A sörbet (ejtsd: sörbet, serbet, franciásan szorbé) egy nagyon régi (talán 13. századi Kínából származik), a fagylaltok őseként is emlegetett friss vagy fagyasztott gyümölcsből készített üdítő jeges édesség, amit általában az étkezés végén desszertként, de a két főfogás között gyomornyugtatóként szolgálnak fel. Az utóbbi esetben, az ízlelőbimbók semlegesítését is szolgálja. Az igazi sörbet kizárólag gyümölcspüréből, cukorból és esetleg kevés alkoholból áll.

Sörbet
Névadósherbet
Típusdesszert
Nemzet, ország Franciaország
Alapanyagokvíz, cukor ízesítő (gyümölcslé vagy püré, bor, likőr, ritkán méz)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sörbet témájú médiaállományokat.

Név eredete, kiejtése

szerkesztés

A magyarosodott sörbet, ill. serbet szó eredetije a perzsa شربت (ejtsd [serbet]), illetve a török şerbet (ejtsd: [serbet]), mindkettő az arab شربة ([sarba], jelentése ’ital’) szóból. Magyarországra vélhetően a törökök hozták be. Európában írják még franciásan sorbet-nek, [szörbé]-nek ejtve, illetve az olaszok sorbettónak (e.: [szorbėtto]). Arany János Szondi két apródja című balladájában a magyarosodott serbet alakot használja („…Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs,…”), de megtalálható a sörbet változat is („Odalenn vár mézizü sörbet”).

Gyümölcssörbet

szerkesztés

Gyümölcsből (ananász, barack, citrom, dinnye, eper, erdei gyümölcs, narancs, málna, meggy, szeder stb.) és jégdarából készül. A gyümölcsarány minimum 25% - citrusfélék esetén 15%. Különösen nagy melegben praktikus desszert, egzotikus, fűszeres, ázsiai menü után pedig, az ételekkel jól harmonizáló üdítő, édesség.

Története

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés