Sörényes patkány

emlősfaj

A sörényes patkány (Lophiomys imhausi) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a sörényespatkány-formák (Lophiomyinae) alcsaládjába tartozó Lophiomys nem egyetlen recens faja és egyben a típusfaja is.

Infobox info icon.svg
Sörényes patkány
Evolúciós időszak: Kora pleisztocén - jelen
Lophiomys imhausi.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád: Muroidea
Család: Hörcsögfélék (Cricetidae)
Alcsalád: Sörényespatkány-formák (Lophiomyinae)
Nem: Lophiomys
Milne-Edwards, 1867
Faj: L. imhausi
Tudományos név
Lophiomys imhausi
Milne-Edwards, 1867
Szinonimák
  • Lophiomys aethiopicus (Peters, 1867)
  • Lophiomys bozasi Oustalet, 1902
  • Lophiomys hindei Thomas, 1910
  • Lophiomys ibeanus Thomas, 1910
  • Lophiomys smithi Rhoads, 1896
  • Lophiomys testudo Thomas, 1905
  • Lophiomys thomasi Heller, 1912
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sörényes patkány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sörényes patkány témájú kategóriát.

A hörcsögfélék családjának egyik legnagyobb testű faja. Mára egyetlen közeli rokonfaj sem maradt, emiatt eléggé elkülönül a többi hörcsögfélétől. A legközelebbi rokona a Lophiomys maroccanus volt, amely azonban a pliocén korban már ki is halt.

ElőfordulásaSzerkesztés

Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán, Tanzánia és Uganda területen honos.

A 19. századig előfordult az Arab-félszigeten is. Ezt csontmaradványok és a térségben járó utazó korabeli elbeszélései támasztják alá. Mára úgy tűnik végleg kihalt azon a vidéken.

Többnyire erdőkben vagy bozótos helyeken fordul elő. Sokat tartózkodik a fákon, nagyon ügyesen tud kúszni, de elég lassú mozgású faj.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 30 centiméter, ehhez jön a mintegy 18 centiméteres farka. Súlya nagyjából 750 gramm. A nőstény valamivel nagyobb, mint a hím. Szőrzete fekete vagy barna színű fehér csíkokkal és foltokkal. Minden egyed színezet más és más. Farka vége mindig fehér. A faj névadó tulajdonsága a hátán látható, felmereszthető sörény. Ez mindig sötétebb, mint a körülötte levő egyéb szőrzet. A nevében szereplő "patkány" szó ellenére kevéssé hasonlít az egerekhez és a patkányokhoz, külalakja inkább a gyalogsülökre emlékeztet. Feje hasonlít a tengerimalacéra.

ÉletmódjaSzerkesztés

Kizárólag éjszaka jár táplálék után. Leveleket és magvakat keres, melyeket hátsó lábára gugolva fogyaszt el, miközben a táplálékot mellső mancsaival fogja. Ha megijesztik hirtelen felmereszti sörényét, melytől nagyobbnak hat. A felmeresztett sörénnyel álló sörényes patkányt egyes ragadozók összetéveszthetik egy tarajos süllel, így inkább kitérnek az útjából.

RendszerezéseSzerkesztés

Rendszertani besorolása sokáig vitatéma volt és ma sincs teljes egyetértés e téren a rendszertannal foglalkozó kutatók között. A fajt korábban a pocokformák közé sorolták.

1973-ban Lavocat francia paleontológus vetette fel először, hogy közös őse lehetett a madagaszkári egerekkel és a két alcsaládot egyesítette. Mára molekulagenetikai vizsgálatok végleg cáfolták ezt a feltevést. Más rendszertani besorolási ötlet nem vetődött fel ezidáig ezért a fajt egy különálló alcsaládba sorolják jelenleg, melyet egymaga alkot.

Oldfield Thomas 1910-ben négy sörényes patkányfajt írt le, de állítását később saját maga korrigálta, mivel kiderült, hogy szőrzet nagyfokú változatossága áll fenn csupán, így minden sörényes patkány egyetlen fajt alkot. 1989-1990 között Marokkóban felfedeztek egy fosszilis fajt is, a fentebb említett Lophiomys maroccanust.

ForrásokSzerkesztés

  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
  • Wilson, D. E. und D. M. Reeder: Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, 2005. ISBN 0801882214

További információkSzerkesztés