A sörbet (ejtsd: sörbet, serbet, franciásan szorbé) egy nagyon régi (talán 13. századi Kínából származik), a fagylaltok őseként is emlegetett friss vagy fagyasztott gyümölcsből készített üdítő jeges édesség, amit általában az étkezés végén desszertként, de a két főfogás között gyomornyugtatóként szolgálnak fel. Az utóbbi esetben, az ízlelőbimbók semlegesítését is szolgálja. Az igazi sörbet kizárólag gyümölcspüréből, cukorból és esetleg kevés alkoholból áll.

Sörbet
RaspberrySherbet.jpg
Névadósherbet
Típus desszert
Nemzet, ország  Franciaország
Alapanyagok víz, cukor ízesítő (gyümölcslé vagy püré, bor, likőr, ritkán méz)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sörbet témájú médiaállományokat.

Név eredete, kiejtéseSzerkesztés

A magyarosodott "sörbet" ill. "serbet" szó eredetije a perzsa "شربت" (ejtsd "serbet"),illetve a török "şerbet" (ejtsd: "serbet"), mindkettő az arab "شربة" ("sarba", jelentése "ital") szóból. Magyarországra vélhetően a törökök hozták be. Európában írják még franciásan "sorbet"-nek, "szörbé"-nek ejtve, illetve az olaszok "sorbetto"-nak (e.: szorbétto). Arany János Szondi két apródja című balladájában a magyarosodott serbet alakot használja ("...Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs,..."), de megtalálható a "sörbet" kifejezés is ("Odalenn vár mézizü sörbet.")

GyümölcssörbetSzerkesztés

Gyümölcsből (ananász, barack, citrom, dinnye, eper, erdei gyümölcs, narancs, málna, meggy, szeder stb.) és jégdarából készül. A gyümölcsarány minimum 25% - citrusfélék esetén 15%. Különösen nagy melegben praktikus desszert, egzotikus, fűszeres, ázsiai menü után pedig, az ételekkel jól harmonizáló üdítő, édesség.

TörténeteSzerkesztés

ReceptekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés