (Somogy vármegye)
Sérsekszőlős
Sérsekszőlős
Pozíció Somogy vármegye térképén
Sérsekszőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sérsekszőlős témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Tabtól mintegy 4 kilométerre északra helyezkedik el, a Tab-Zamárdi közt húzódó 6501-es út mentén, központjába csak az előbbi útból kiágazó 65 139-es út vezet. A szomszédos települések: Tab, Lulla, Torvaj, Zala és Bálványos.

Története szerkesztés

A mai település területén már a késő avar korban is éltek emberek: erre bizonyítékul az itt megtalált temető szolgál, ahol egy gyermeksír feltárásakor gyöngyök és ékszerek is előkerültek, valamint egy I. Berengár itáliai király idejéből származó pénzérme is.

A mai falu két részből keletkezett: az egyik korábban Zala községhez tartozott és Szőllőspusztának hívták. Már 1082 táján a Szent László által a veszprémi káptalan részére kiállított megerősítő levélben szerepelt. Nevét onnan kapta, hogy jelentős szőlőterületekkel rendelkezett, több forrás is említi az itt dolgozó királynéi szőlőműveseket. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt, ekkor a szőllőspusztai bor eljutott még Budára és Szegedre is. 1411-ben Csapi András, 1438-tól a Batthyány család, később a fajszi Ányosok birtokába került, majd 1583-tól a Zichy családé lett. Zichy Ádám magyarokat és néhány német családot is telepített be a pusztára, ennek eredményeként 1856 körül már 70 magyar és 8 német lakója volt. Római katolikus temploma 1974-ben épült, freskóit dr. Takács Lajos tabi esperesplébános készítette.

A másik rész, amiből a mai Sérsekszőlős létrejött, Sérsekhegy, eredeti nevén Sársok volt. 1402-ben a Marczali család birtokává vált. Sérsekhegy és Szőllőspuszta 1921-ben egyesült Szőlőssérsek néven, de öt év múlva, hogy könnyebb legyen kimondani, megkapta a mai Sérsekszőlős nevet. Ekkortól kezdve, mivel földet és házhelyeket kezdtek parcellázni megváltással, megindult a lakosság jelentős növekedése.

Az első világháború miatt 35 helyi lakost hívtak be. A 30-as években már 400-hoz közelített a lakók száma. 1932-ben alakult meg a felekezeti népiskola, 1939-ben pedig az ezután 9 évig fennálló tejszövetkezet. Annyi szarvasmarhát tartottak ekkor a faluban, hogy tejfelesleg is keletkezett: ezt a tabi üzembe szállították. 1947-ben 45 német családot telepítettek ki Németországba, helyükre a Felvidékről kitelepített magyarokat költöztettek.

Sérsekszőlős első termelőszövetkezete az 1950-től 1956-ig fennálló Új Gazda volt, ami 1958-ban Augusztus 20. néven alakult újjá, majd 13 évig működött önállóan, amikor is egyesült a zalai Előrével, később pedig a tabival is. 1977-ben megszűnt az általános iskola, azóta Tabra járnak a sérsekszőlősi gyerekek.[3]

1996. június 21-én tornádó söpört végig a falun, hatalmas károkat okozva: 12 ház totálkáros, melyből öt felújíthatatlan.[4]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Fábri Gézáné (független)[5]
  • 1994–1998: Fábri Gézáné (független)[6]
  • 1998–2002: Fábri Gézáné (független)[7]
  • 2002–2006: Fábri Gézáné (független)[8]
  • 2006–2010: Fábri Gézáné (független)[9]
  • 2010–2014: Teleki Ákos Zoltán (független)[10]
  • 2014–2019: Teleki Ákos Zoltán (független)[11]
  • 2019-től: Teleki Ákos Zoltán (független)[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 136 szavazásra jogosult lakos közül 99 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két, független jelölt, a községet a rendszerváltás óta vezető Fábri Gézáné és egyetlen kihívója, Simon Anikó között.[12] Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi választást 2006. december 17-én tartották meg, jóval nagyobb választói aktivitás mellett, ami Fábri Gézánénak kedvezett jobban.[9]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
154
152
145
138
133
131
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 2,7% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 3,4%, evangélikus 6,1%, felekezet nélküli 8,1% (23% nem nyilatkozott).[13]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Sérsekszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A település bemutatkozása a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.)
  4. tornádó Sérsekszőlősön
  5. Sérsekszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Sérsekszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  7. Sérsekszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. Sérsekszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. a b Sérsekszőlős települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2006. december 17. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  10. Sérsekszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  11. Sérsekszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  12. Sérsekszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  13. Sérsekszőlős Helységnévtár

További információk szerkesztés