Síakrobatika

télisport

A síakrobatika (vagy szabadstílusú sí, freestyle sí) három sí szakág (nem hivatalos, de általánosan használt megnevezéseik szerint: "oldschool", "newschool" és síkrossz) összefoglaló elnevezése. Versenyszámai a síakrobatika-ugrás (aerials), bucka (moguls), síbalett (acroski), síkrossz, sí-félcső, sí-slopestyle, sí-negyedcső és a sí-bigair. Ezek közül az ugrás, a mogul, a síkrossz, a félcső, a slopestyle és a big air olimpiai versenyszám.

Síakrobatika
Skijaguars1thb.jpg

Legfelsőbb vezető testületNemzetközi Síszövetség
Egyéb nevek szabadstílusú sí
Eredet Franciaország
Megalkotója Stein Eriksen
Első játék 1980
Technikák síakrobatika, buckasí, sí-félcső, sí-freestyle, sí-bigair, síbalett, síkrossz
Kategória téli sportok
Olimpiai igen
Ebből fejlődött
Rá alapszik
Alpesisí

TörténeteSzerkesztés

A síakrobatikát 1950. körül az olimpiai aranyérmes Stein Eriksen fejlesztette ki. A Nemzetközi Síszövetség (FIS) 1979-ben ismerte el, mint szakágat és alkotta meg szabályait. Az első  FIS Freetsyle Világkupát 1980-ban rendezték. Az első világbajnokságot 1986-ban Tignes-ben, Franciaországban tartották. Az 1988. évi téli olimpiai játékokon mutatkozhatott be, mint bemutató sportág (többek között az azóta eltűnt síbalett (acroski) is). Az 1992. évi téli olimpiai játékokon buckasíben (mogul) már érmet is osztottak. A síakrobatika az 1994. évi téli olimpiai játékokon szerepelt először a programban. Síkrosszban2010. évi téli olimpiai játékokon, sí-slopestyleban és sí-félcsőben2014. évi téli olimpiai játékokon mérhették össze tudásuk először a versenyzők.

SzakágakSzerkesztés

UgrásSzerkesztés

BuckasíSzerkesztés

SíbalettSzerkesztés

SíkrosszSzerkesztés

FélcsőSzerkesztés

NegyedcsőSzerkesztés

SlopestyleSzerkesztés

Big airSzerkesztés

FelszerelésSzerkesztés

A "Newschool" szakágban (félcső, negyedcső, slopestyle, bigair) twin-tip síléceket használnak. Az "oldschool" buckákon és akrobatikában a mogul lécek a legelterjedtebbek. A síkrosszhoz speciálisan tervezett versenyléceket fejlesztettek. A síkötések ma már többnyire a sícipőhöz rögzített platni-kötések, amelyek esés esetén bármely irányban kioldanak.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés