Főmenü megnyitása

Sóskút

Magyar település lovardákról illetve bányákról híres szerbek, szlovákokat "lakják"

Sóskút község Pest megyében, az Érdi járásban.

Sóskút
Sóskút légifotó.jpg
Sóskút címere
Sóskút címere
Sóskút zászlaja
Sóskút zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásÉrdi
Jogállás község
Polgármester König Ferenc (független)[1]
Irányítószám 2038
Körzethívószám 23
Népesség
Teljes népesség3329 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség114,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sóskút (Magyarország)
Sóskút
Sóskút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 23″, k. h. 18° 49′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 23″, k. h. 18° 49′ 43″
Sóskút (Pest megye)
Sóskút
Sóskút
Pozíció Pest megye térképén
Sóskút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sóskút témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Sóskút Pest megyében, Budapest központjától 30 kilométerre, a fővárostól délnyugati irányban, a Tétényi-fennsík és az Etyeki-dombság találkozásánál elterülő község Biatorbágy és Tárnok között félúton. Két irányból közelíthető meg: Budapestről az M7-es autópályán, a 7-es főúton DiósdÉrd érintésével, illetve Biatorbágy felől az M1-es autópályán vagy az 1-es főúton gépkocsival vagy autóbusszal (722-es, 724-es, 761-es és 762-es buszok). Mindkét említett irányból a 8104-es út halad végig a településen; a pusztazámori (közigazgatásilag tárnoki területen található) M7-csomóponttól a sóskúti ipari partig a 8107-es út vezet, Pusztazámor lakott területeire pedig a 81 107-es út vezet Sóskút központjából.

TörténeteSzerkesztés

A településről 1730 körül Bél Mátyás írta: „dombok veszik körül, de van sík napsütéses rétje is, ahol jó széna terem, főleg a déli részeken. Itt vannak a bőven termő szántóföldek is”. Az első írott forrás, amely Sóskutat említi, II. András király 1233-ban kiadott birtokadományozó oklevele. 1233-ig a honfoglalás kori Tétény nemzetség birtoka, amelynek legfőbb központja a közeli Budatétény volt. A Tétény nemzetség birtokából királyi vásárlás útján került a Nána–Beszter nemzetséghez.

1266-ban Nána özvegye domonkos rendi apácák rendjébe lépett, és Sóskutat az apácáknak adományozta. Emiatt az özvegy perbe keveredett saját rokonságával, és hosszas pereskedés után 1276-ban oklevélben rögzítették, hogy a Nyulak-szigeti apácák megkapják Sóskút földjét. Ezt a tényt IV. László is megerősítette, de a békétlenség továbbra is fennmaradt. 1300 körül a budai káptalan igazoló oklevele szerint Berky Mihály fia Tamás Sóskút földjét 15 márkáért megvásárolta az apácáktól. A feljegyzések csak Sóskút földjéről tettek említést, magát a falut egy 1292 körül keltezett oklevél említi először.

A török hódoltság idején, 1546-ban volt az első népszámlálás. Sóskút teljes lakosságága 65–70 személy lehetett. A későbbi, ugyancsak török összeírások szerint ez a szám csökkent, és 1590 táján már csak 55–60 ember lakhatta. A török elleni háborúk idején a falvak nagyrészt elpusztultak. Csernovics Arzén ipeki pátriárka vezetésével 1695-ben szerbek települtek Sóskútra, Tárnokra és Százhalombattára, akik 1748-ig mint jobbágyok művelték a földeket. 1748-ban a sóskúti szerb pópát rablásban való cinkosság miatt elfogták és kerékbe törték. A sóskúti szerbeket papjuk bűne miatt elűzték, helyükbe katolikus szlovákokat telepítettek, akiknek késői utódai még ma is a községben élnek.

Lakói a természeti adottságokat kihasználva mezőgazdaságból és kőbányászatból éltek. Sóskút község kőbányászata és kőfelhasználása közel 400 éves múltra tekint vissza. Írott emlékek vannak arról, hogy 1765-ben Sóskúton nagyarányú bányászat folyt, amit már a betelepítettek kezdtek művelni. A székesfehérvári káptalan tulajdonát képező területen számtalan bányát nyitottak meg és mélyítettek a kőbányászat jogát bérlő magánszemélyek. Ipartörténeti emlékhelyei, felhagyott lelőhelyek a Káldor bánya, a Sebek bánya, a Partli bánya és az Antal bánya.

Magyarország helyzetének konszolidálása a 19. század közepén a gazdasági élet fellendülését hozta, ami lehetővé tette a nagy építkezéseket. A budapesti és a vidéki építkezésekhez igen nagy mennyiségű követ használtak fel, amelynek jelentős részét Sóskútról szállították. A sóskúti bányákban készültek a millenniumi létesítményekhez, a kőépítő és szobrász elemek. Innen szállítottak követ a budapesti és a bécsi operaház, a Lánchíd, az Országház, a Bazilika és a Budai várnegyed építkezéseihez. Ebben az időben számos olasz kőfaragó család telepedett le Sóskúton. Legjelentősebb bányaépítő és bányatulajdonos az Andreetti család volt. A család férfi tagjai maguk is kitűnő kőfaragó mesterek voltak. Andreetti Antal és családja az észak-olaszországi tavak vidékéről, Lainóból érkezett. Őket is, mint társaikat, a faluban kínálkozó munkalehetőség, a táj varázslatos szépsége, természeti adottsága, a ma Budapest nevet viselő főváros közelsége vonzotta ide, s késztette letelepedésre. A sóskúti iskola Andreetti Károlyról kapta a nevét.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 1% németnek, 0,9% románnak, 3,7% szlováknak mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 7,9%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,9% (27,1% nem nyilatkozott).[3]

Híres személyekSzerkesztés

  • Itt él családjával Habsburg György.
  • Itt született 1931. március 30-án Jozef Paulík szlovák régész, történész, muzeológus, a Bényi éremkincslelet megtalálója.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Itt bányásszák az úgynevezett „sóskúti mészkövet”.
  • Innen bányászták az M0-s autóúthoz felhasznált nagy mennyiségű feltöltő anyagot.
  • Itt található a Habsburg-kastély, ami az utóbbi években épült. 2000 óta itt él Habsburg György és családja.
  • Keleti határában található a PAX liget, amely Budapest felé haladva az M7 autópálya 27. kilométerétől is jól látható.
  • A Zelezna Baba-barlang.
Műemlékek
  • Római katolikus templom: Búzás János komáromi jezsuita házfőnök által építtetett egyszerű provinciális barokk épület. Oltárképét Jakobej osztrák udvari festő készítette a 19. század második felében. Értékes a Veronese után készült, keresztre feszített Krisztust ábrázoló festménye is. Orgonája a 20. század elején készült.
  • Kálvária hegy: A területen 14 bronz domborműves stáció és kőkereszt maradványa található.
  • Közterületeit számos kultúr- és vallástörténeti szobor díszíti.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sóskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Sóskút Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés