Sörbet
A sörbet (ejtsd: sörbet, serbet, franciásan szorbé) egy nagyon régi (talán 13. századi Kínából származik), a fagylaltok őseként is emlegetett friss vagy fagyasztott gyümölcsből készített üdítő jeges édesség, amit általában az étkezés végén desszertként, de a két főfogás között gyomornyugtatóként szolgálnak fel. Az utóbbi esetben, az ízlelőbimbók semlegesítését is szolgálja. Az igazi sörbet kizárólag gyümölcspüréből, cukorból és esetleg kevés alkoholból áll.
Sörbet | |
![]() | |
Névadó | sherbet |
Típus | desszert |
Nemzet, ország |
![]() |
Alapanyagok | víz, cukor ízesítő (gyümölcslé vagy püré, bor, likőr, ritkán méz) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sörbet témájú médiaállományokat. |
Név eredete, kiejtéseSzerkesztés
A magyarosodott "sörbet" ill. "serbet" szó eredetije a perzsa "شربت" (ejtsd "serbet"),illetve a török "şerbet" (ejtsd: "serbet"), mindkettő az arab "شربة" ("sarba", jelentése "ital") szóból. Magyarországra vélhetően a törökök hozták be. Európában írják még franciásan "sorbet"-nek, "szörbé"-nek ejtve, illetve az olaszok "sorbetto"-nak (e.: szorbétto). Arany János Szondi két apródja című balladájában a magyarosodott serbet alakot használja ("...Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs,..."), de megtalálható a "sörbet" kifejezés is ("Odalenn vár mézizü sörbet.")
GyümölcssörbetSzerkesztés
Gyümölcsből (ananász, barack, citrom, dinnye, eper, erdei gyümölcs, narancs, málna, meggy, szeder stb.) és jégdarából készül. A gyümölcsarány minimum 25% - citrusfélék esetén 15%. Különösen nagy melegben praktikus desszert, egzotikus, fűszeres, ázsiai menü után pedig, az ételekkel jól harmonizáló üdítő, édesség.